A Bajnokok Ligája-győztes Ciudad Real kapusaként érkezik egykori sikerei helyszínére, Veszprémbe a világ egyik legjobb kapusa, a vajdasági Adáról származó Sterbik Árpád, aki 2001 és 2004 között játszott a magyar bajnokcsapatban, majd a spanyol „világválogatottba” szegődött.
„Nagy reményekkel érkezem haza Magyarországra, mert a Szuperkupában társaimmal együtt szeretném megmutatni, hogy a Ciudad nem véletlenül BL-győztes – mondta a spanyol
válogatottba is meghívott vbbronzérmes (1999, 2001) Sterbik Árpád, akit 2005-ben a világ legjobbjának választottak. – Rettentően kell a sikerélmény, mert szerdán a bajnokság második fordulójában két góllal kikaptunk Valladolidban, s erre az sem magyarázat, hogy több kulcsjátékosunk sérülés miatt hiányzott. A Karabaticot nélkülöző Kielt mindenképpen le kell győznünk a BLfinálé visszavágóján, és akkor a Veszprémmel mérkőzhetünk a trófeáért. Mert az MKB-nak a Veszprém Arénában nem okozhat gondot a Nordhorn legyőzése s ezzel a döntőbe jutás. A Ciudad–Veszprém álomfinálé pedig az év mérkőzése lehet, a sikerre ötven százalék az esélye mindkét csapatnak.”
A világklasszis kapus hozzáfűzte, hogy társai közül sokan fáradtan tértek vissza Pekingből. Talant Dusebajev edző súlyos gondja, hogy a Barcelonából igazolt Jerome Fernandez kéztörése még két-három hétig nem gyógyul meg, és két hónap kényszerpihenőt tart a bokaműtétből lábadozó Alberto Entrerrios. Rolando Urios-Fonseca térde sem egészséges, valamint Jose Rodrigueznek is fáj a lába. Az egyetlen jó hír, hogy védekezésben már szerepelhet Ales Pajovic (könyöksérülés). A Ciudad kerete persze olyan erős, hogy aligha beszélhetünk tartalékos együttesről.
A Veszprémbe már nős emberként visszatérő Sterbik (a nyáron Adán vette feleségül tapolcai menyasszonyát) az olimpia idején szorgalmasan készült az új idényre, de már hiányoztak neki a tétmeccsek.
„Csupán heten-nyolcan gyakoroltunk augusztusban, a többiek az olimpián játszottak – folytatta a kapus. – Az én pekingi szereplésem sajnos meghiúsult, mert csak akkor húzhatok magamra spanyol mezt, ha lejár az IHF-szabályok előírta hároméves kivárás a legutóbbi szerb válogatottságom óta. Vagyis még a januári vébén sem védhetek spanyol színekben. Némi hiányérzet persze maradt bennem Peking kihagyása miatt, de vigasztalt, hogy így legalább többet pihenhettem a nyáron. Nem tagadom, rám fért.”