Újra harcra készen áll

Norwichban nyolc percre állt be…Norwichban nyolc percre állt be…

Bocsánat, a hosszabbítással együtt tízre!

Rendben, akkor tíz percre. Élvezte?

Egyszerű lenne rávágni, hogy igen, de ennél többről van szó. Jó volt átélni a meccshangulatot. Azt, hogy ismét éles mérkőzésre készülök, hogy bemegyek az öltözőbe, és az sem számított, hogy a kispadon kaptam helyet, ez így van rendjén. Az a tíz perc is élmény volt, hiszen újra a pályán lehettem, de a bőrömön éreztem, hogy nagyon messze vagyok fél évvel korábbi erőállapotomtól.

A bokája rendben van?

Tökéletesen, sikerült jól megerősíteni a szalagokat. A gond a fizikai állapotommal van, amely jobb, mint két-három hete volt, de még időbe telik, mire utolérem magam.

Nagy hátrányba került ezzel a sérüléssel?

Talán furcsa, de azt gondolom, szerencsém volt. Márciusban dőltem ki a sorból, és a gyógyulásom idejére esett a nyári szünet is, tehát mindöszsze két és fél hónapot töltöttem el futball és edzés nélkül, a bajnokságban pedig már a hatodik találkozón pályára léphettem. Rengeteg meccs van még hátra, csupán a lemaradásomat kell ledolgoznom.

Csakhogy közben új edző érkezett a csapathoz. Korábban állandósította a helyét, de most ismét bizonyítania kell, történetesen Iain Dowie-nak, és ez nem lehet könnyű.

Valóban, viszont nagyszerű kihívás! Bizonyítom is, hogy alapembere vagyok a csapatnak, és ez a kényszer az előnyömre válhat, hiszen egyetlen pillanatot sem mulaszthatok el, amikor tanulhatok, fejlődhetek. Muszáj másodpercnyi kihagyás nélkül összpontosítanom, és ettől csak jobb futballista lehetek.

Nehéz lesz meggyőznie Dowie-t?

Remélem, nem. Úgy érzem, kedvel. A tartalékban végigjátszottam egy meccset, jól is ment, és a következő alkalommal már leültetett a kispadra, és a hajrában pályára küldött. Ez a bizalom jele, és pénteken, az edzés után mondta is, hogy elégedett velem, számít rám. Amúgy pedig ismerhet, hiszen többször játszottam korábbi csapatai ellen, és olykor részem volt élete megkeserítésében…

Mikor lesz kezdő?

Hetekig még biztosan nem, de ha ismét tökéletes erőben leszek, kiharcolom a helyemet. Sok a vetélytársa?

Nagyon. A középpályán tíz remek játékos küzd három posztért. A klub jól erősített a nyáron, ezen a szinten csak kiváló futballisták kerültek hozzánk. A keret erősségéből kiindulva az első négyben van a helyünk, aztán persze meglátjuk, ez mire lesz elég, de a feljutás kiharcolása határozottan reális cél.

Az igaz, hogy a nyáron megverték korábbi csapata, a Plymouth szurkolói?

Nem. Otthon kicsi halból cápát csináltak, amikor ez a hír elterjedt. Readingben játszott a Plymouth, én elmentem a meccsre, és beültem a szurkolók közé. Néhány részeg alak belém kötött, de a „fuck you” volt a legdurvább megnyilvánulásuk, tettlegességről szó sem volt. A hírekkel ellentétben nem vezettek ki a biztonságiak, csupán megkértek, hogy néhány perccel a lefújás előtt menjek el, még csak véletlenül se legyen balhé. Én meg szépen egyedül kisétáltam a stadionból.

Az sem igaz, hogy megfogadta, soha többé nem megy nézőként meccsre?

Nem tudom, ki találta ki ezt a hülyeséget. Eddig a percig erről az esetről senki még csak nem is kérdezett, tehát nem is mondhattam ilyet.

Egy másik hír: Buzsáky Ákos pályát építtetett Budapesten. Ez is csak kacsa? Nem, ez igaz. A Grund FC-t édesapám alapította, ma is ő az elnök, én pedig ott cseperedtem fel. Két éve vettünk egy területet a tizenhetedik kerületben, és a korábbi egy helyett most két füves pályát alakítottunk ki, mindkettőt alácsöveztük, kiépítettük az öntözőrendszert is, és ha minden jól megy, márciusban már játszhatnak rajta a gyerekek.

Megéri erre költeni az Angliában megkeresett pénzt?

Nézze, én ennek a kis klubnak köszönhetek mindent. Budapesten sajnos nagyon kevés a minden igényt kielégítő létesítmény, ahol a gyerekek megfelelő körülmények között edzhetnek. Nekem ez nem púp a hátamon, ellenkezőleg! Ha segíthetek, miért ne tenném? És tudja, mit? Éppen ezért egész biztosan megéri.