Hosszas keresgélés, tárgyalásso rozat helyett az egyszerűbb utat választották Rákospalotán, s „házon belül” találtak új edzőt a menesztett Aczél Zoltán helyére. Forgács József, a REAC elnöke úgy döntött: a távozó szakember addigi segítője, Nagy Sándor ülhet le az utolsó helyezett inkább tüzes trónra, mintsem bársonyszékre emlékeztető kispadjára. A 36 esztendős szakember nem először veszi kezébe a marsallbotot, hiszen többször dolgozott már a csapattal „vezetőedző” minőségben, amikor főnöke Erwin Koeman munkáját segítette a nemzeti együttesnél. Noha Nagy Sándornak nincsen pro licences végzettsége, a diósgyőri Benczés Miklós példájából már tudjuk: megbízott edzőként harminc napig irányíthatja a csapatot, ha a klub eleget tesz bejelentési kötelezettségének.
„Nagy Sándor most ugyanarra az útra lépett, mint Aczél Zoltán vagy Urbán Flórián a kinevezésekor – mondta Kutasi Róbert, a REAC sportigazgatója. –
Annak idején többen is kételkedve kérdezték: hogyan lehet vezetőedző Aczél Zoltán, illetve Urbán Flórián? Nos, mindketten bizonyították rátermettségüket, ahogy Nagy Sándor is megkapta erre a lehetőséget. Megbízatása az év végéig szól, de ha az ősszel még hátralévő mérkőzéseinken összekapja a csapatot, biztosan hosszabbítunk vele.”
A szakember sorsán kívül a szerdai, Fradi elleni Ligakupameccsen „még csak” a REAC önbecsülése a tét, de szombaton az MTK-pályán már az is, hogy a sárga-kékeknek mekkora hátrányból kell nekifutniuk a tavaszi folytatásban a bajnoki „túlélőtúrának”.
„Először is megpróbáltuk tisztázni, hogy ki miben hibázott – indította székfoglalóját Nagy Sándor. – A csapat jól kezdte a bajnokságot, ám valami »elpattant«. A legfontosabb feladatom, hogy rendet tegyek a fejekben, s úgy játsszunk, hogy biztosan tudjuk állítani: reális esélyünk van a bennmaradásra.”
De most már nem csak erről van szó.
Mert arról hallottunk, hogy egy csapat élvonalbeli tagságáért, edzőjéért, netán a prémiumért játszik.
Azonban Rákospalotán új helyzet állt elő: az MTK ellen szombaton pályára lépőknek Forgács Józsefnek, a klub elnökének kell bizonyítaniuk. Annak az embernek, aki tett arról, hogy gazdaságilag, illetve erkölcsileg is elismerjék a csapatot. Akinek szenvedélye szeretett klubja, és soha egyetlen fillért sem sajnált rá – pedig mindent a saját zsebéből fizetett. Annak, aki megkönnyezte a Budai II-stadionban a Bp. Honvéd elleni 5–2-es vereséget, s szívére vette a sorozatos kudarcokat; ahogy Kutasi Róbert fogalmazott: „Forgács József úgy éli meg csapata szenvedését, mintha gyermeke a kórház intenzív osztályán feküdne…”
Az elnök-tulajdonos azonban határozottan állítja: „Lesz folytatás! Nem adom fel!”
Egyedül azonban nincs sok esélye.
„Kedden találkozom a kerületi polgármesterrel – jelezte a felvetés kapcsán Forgács József. – Anyagi segítséget aligha kapok, de nem akarok a dolgok elébe menni. Tárgyalóasztalhoz ülünk, hogy milyen formában tudnánk a jövőben együttműködni.”
Vagyis, bár repedezett, de még áll a vár.
Illetve, bocsánat, a Palota.