„Újra láthatják Pirlót” – vizionálta az Internazionale Juventus elleni sikere árnyékában a tekintélyes La Gazzetta dello Sport vasárnapi számának címlapja. Emellett persze a Ka-PaRo (azaz Kaká, Pato, Ronaldinho) trió szambáját is szívesen vették volna sokan a Milan torinói fellépésén, de az első sípszóig mindenképpen Andrea Pirlo csapattagsága szolgáltatta a beszédtémát.
A középpályás (akinek hamarosan újabb vetélytárssal is meg kell küzdenie a csapatba kerülésért, elvégre David Beckham heteken belül csatlakozik a piros-feketékhez) szeptember 14-én, a Genoa elleni 2–0-s vereség alkalmával játszott legutóbb tétmeccset, napokkal később egy edzésen combizomszakadást szenvedett, és kénytelen volt pihenőt tartani.
Pusztán statisztikai érdekesség, de a Milan azt a két tétmeccset vesztette el a szezonban, amelyen Pirlo pályára lépett. Sérülése után ugyanis meglódult a gárda, torinói vendégjátéka előtt minden tétmérkőzést figyelembe véve tizennégyes veretlenségi sorozatot (12 győzelem, 2 döntetlen) épített, és a Serie A-ban a címvédő Inter első számú kihívója lett.
Ha a bajnokság végén is a két milánói együttes osztozik az első két helyen, az 1992–1993as évad óta nem látott (akkor Milan, Inter volt a sorrend) városi befutónak lehetünk szemtanúi a Serie A-ban.
Efelé kellett vasárnap este újabb lépést tennie a Milannak (mint említettük, az Inter 1–0-s győzelmével már szombaton eggyel közelebb került céljához), csakhogy eleinte inkább Pirlo vélt vagy valós szelleme kísértett. Tekintettel arra, hogy a Torino szerezte meg a vezetést az Alessandro Rosina beadásából – és Kaha Kaladze helyezkedési hibájából – a kapuba fejelő Roberto Stellone révén.
Mintha ez a gól adta volna meg a szamba ritmusát, a Milan három brazil támadója ugyanis ezt követően kapcsolt nagyobb sebességi fokozatba, és kilenc perccel később már a vendégek álltak nyerésre. Rino Gattuso passzából Pato egyenlített, majd a Kaká által kiharcolt szabadrúgásból (hiába állt a labda mögött a visszatérő, mellesleg korábban a házi rangsor élén álló Pirlo) Ronaldinho csavart a kapuba.
Akkor úgy tűnt, a végén csak a különbség lesz a kérdés a két csapat között, ám a Milan a második félidőben igencsak visszavett a tempóból. Sokáig nem fizetett rá, ám a finisben Rosina egy kezezés miatt megítélt tizenegyesből egyenlített, és ezzel nagy szívességet tett a három ponttal megugró Internek.