Még javában zajlott az Eger–Új pest összecsapás, de a medenceparton már ott sétálgattak a szombati nap utolsó mérkőzésének résztvevői, a Vasas és a Honvéd pólósai. Mit több, békésen beszélgettek, miközben nagyjából egy óra múlva már egymást „gyilkolták” a vízben, hogy eldöntsék, melyikük lesz a címvédő és házigazda Eger ellenfele a vasárnapi fináléban.
A mérkőzés a nap legizgalmasabb összecsapásának ígérkezett, ennek ellenére a helyi drukkerek egy része már nem várta meg a záró partit. Amikor Varga Dániel varázslatos paszszából (pazar mozdulattal emelte középre a labdát) Steinmetz Barna gólt lőtt (ezzel lett 2–0 a piros-kékeknek), úgy tűnt, a bajnoki után (12–8) ismét simán nyerhet a Vasas. Azonban ezúttal jobban koncentrált a Honvéd, Molnár Tamás másodjára már értékesítette a rá kijátszott fórt, Vári Attila pedig távolról volt eredményes. Varga Dániel újabb remek átadását öccse, Dénes elhibázta, de a negyed vége előtt alig két perccel az idősebbik testvér áthúzta magát Várin, majd térült-fordult, s kilőtte Gergely kapuját. A Honvéd nem hagyta magát (Vári például szinte minden poszton feltűnt), tapadt a Vasasra, a piros-kékek azonban a nagyszünet előtti percekben nemcsak szimplán elhúztak kettővel, hanem újabb szépségdíjas gólokat lőttek.
A fordulás után sokáig meddő le- és felúszkálást láthattak a kitartó nézők, viszonylag kevés volt a kiállítás, egyenlő létszám mellett pedig nem tudott faragni hátrányából a Honvéd. A negyed vége felé aztán előbb Várit küldték ki, majd már holt időben Molnár Tamást is, utóbbit szövegelésért és cserével végleg – ezzel elveszítette csapatkapitányát, egyik legjobbját a Domino. A fórt Kállay Márk értékesítette, s miután Hosnyánszky Norbert is eredményes volt, mindenki azt hitte, eldőlt a mérkőzés. Talán a piros-kékek is így gondolták, mintha tudat alatt kicsit visszavettek volna, a Honvéd előbb egy gólra küzdötte fel magát, Szivós Márton pedig húsz másodperccel a vége előtt egyenlített. A szélsőnek aztán még egy kiállításra is „jutott ideje”, amikor azonban Varga Dániel lőhetett volna, kiperdült a kezéből a labda – Molnár Tamás nélkül 3–7-ről mentette hosszabbításra (8–8) a Domino a meccset! És a java még hátravolt!
A hosszabbítás két Vasas-fórral indult, a másodikat némi mázlival már kihasználták a piros-kékek, átellenben viszont a román Andrei Iosep lövését követően kontrát fújtak a Honvéd ellen. Három perce maradt a közönség szimpátiáját elnyerő Dominónak, hogy ismét egyenlítsen – ezen a meccsen már negyedszer. Volt is esély az újabb egálra, Székely passzára azonban Szivós nem tudott elég magasra emelkedni, ebből lefordult a Vasas, Varga Dániel pedig nem hibázott. Kiszenvedte tehát a fináléba kerülést az angyalföldi csapat, de a remekül küzdő Honvéd minden dicséretet megérdemel, s nem volt teljesen véletlen a mérkőzés végi füttykoncert sem – talán nem minden alap nélkül voltak elégedetlenek a bíráskodással a Domino játékosai, vezetői…