Millió mérföldes túra

„Egymillió mérfölddel vagyunk lemaradva a Liverpool mögött, de amint felhangzik a kezdő sípszó, ez lényegtelenné válik” –

szólt a szombati bajnoki előtt Phil Brown, a Hull City menedzserének fogadkozása. A hangzatos kijelentésen sokan bizonyára jót mosolyogtak, feltételezve, hogy az egymásnak feszülő két csapat játékereje közötti különbség azért valószínűleg a mérkőzés kilencven perce alatt is kiütközik.

Nem lett igazuk.

Az idényben minden várakozást felülmúlóan szereplő újonc csapat ugyanis az ijedtség legkisebb jelét sem mutatta az Anfield Roadon, sőt ami a bátor hozzáállásnál is dicsőbb teljesítmény, a 22. percben már 2–0-ra vezetett. Még egyszer hangsúlyozzuk: a Liverpool ellen, az Anfield Roadon...

Előbb Marlon King keresztlabdája nyomán Paul McShane fejelt a kapu bal oldalába, majd a liverpooli Jamie Carragher ért olyan szerencsétlenül a labdába, hogy az saját hálójába perdült. A csapatukat elkísérő – ám a Brown által említett egymillió helyett csupán 124 mérföldet utazó – hulli szurkolók joggal érezhették úgy, a jegyre fordított összeget kedvenceik megszolgálták, hiszen a két gól mellett rendkívül rokonszenves, nyílt támadójátékkal rukkoltak ki. Elnézést az ismétlésért, de újra felhívnánk a figyelmet: a Liverpool ellen, az Anfield Roadon...

Az angol szinten is kiemelkedően élvezetes és eseménydús találkozó fényét az is emelte, hogy a Liverpool sem maradt adós a helyzetekkel, az újabb és újabb rohamok pedig gólhoz, gólokhoz vezettek. Amikor a kínos vereség réme kezdett volna valós veszéllyé válni, Steven Gerrard villant egyet (aztán még egyet), és ismét nyílttá tette a mérkőzést. Első találata a gyors helyzetfelismerését és higgadtságát dicséri, hiszen Dirk Kuyt jobb oldali bejátszása nyomán váratlanul pattant hozzá a labda, amelyet nagy nyugalommal passzolt a kapu Boaz Myhill kapus által nem fedezett oldalába. A második gólja előtt pedig bizonyította, a százszázalékos gólhelyzet nála tényleg százszázalékos: Kuyt lefejelt labdáját Josszi Benajun emelte tovább a csapatkapitánynak, aki tíz méterről, „dropból” lőtt a kapuba.

Utóbbi jelenet a 32. percben történt, vagyis az események forgatagában csak a fejét kapkodó közönség ekkor joggal számíthatott arra, hogy hasonló folytatás esetén a hátralévő hatvan perc során további nyolc gólt láthat. Nem látott: noha az iram ezt követően sem lanyhult, újabb gólt már nem szereztek a csapatok.

Mégis beszámolhatunk egy magyar szempontból fontos pillanatról, hiszen a 66. percben a vendégeknél pályára lépett Halmosi Péter. Ha 2–2-es állásnál gólt rúgott volna a Liverpoolnak, alighanem élete legemlékezetesebb összecsapásaként tartaná számon a szombati találkozót, ám az ábránd ábránd maradt, a bal oldali középpályás ugyanis nem került helyzetbe. Többször játékba avatkozott, akadtak jó megmozdulásai is, de kisebb rontásait látva öszszességében megállapítható, amúgy sem ezért a 25 percért emlékeznek majd rá a Hullban. Persze ettől függetlenül vitán felül áll, egy magyar futballista számára óriási esemény döntetlenre végződő Premier Leaguebajnokin pályára lépni – a Liverpool ellen, az Anfield Roadon... De nem csak Halmosi számára volt különleges ez a szombat, hiszen – a Fulhamben végig játszó Gera Zoltán mellett – Fülöp Márton is aktív szereplője volt a játéknapnak: a ő védte a Sunderland kapuját a West Bromwich elleni, 4–0-s győzelemmel záruló mérkőzésen, eddig lejátszott 11 angol bajnokija során most először nem kapott gólt.