Per a gólkirályi címért

Több mint egy esztendővel korábban, 2007. október 6-án rendezték meg a Hajdúszoboszlói SE–Kabai Meteorit SE (4–4) bajnokit a Hajdú-Bihar megyei I. osztályban, amely után a hazai együttes óvott, mert a vendégcsapatban a második félidőben nem szerepelt két 21 éven aluli játékos. A versenybizottság helyt adott a kérelemnek, s a találkozó három pontját 3–0-s gólkülönbséggel a hajdúszoboszlóiak javára igazolta. A mérkőzésen a kabai Plókai Mihály kétszer volt eredményes, s így 37 találattal végzett a góllövőlista élén, míg a bárándi Horváth Zoltán 36 góllal lett a második.

„A helyi labdarúgó-szövetség vezetősége egy meg nem nevezett jogszabályra hivatkozott, s úgy határozott, a mérkőzés sárga és piros lapjai mellett a gólok is érvényben maradnak – emlékezett vissza Horváth Zoltán, aki szerint őt illeti az első hely, s az azzal járó erkölcsi elismerés. – Tudomásom szerint egyetlen versenykiírás sem tartalmaz semmiféle kitételt, amely alapján a törölt mérkőzésen szerzett gólokat nyilvántartásban kell tartani.”

Horváth Zoltán az igazáért először a fellebbviteli bizottsághoz, később a Hajdú-Bihar megyei szövetség versenybizottságához, majd Kisteleki Istvánhoz fordult. Az MLSZ elnöke helyett Kovács István szervezési igazgató zárta volna le az ügyet.

„A szabályzat nem rendelkezik arról, hogy a vétkes csapat futballistája által lőtt gólt nem lehet a labdarúgó nevén nyilvántartani” – szólt az állásfoglalás.

Igen ám, de akkor a megyei szövetség elnöksége milyen határozat alapján hirdetett mégis csak megosztott gólkirályi címet? Merthogy időközben a testület – indokolás nélkül – kiadott egy nyilatkozatot, hogy Plókai Mihály és Horváth Zoltán is 36-36 találattal végzett az élen, azaz Plókai Mihály egyik (!) gólját mégis érvénytelenítették. Horváth Zoltán megunva a tehetetlenséget befizette a 200 ezer forintos eljárási díjat, s a Sport Állandó Választott Bírósághoz fordult.

„Onnan azt a választ kaptam, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Labdarúgó-szövetség mint alperes nem kívánja alávetni magát a bíróság eljárásának – folytatta a bárándi labdarúgó. – Szabályzatában ugyanis szerepel, hogy a választott bírósági eljáráshoz a felek kölcsönös megállapodása szükséges.”

Ezután a bíróság javaslatára Horváth Zoltán polgári peres úton érvényesíti igényét, mi több, a napokban adja postára a leveleket, amelyeket Joseph Blatternek, a FIFA, illetve Michel Platininek, az UEFA elnökének írt.

A példa nélküli esetben a hazai szövetségek véleményét tehát már ismerjük, a bíróságét és a nemzetközi szervezetekét még nem. Bármilyen eredménnyel is fejeződjön be az ügy, a bárándi játékos csupán erkölcsi elismerésért küzd, több ugyanis nem jár a gólkirályi címért.

Csak emlékeztetőül: Tököli Attila három gólt szerzett a Dunaferr SE–Szeged SC (9–0) bajnokin az 1999–2000-es szezonban, majd miután a tavaszi idényben a szegediek visszaléptek a bajnokságtól, a szövetség anullálta az őszi idény eredményeit, gólszerzőkkel együtt. Tököli Attila így is gólkirály lett, de 25 találat helyett csak 22 szerepelt a neve mellett.