Szapporót idézték, de...

Pedig tiszta Szapporó volt…

A záró napon Ukrajna volt az ellenfél, vezettünk 3–2-re, Vas János pedig mehetett a büntetőpadra. Az egyetlen apró különbség az volt, hogy ezúttal nem a Ladányi Balázs, Vas Márton duó ment be két bekkel a végére, mint tavaly áprilisban, hanem Ocskay Gábor és Palkovics Krisztián. De nem ez volt az oka annak, hogy a sárga-kékek ütötték a következőt és nem mi.

Hanem a fáradtság.

Negyedórás csúszással, de Fekete Dániel és Tokaji Viktor ugyanazzal kezdte értékelését a végül 4–3-ra elbukott mérkőzés után: „Elfáradtunk a végére.”

Ugyanúgy két meccset játszott az egymás elleni csata előtt, ugyanúgy szünnapja volt szombaton, majd vasárnap délután ugyanúgy sokat töltött előnyben és hátrányban mindkét válogatott. Egészen az utolsó harmadig. Addig 14:12 volt a büntetőpercek aránya ide, a vége meg 22:14 lett. Így történt, hogy az 50. perc táján a mieinknél elfogyott a szufla, és habár Palkovics Krisztián egy bombagóllal még visszaszerezte a vezetést, már nem tudták megtartani a fiúk. Jött az említett Vas Jánoskétperces, amelyből Ukrajna egyenlített, a szétlövésben meg kétszer is betették a korongot Szuper Levente kapujának bal oldalába, Palkovics újabb találata mellett.

„Nagyon kemény volt a mérkőzés eleje, négy kiállítást kaptunk rövid időn belül, de kivédekeztük őket. A második harmadban jobban kézben tudtuk tartani az eseményeket, mert többet korcsolyáztunk. Lőttünk két gólt, ami jó volt, mert az első két meccsen nem szereztünk sokat, aztán megpróbáltuk tartani az eredményt, de nem tudtuk, mert az ukránok nagyon jöttek a végén” – mondta szomorkás arckifejezéssel Svasznek Bence, a magyar csapat legjobbjának választott bekk. Aki nem mellesleg posztjához mérten igen eredményes volt a hétvégén: két gólt szerzett, és úgy tűnt, az ő korijáról pattant be a korong még egyszer, Lettország ellen.

A sora azonban korántsem volt jó passzban a víkenden. A Palkovics, Ocskay Gábor, Vaszjunyin Artyom trió tegnapig hallgatott, aztán az „ikerpár” mesés előnygóllal tért vissza a színre – Pat Cortina szövetségi kapitány nem volt hajlandó megmondani, hogy begyakorolt figura volt-e vagy a két játékos zsenialitásának eredménye, csak csibészesen vigyorgott.

„Ez volt a legjobb meccsünk a háromból, nagyon jók voltunk, csak elfáradtunk. Kár, hogy kikaptunk, de ha választani kellene, hogy tavaly áprilisban vagy most veszítsünk inkább, nyilvánvaló, hogy a mostanira szavazunk” – közölte Fekete, mielőtt

Palkovics letette volna a mobilját, és tudatta volna a csapattal az MKB Veszprém tragédiáját. A megtámadott kézilabdázókról szóló hírtől lesújtva cammogott a buszhoz a válogatott, Ladányi, Szélig Viktor és Vas Márton nélkül, akik levezetés nélkül átöltözve már elrobogtak a repülőtérre. A francia Briancon triója Stockholm érintésével indult vissza Franciaországba, szükségük van a néhány óra előnyre a hétfő reggel hazautazó csapattal szemben, hogy idejében visszaautózzanak klubjukhoz.

Ezzel el is érkeztünk a selejtező egy fontos pontjához. Egyként morog ugyanis a csapat, hogy miért nem lehetett okosabban szervezni a felkészülés egészét az összetartás kezdetétől a kiutazásig. Az egyik alapember, miután elmondta hivatalos véleményét, higgadtan elemezve a magyar–ukrán meccset, közölte, teljes mértékben vállalják az eredményeket, csak azt nem szeretnék, ha kizárólag rajtuk vernék el a port, amikor rajtuk kívülálló okok nehezítik a helyzetet. Ilyen a tíz-egynéhány órás Budapest–Frankfurt–Riga útvonal, amelynél sokkal praktikusabb is elérhető volt, nem drágábban, hogy a három társuk által bizonyított gyorsabb hazautazási lehetőségről már ne is szóljunk.

Mindezek ellenére az olimpiai selejtező mérlege pozitív. A végére az első sor is szerzett pontokat, a második korábban is többet, a csapat pedig szokhatta a nála erősebb riválisokkal egymásután vívott meccsek ritmusát. Folytatás áprilisban, már közvetlenül az A-csoportos világbajnokságra készülve.