A legutóbbi két bajnokiján a Barcelona (4–3) és a Real Madrid (1–1) ellen szerzett négy pont, illetve a BL-beli idegenbeli veretlenség (7 mérkőzés, 3 győzelem, 4 döntetlen) több önbizalmat sejtetett, mint amennyivel az Atlético kezdte a portói fellépését. Az első húsz percben csak a portugálok próbálkoztak (Rolando fejese, Raul Meireles lövése és Bruno Alves szabadrúgása a tanúbizonyság), holott az első meccs 2–2-je után a gól nélküli döntetlen nekik volt jó.
Ez úgy a félidő derekára tudatosult az Atléticóban, Simao büntetőgyanús esése, majd Sergio Agüero kevéssel célt tévesztő fejese jelezte ébredezését, de a „felkelésre” egészen a mérkőzés lefújásáig hiába vártak a spanyol szurkolók. Pedig a második játékrész jelentős részében, Diego Forlán beállása után már három csatárral rohamozott a vendégcsapat, csakhogy a portói védelem (a mostani kiírásban mindössze másodszor!) nem hibázott, az FCP pedig a 2004-es BL-sikere óta először bejutott a negyeddöntőbe.