Jöhet a férfias játék!

Végigolvassa? Végigolvassa?

Inkább átböngészem, nem minden cikk vagy téma érdekel – feleli Erwin Koeman alig észrevehető fejrázással nyomatékosítva a választ. – A fő sztori, Cristiano Ronaldóé speciel igen.

Zseni.

Kétségkívül. Viszont Portugália vele sem képes egyről a kettőre jutni.

Talán a szövetségi kapitányban, Carlos Queirozban lehet a hiba: utánpótlásvonalon vezérként sikeres volt, a felnőttekbe beletört a bicskája. Nehéz meghatározni, mi hiányzik belőle.

Ez tetszik! Remélem is, hogy hiányzik belőle valami, még kétszer találkozunk a selejtezők során Portugáliával...

Cardiffban dőlhet el, ki lesz a középső védő

Viszont az Albánia elleni, március végi tiranai párbaj nyilván elsőbbséget élvez. Sejti a kérdést?

Ki pótolja az eltiltott Juhász Rolandot?

Válasz?

A tiranai mérkőzés előtt majd egy hétig közösen készülünk, akkor döntök. A jövő héten megnézem Cardiffban Gyepes Gáborék és Priskin Tamásék összecsapását, átgondolom a lehetőségeket, keretet szűkítek, úgyhogy nem unatkozom.

Rendszerben vagy emberben gondolkodik? Elképzelhető, hogy mint az ősszel Svédországban, Albániában is három védőt nevez a kezdőcsapatba?

A svédek harcrendje késztetett arra a lépésre, mindenesetre a háromvédős felállást élesben alkalmaztuk, ergo most elővehetjük.

Csakhogy a legtöbbre taksált magyar védővel, Juhász Rolanddal a védvonalban is elbukott a csapat a Rasundában. Miért nem kifizetődőbb kiteríteni a lapokat, letenni a voksot valaki mellett? Szülhet jó vért a bizonytalanság?

Hibás a megközelítés, szó sincs tétovázásról, halogatásról: egyszerűen van olyan játékos, akire korábban is számítottam volna, de sérülés vagy egyéb akadály miatt nem lehetett velünk a legutóbbi összetartáson, nem utazhatott Izraelbe. Most nincs hátráltató tényező. Profi labdarúgónak tudnia kell kezelnie a helyzetet, mármint a versenyhelyzetet. Egy csapat csak akkor fejlődhet, ha a keret tagjai között tényleges harc van a csapatba kerülésért, ha a játékosok szembesülnek vele: kiválasztottak, de mindig van alternatíva. A konkurencia megjelenése elvileg nagyobb erőbedobásra sarkallja az addigi egyeduralkodót, az új arcok feltűnése, meghívása mind a két félre motiváló hatással van. A cél változatlan, a munkám pedig a szavak szintjén már-már bántóan egyszerű, azaz az adott alapanyagból kell erős csapatot építenem. Új fiú most is akad, hiszen Gaál Miklós is tagja a keretnek.

Gaál Miklóst mikor fedezte fel?

Már augusztusban felkerült a listámra, de megsérült. Szóval ő sem teljesen új arc, de a körülmények eddig megakadályozták, hogy megnézzem: DVD-t már láttam róla, a válogatott edzője, Máté Csaba pedig néhány hete Törökországban találkozott vele, az Amkar Perm felkészülési mérkőzését nézte meg miatta. A keresés, a kutatás sohasem ér véget.

Belepusztulnánk, ha nem gondolkodhatnánk végletekben: imádjuk például a sorsdöntő jelzőt a mérkőzések elé tenni. A tiranaira ön szerint ráhúzható?

Amíg versenyben van a csapat, addig minden párbajra érvényes a kitétel. A használatával viszont érdemes óvatosan bánni: ha önök túl

sokszor írják le, ha éjjel-nappal az arcukba dörgölik, a játékosokra abnormális terhet raknak. Nincs rá szükségük, tisztában vannak vele, mi vár rájuk Tiranában, hogy miért utazunk Albániába.

Albánia hazai pályán veszélyes csak igazán

Mennyiben és miben vár mást az albánoktól ahhoz képest, amit az ősszel Budapesten, vagy februárban Máltán előadtak?

Semmiben. Csodák, titkok nincsenek, csak csapatok, a kérdés pedig, hogy a bennük rejlő képességeknek megfelelően teljesítenek a játékosai vagy sem.

Albánia hazai pályán veszélyesebb, a körülmények is nehezítik a dolgunkat. Mint az ősszel, Budapesten, ezúttal is mentálisan kell megvernünk őket. Nem könnyű feladat, de véletlenül sem kivitelezhetetlen. Ehhez viszont a magyar válogatott játékosainak férfiként kell viselkedniük, férfiként kell tűrniük a megpróbáltatásokat, a nehézségeket, adott esetben az igazságtalanságokat, és férfiként kell választ adniuk rá, netán revánsot venniük. Ha gyerekként viszonyulnak a feladatokhoz, elbukunk. A tel-avivi barátságos mérkőzés után sem elsősorban a vereség ténye miatt voltam csalódott, inkább azért, mert nem kellett volna kikapnunk, nem volt benne a meccsben, de a pozíciós játék helyett csak szaladtunk a labdával. Ha az ellenfél tényleg jobb, nem örömmel, de fejet hajtok. Izraelben nem erről volt szó.

A baljós jelek miatt nyugtalan percek

Mostanság nem túl fényes a helyzet, legalábbis abból a szempontból, hogy a kerettagok közül többen a kispadra szorultak az utóbbi időben.

Nem csak önök, én is vezetek nyilvántartást.

És nem ugrik a plafonra?

Azt nem, de a nyugtalan perceim számát megsokszorozzák a baljós jelek. Persze nem mindegy, ki milyen okból marad ki a csapatából. Ha viszont valaki végleg partvonalon kívül reked, váltania kell, mert a mellőzöttség senkinek sem jó: a játékos, a klub és a válogatott sem haszonélvezője ennek a helyzetnek. Az embernek magába nézve, a képességeit reálisan felmérve kell döntenie, ha ajánlatot kap – a pénz önmagában nem lehetmozgató erő.