Az addigi utolsó De Graafschap a Heerenveen elleni sikerével tálcán kínálta a negyedik helyezetthez való felzárkózás lehetőségét a PSV-nek, amely idénybeli szokásával ellentétben most élt is az alkalommal. A hármas nyeretlenségi sorozat után a Vitesse-t fogadó együttes ugyanakkor számíthatott a „gyógyírra”, elvégre az arnhemi együttes az egyik kedvenc ellenfele. Tizennégy mérkőzés óta nem kapott ki tőle (11 győzelem, 3 döntetlen), most is fényévekkel állt előtte a tabellán (hat hely, 16 pont), és ennek megfelelően is futballozott.
A klub honlapja szerint az első félidőben Dzsudzsák Balázs volt a hazaiak egyik legaktívabb játékosa. A házi góllövőlistán hét találattal a második helyen álló középpályás szabadrúgásból járt közel a gólszerzéshez, ezt két, oldalhálóba vágódó lövéssel „foglalta keretbe”, a gólt azonban a legeredményesebb játékos, Ibrahim Afellay szerezte. Évadbeli 12. gólját Otman Bakkal beadásából fejjel, Piet Velthuizen kapus hathatós támogatásával érte el a középpályás.
Az eltiltását letöltő Afellay mellett Ola Toivonen is beköszönt (esetében a védő Dirk Marcellis volt a „feladó”), neki a másfél hónapos gólcsendjét sikerült megtörnie (ahhoz képest, hogy Mateja Kezsman utódjaként emlegették, elég hosszú volt a góltalan időszak…), így legalább az egyenes ági Európa-liga-kvalifikációra újra reális esélye nyílt a PSV-nek.