Az ezredes – edzője, Udvarhelyi Gábor csak így beszélt róla, de nem kapcsoltunk azonnal, miért is ezredes Rédli András, aki megnyerte a világ legrangosabb párbajtőr-világkupáját, a heidenheimi viadalt. Aztán kiderült, hogy a magyar vívás újabb klasszisjelöltjének Szabó István filmjéből, a Redl ezredesből sikerült becenevet képezni, minthogy az is: Udvarhelyi Gábor az utóbbi két évben kezdett csak foglalkozni vele.
„Borosné Eitner Kingát is gratuláció illeti, Tapolcán ő volt a nevelőedzője Rédlinek és Boczkó Gábornak” – mondta Udvarhelyi
Gábor a két válogatott vívó múltjával kapcsolatban, akiknek a németországi versenyen előbb egymás ellen kellett fegyvert fogniuk a négyes döntőben.
Az esélyesebbnek tűnő, olimpiai elődöntős Boczkó Gábor alulmaradt, a 2007-es universiade-győztes Rédli pedig meg sem állt az aranyig. A válogatott keretedzője, Udvarhelyi Gábor szerint előrelépése – két korábbi világkupa-harmadikhely után először léphetett a dobogó tetejére – Kulcsár Győző szövetségi kapitány menedzselésének is köszönhető, Rédli több fiatallal együtt szervezettebb körülmények között teheti a dolgát.
„Madarat lehetne velem fogatni. Bekerültem a halhatatlanok közé, hiszen Heidenheimben 1953 óta emléktábla őrzi azok nevét, akik megnyerik a világkupát. Amikor egy év múlva visszatérünk, már az én nevem is ott lesz” – mondta
a csaknem kétszáz tagú mezőnyben diadalmaskodó vívó, aki híresen nagy Fradi-drukker. Két éve zöld-fehér mezzel a vívóruha alatt nyerte meg az universiadét, most pedig az édesapja gratuláló SMSének első mondata az volt: most rúgott gólt a Fradi, s csak azután jött a dicséret az aranyéremért.
Nem ő az első magyar, akinek a neve állandó helyet kap a falon, 1966-ban Kulcsár Győző nyert a versenyen, utána Kolczonay Ernő diadalmaskodott, majd pedig 2008-ban Imre Géza.
Boczkó Gábor is közel járt hozzá, hogy 2009-ben ő lépjen a nyomukba. Az elődöntőről Rédli András elmondta, ellenfele ezerrel pörgött, mindenképpen győzni akart, és neki is csak úgy volt esélye ellene, ha hasonló idegállapotba kerül. Két tussal legyőzte Boczkót, s ettől kezdve kötelezőnek tekintette, hogy az aranyérmet is megszerezze a magyaroknak.