Az elnyűhetetlen

Az ő hétvégéje volt.

Mármint Deák Bárdos Mihályé. A nehézsúlyú birkózó a harmadik helyen végzett a vilniusi Európa-bajnokságon; labdarúgásban szülővárosa csapata, a Diósgyőr legyőzte a Paksot; a rali ob idénynyitó futamán pedig jó barátja, Spitzmüller Csaba (a tőle kapott pulóverben edzett és fogyasztott az Európa-bajnokság előtti napokban) szerezte meg az első helyet.

Pedig Peking után vele kapcsolatban is felvetődött, hogy befejezi pályafutását. Már elmúlt 33 éves, a tavalyi volt a harmadik olimpiája, 12 éve erősíti a felnőttválogatottat, és közben folyamatosan szállítja a jó eredményeket.

Az olimpiai hetedik hely (ne feledjük, az akkori szabályok miatt úgy esett ki, hogy csak ő csinált akciót, ellenfele nem) után talán többen is leírták, ő azonban úgy gondolta, van még keresnivalója a sportágban – főleg mert az olimpia után kilátásba helyezett szabályváltozások kedveztek neki. Hiába töltötte be január végén a 34.-et, az állásból való birkózás megnövekedő ideje kedvezett az erős és kiváló fizikai állapotban lévő Deák Bárdosnak.

Annak idején – 1997-ben mutatkozott be a felnőttek között, és rögtön vb-ezüstöt nyert – még a legendás Alekszandr Karelinnel is birkózott, s miközben a riválisok cserélődnek mellette (a jelenlegi nehézsúlyú mezőnyben nincs olyan, akivel 12 éve is küzdött volna), ő jelenti az állandóságot a súlycsoportban. Az idei évet már a Diósgyőri Birkózó Club versenyzőjeként kezdte, s korábbi válogatottbeli társa, az olimpiai bajnok Repka Attila irányításával tréningezett. „Nála jobb mentalitású versenyzőt el sem képzelhet magának edző” – mondta róla Repka.

Igaz, ami igaz, ha negatív irányból közelítenénk Deák Bárdoshoz, elmondhatnánk, hogy olimpiai érme nincs, Európa-bajnokságot „csak” egyszer nyert (vb-ezüstből például öt is van neki), s Vilniusban is akadt, akitől kikapott. Azonban három cikluson túl a világ élmezőnyében maradni mindenképpen megsüvegelendő teljesítmény. „Rengeteg SMS-t kaptam, a külföldiek közül is sokan gratuláltak, nagyon jók a visszajelzések – mondta a hazaérkezés után Deák Bárdos. – Jó érzés a siker, és mindenképpen megerősíti, hogy van értelme folytatni a birkózást, amihez újabb motivációt ad a bronzérem. Peking után úgy döntöttem, egy-két évet még birkózom, meglátom, milyenek lesznek a szabálymódosítások. Úgy néz ki, az én szempontomból pozitívak. Sikerült érmet szereznem, ami azt mutatja, ott vagyok az élmezőnyben, s nem elképzelhetetlen, hogy Londonig folytatom.”