Nem elveszett generáció: az U18-as válogatott 3. lett a Minszkben rendezett divízió 1-es jégkorong-világbajnokságon, és Hári Jánost választották meg a torna legjobb csatárának. „Nagyon örülök a megtisztelő címnek, de őszintén szólva nem lepődtem meg. A második mérkőzés után a telefonban mondtam is a szüleimnek, jól megy a játék, és ha így folytatom, én lehetek a legjobb csatár a vébén” – mondta a Svédországban profiskodó Hári János minden nagyképűség nélkül. Ha megy a hoki, hát megy a hoki, nem kell szégyenlősködni.
Ám nemcsak Hárinak ment a hoki, hanem az egész ifjúsági válogatottnak. Pedig nem alakult minden zökkenőmentesen, így különösen nagy szükség volt a csapat mentális erejére. Az első két meccs szorosra sikerült: a fehéroroszok a lefújás előtt öt másodperccel egyenlítettek, és csak szétlövésben tudtak győzni. A litvánok ellen viszont már Ancsin László szövetségi edző tanítványai örülhettek. Ekkor jött a hideg zuhany, a lengyelek ugyanis lenulláztak minket – Géczi Gábor csapatvezető szerint ez volt az a meccs, amelyen az ellenfélnek minden sikerült, nekünk pedig semmi. „A vereség után magunk alatt voltunk, de jókor jött az egynapos szünet, ezalatt kihevertük a történteket, és a kazahok ellen már senki sem gondolt a nulla kilencre” – folytatta Hári. A kazahok elleni meccsen valóban fordult a kocka, ezúttal nekünk sikerült minden. Az utolsó napon pedig a bronzéremért lépett jégre a válogatott, s végül Ukrajnát is kiütötte.
„Nagyon jó hangulat uralkodott a csapaton belül; a jégen és a jégen kívül is rendkívül egységesek vagyunk. A legfontosabb, hogy mindenki a csapatért küzd, és nem magáért, mert úgy nem működne semmi” – tette hozzá Hári, aki előtt négy hónap edzésekkel teli időszak áll – mindössze két hét pihenővel.
A szervezésről csak annyit, hogy a fehéroroszok kitettek magukért, és a 2014-es felnőtt-vb-t is szeretnék megrendezni – ebben egyik riválisuk épp Magyarország lesz.