Carlos Manuel Bocanegra

nemzetisége:
amerikai-mexikói
65/11
születési hely:
Upland
ideje:
1979.03.06.
pozíció:
középhátvéd, balhátvéd
magassága:
183 cm
súlya:
79 kg
jelenlegi klubja:
Stade Rennes
korábbi klubjai:
Alta Loma High School, UCLA Bruins, Chicago Fire, MLS Pro-40 (kölcsönben), Fulham
sikerei:
Egyetemi bajnok (1997), Open Cup-győztes (2000, 2003), U-21-es vb-résztvevő (1999), Pánamerikai Játékok-bronzérmes (1999), Arany-kupa-győztes (2002, 2007), Arany-kupa-bronzérmes (2003), Konföderációs Kupa-résztvevő (2003, 2009), vb-résztvevő (2006), Év egyetemi csapatának tagja (1999), az Év újonca az MLS-ben (2000), az Év hátvédje az MLS-ben (2000, 2002, 2003)

Az Egyesült Államok válogatottjának csapatkapitánya már évek óta oszlopos tagja nemzeti gárdája védelmének, és bár koránt sem olyan híres játékos odahaza és elismert a nagyvilágban, mint neves elődei közül Alexi Lalas vagy Marcelo Balboa, ám elmondhatja magáról, amit a többiek nem: évek óta neves európai klubokban futballozik.

A mexikói gyökerekkel büszkélkedhető Bocanegra 1999-ben került be először az amerikai futballal foglalkozó szaksajtóba, hiszen ebben az évben beválasztották az Év csapatába az egyetemi bajnokság végén, részt vett a korosztályos válogatottal a Pánamerikai Játékokon és az U-21-es világbajnokságon, ahol Kamerunnak győztes gólt lőtt az akkoriban még igencsak alacsony, alig 170 centiméterre nőtt középhátvéd. Szerződést is kínált neki az 1998-as bajnok, a Chicago Fire (ahol az edzőt Bob Bradley-nek hívták), pontosabban az ottani szokásoknak megfelelően draftolták a negyedik helyre rangsorolt játékost.

Hősünk olyannyira nem volt lámpalázas, hogy első idényében az Év újonca lett az MLS-ben, az ottani bajnokságban, 2001 decemberében, Dél-Korea ellen a felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott. A védelem közepén és bal oldalán is bevethető Bocanegra a 2003-as Arany-kupán bemutatott remeklésétől kezdve stabil csapattag a „jenkik” között, a 2006-os világbajnokságra is kivitte őt Bruce Arena kapitány (akinek segítője Bradley volt), és a labdarúgó balhátvédként kétszer pályára is lépett. Ekkor már a Fulham profija volt, ahová 2004 januárjában igazolt, lejáró szerződése miatt ingyen.

Gyakran játszott védekező középpályásként is, és olyannyira nem lehetett rá panasz, hogy nem egy alkalommal a csapatkapitányi karszalagot is megkapta a jó néhány fontos gólt szerző amerikai. Mivel átlagai nem haladták meg huzamosabb ideig sem a közepesnek mondható hatost, 2008 nyarán ingyen elengedték a francia FC Stade Rennes-hez. A válogatottban ennek ellenére stabil kezdő és „csk” – ami nem meglepő már csak ezért sem, mert az új szövetségi kapitányt Bob Bradley-nek hívják…