Ha a naptár június 21-ét mu tat, és az ellenfél Brazília, akkor Olaszországnak kár pályára lépnie, a vége úgyis háromgólos vereség… A tétel a Konföderációs Kupa csoportkörének utolsó játéknapján fogalmazódott meg, és a vereségen (0–3) túl a szintén június 21-én, csak éppen 1970ben elbukott vb-döntő (1–4) szolgáltatott hozzá alapanyagot. Ez persze csak egzotikum; a La Gazzetta dello Sport által előbányászott három másik statisztika szervesebben kapcsolódik a jelenhez, és érzékelteti, milyen nagy bajban érzi világbajnok csapatát az olasz közvélemény.
Három góllal legutóbb egy éve kapott ki a squadra azzurra (Eb, Hollandia, 0–3); egymást követő két mérkőzése legutóbb 2005-ben ért véget szerzett gól nélkül; arra meg, hogy kétszer egymás után veszítsen, 2002 óta nem akadt példa. A szaklap kritikája szerint az egyiptomiaktól, de különösen a braziloktól kapott lecke tükrében „mindent újra kell gondolni”; jó hír, hogy a világbajnokságig hátralévő egy esztendőnek elegendőnek kell lenni arra, hogy a címét megvédeni képes csapat épüljön.
Marcello Lippi is ebben a szellemben értékelt, kicsit értetlenkedve, miért gondolta bárki is, hogy a jövő évi vb-re tervezett csapata készen van. A játékosaihoz hasonlóan önkritikus szövetségi kapitány arról beszélt, hogy mivel három esztendeje elhagyta a csapatot, és megszakadt a folytonosság, most kénytelen rövid idő alatt sokat kísérletezni.
„Elismerem, hogy kapitányi időszakomban most mutatta a legcsúnyább arcát a válogatott. Ugyanakkor emlékeztetnék arra, sohasem állítottam, hogy ez a csapat megy majd a világbajnokságra. A mérkőzést követő sajtótájékoztatón ezért mondtam, hogy a rossz szereplésnek nem lesznek különleges következményei. Az újjáépítés nem most kezdődik el, folyamatban volt eddig is.”
A fejeket nem követelő, de a helyzetet kissé másképp értékelő olasz lapok – amelyek közül a Corriere dello Sport ismét használta az Egyiptom elleni meccs után a csapatra ragasztott „kék múmiák” kifejezést – sorolják, kiket látnának szívesen Lippi tizenegyében. A védelemben Davide Santont, a középpályán Gaetano D’Agostinót, a csatársorban Giampaolo Pazzinit, nem is beszélve a Marco Motta, Robert Acquafresca, Mario Balotelli trió tagjairól. Lippinek erről a következő a véleménye: „Lassan a testtel… Egyszerre nem dobhat be az ember hétnyolc fiatal játékost a mély vízbe, a csapatformálás módja nem ez. Az új játékosok beépítése, az öszszeállítás megváltoztatása megfontoltságot igényel. A brazilok ellen pályára küldött csapatnál jobbat az adott helyzetben nem tudtam volna összeállítani.”
A kapitány hozzátett még valamit, amivel nehéz vitába szállni: a csapatát kiejtő ellenfél Brazília volt, amellyel rendszerint mindenkinek meggyűlik a baja. És nem csak június 21-én…