A csapat után jön a család

PIETSCH TIBORPIETSCH TIBOR
Vágólapra másolva!
2009.07.22. 00:16
Címkék
Kényelmesebbnek tűnik, mint a kispad: William McStay a Szusza Ferenc Stadion VIPpáholyának egyik székébe lehuppanva adott interjút kedd délben a Nemzeti Sportnak. A skót szakember számára persze nem a komfort, hanem az Újpest az első – sőt a Steaua elleni csütörtöki Európa Ligaselejtező lefújásáig a csapat még a családdal szemben is elsőbbséget élvez.

Állítólag a játékosok megálmodták a visszavágó forgatókönyvét: kilencven perc alatt ledolgozzák a hátrányukat, a hosszabbításban már nem esik újabb gól, majd a büntetőpárbajt nyolc hétre megnyerik…Állítólag a játékosok megálmodták a visszavágó forgatókönyvét: kilencven perc alatt ledolgozzák a hátrányukat, a hosszabbításban már nem esik újabb gól, majd a büntetőpárbajt nyolc hétre megnyerik…

Jól hangzik – jelent meg egy mosoly William McStay arcán. – Noha a háromgólos győzelmünket szívesebben látnám, ha a labdarúgók garantálják, hogy tizenegyesekkel jutunk tovább, részemről rendben. Egy feltételem van csupán: a csapatorvosunknál legyen elég nyugtató.

Komolyra fordítva a szót: van esély a továbblépésre?

Miért ne lenne?!

Mondjuk azért, mert az első mérkőzésen két gólt lőtt a Steaua, míg az Újpest egyet sem, ráadásul ijedten játszott a csapat.

Dehogy játszott ijedten! Szervezetten, mi több, bátran futballozott az együttes, lám, az első félidőben az égvilágon semmi problémánk nem volt. A másodikban sem lett volna, ha egy egyéni hibából nem kapunk gólt. Állítom, ha nincs az a gól, legrosszabb esetben nulla nulláról folytatódna a párharc.

Hányszor nézte vissza a bukaresti meccset?

Annyiszor, hogy már vörösek a szemeim… Megtekintettem teljes egészében, láttam hosszabb és rövidebb összefoglalókat, sőt olyan felvételeim is vannak, amelyek csak a szögleteket és a szabadrúgásokat, illetve kizárólag a helyzeteket mutatják be. Azt nem mondom, hogy szép látványt nyújt, amint négy-öt nagy lehetőséget is elpuskázunk a Ghencea Stadionban, de ha okulunk az ott elkövetett hibákból, csütörtökön javíthatunk. Mert abban biztos vagyok, hogy megint kidolgozzuk majd a magunk helyzeteit, talán többet is, mint Romániában, a kulcskérdés az: melyik csapat szerzi az első gólt. Ha az Újpest, akkor nyert ügyünk van!

Az összesítést tekintve még csak egy kettőnél járunk.

Abban a pillanatban, hogy nálunk lesz az előny, a szurkolóink olyan hangulatot teremtenek majd, amilyen a Celtic Parkot jellemzi. Tapasztalatból beszélek: a varázslatos, egyúttal félelmetes légkör bénítólag hat az ellenfélre, ezért is hiszek abban, hogy a Steaua megrogy, ha hátrányba kerül.

Ez túl szépen hangzik.

Uram, Bukarestbe legalább ötszáz fanatikus kísért el bennünket, ha ott számíthattunk rájuk, miért ne állnának mellettünk a Szusza Ferenc Stadionban? Szükségünk is van rájuk, mert csak az ő támogatásukkal kerekedhetünk felül a Steauán. Ha egyelőre nem is értem, mit skandálnak, a játékosaimon látom, mit jelent számukra a buzdítás.

Ön mivel biztatja majd őket a kezdés előtt?

Többek között egy személyes példával: a Celtic futballistája voltam, amikor Lisszabonban kettő nullás vereséget szenvedtünk, aztán a glasgow-i visszavágón öt nullára legyőztük a Sportingot. Ahhoz hasonló fesztivált természetesen senki se várjon, ugyanakkor a továbbjutásban lehet hinni. Erős csapat a Steaua, de nem legyőzhetetlen!

Tudja már, hogy ki lép az eltiltott Korcsmár Zsolt helyére?

Igen, tudom.

Publikus?

Nem. Nincs harag, ugye?

Nincs… Cserébe azt árulja el: mivel győzheti le az Újpest a Steauát?

Úgy hallottam, tizenegyesekkel… Szóval: ahhoz, hogy ne essünk ki, az első perctől az utolsóig hibátlanul kell játszanunk. Múlt csütörtökön háromnegyed órán át működött jól a gépezet, most legalább kilencven percig kell tökéletest alkotnunk. Türelmesen, okosan, mégis szenvedéllyel kell futballozunk, mindenkinek át kell éreznie, mit jelentene a továbbjutás, nemcsak a klub, hanem az ország számára. Én abból a városból érkeztem, ahol a presztízs, valamint a rivalizálás szó jelentésével maximálisan tisztában vannak az emberek – ha a labdarúgókat is úgy motiválja majd a Steaua legyőzése, mint engem hajdanán a Rangersé, akkor lesz ok az ünneplésre. Hozzáteszem, nem féltem őket, ami tőlük telik, megteszik a sikerért. Remélem, rajtunk, azaz a szakmai stáb tagjain sem múlik majd semmi: úgy érzem, a lehető legjobban felkészültünk ellenfelünkből.

A családja is kimegy a mérkőzésre, ugye?

Így igaz, az édesapám, a feleségem és a két gyermekem is Budapestre repül. Jöttek volna már korábban is, de közöltem velük: ha rám kíváncsiak, várniuk kell, mert amíg nem fújják le a meccset, addig az Újpest az első!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik