A Bajnokok Ligája címvédő olasz AC Milan nyerte európai Szuperkupát, miután 3-1-re verte az UEFA-kupa-győztes spanyol Sevillát. Utóbbiak a félidőben még 1-0-ra vezettek ugyan, de a második felvonásban a dupla energiát mozgósító milánóiak hét perc alatt fordítottak, majd a hajrában bebiztosították sikerüket. A mérkőzésen a Sevilla héten fiatalon elhunyt játékosára, Antonio Puertára emlékezve mindkét csapat tagjai a hátvéd nevét is a mezükön viselték.
Reuters
Reuters
EURÓPAI SZUPERKUPA
Helyszín: Monaco (II. Lajos Stadion)
Nézőszám: 18 500
Játékvezető: Konrad Plautz (osztrák)
Asszisztensek: Egon Bereuter, Markus Mayr (osztrákok)
Csere: Martí helyet Kerzsakov (65.), Gattuso helyett Emerson (73.), Duda helyett Maresca (74.), Escudé helyett Luis Fabiano (83.), Seedorf helyett Brocchi (89.), Inzaghi helyett Gilardino (89.)
Sárga lap: Duda (69.), Poulsen (70.)
Már az első percekben tudatosították a csapatok egymásban és a nézőkben egyaránt: még véletlenül sem veszik félvállról a találkozót.
A Sevilla Puerta halála miatt nem kis lelki teherrel kellett hogy pályára lépjen, de a játékban ez mintha talán plusz motivációt jelentett volna számukra. Nem feledve: tavaly a BL-győztes Barcelonát kapták el sima 3-0-lal, amely mintegy megalapozta egész éves remek teljesítményüket. Ettől az idén sem akartak elmaradni.
Kezdésként Renato tüzelt kapura, majd kevéssel később Inzaghi cselezte magát gólhelyzetig, ám a második hullámban érkező Kaká társát megelőzve lőtt, a kapufára.
A 14. percben egy sarokrúgást követően szerzett vezetést a Sevilla - Renato volt eredményes -, megható és őszinte jelenet volt, ahogy a spanyol gárda tagjai egy kupacba gyűlve elhunyt társukra emlékezve Puertának ajánlották vezető góljukat.
A hátrányba került olaszok nagy erőket mozgósítottak az egyenlítő találat megszerzéséért. Értelmi szerzőjük természetesen Pirlo volt, aki jobbnál jobb labdákkal tömte társait. Aztán ők vagy tudtak az indításokkal, felpasszokkal mit kezdeni, vagy nem. Kaká azonban gyakran eltűnt a mezőnyben, nem igazán lépett be az akciókba. Inzaghi viszont rendkívül agilis volt, sokat mutatta magát, gólt is szerzett az első félidő végén, de azt lest miatt nem adta meg a találatot a játékvezető.
A Sevilla eközben a kontrákra épített, náluk Kanouté volt az elsőszámú életveszély, de Renato és Duda is nagy kedvvel játszott. A kedvvel Daniel Alvesnél sem volt, de a pontosság ezúttal nem volt az erénye: a nagy nyári átigazolási sagát követően, megy vagy marad, mintha még nem tudna teljes egészében a feladatára koncentrálni.
Nem volt baj a koncentrációval Poulsennél, a dán légiós több alkalommal is jókor volt jó helyen és jó ütemben közbelépve mentette meg csapatát a góltól vagy akadályozta meg a milánóiak akciókat abban, hogy azok eljussanak a végkifejletig.
A második felvonásban annyi változott a játék képén, hogy a milánóiak még az első félidőhöz képest is jobban ráerőltették akaratukat a spanyolokra, így az egyenlítő találatuk teljesen megérdemelt volt: Pirlo pazar megmozdulását Gattuso brusztja követte, amelyet szép beadással zárt, Inzaghinak pedig érkeznie volt nehezebb feladat, mint a hálóba bólintania a labdát.
A kapott góltól kissé megrogyó Sevilla hét perc múlva már hátrányba is került: Jankulovski remek kapásgólt szerzett.
A folytatásban a spanyolok már nem tudták érdemben megszorítani a Milant, helyzeteket csak a hajrában alakítottak és hagytak ki a sevillaiak, de mivel addigra már Kaká is betalált - a brazil tizenegyesét védte Palop, de kipattanót fejjel már a hálóba küldte a milánóiak másik karmestere -, a mérkőzés eldőlt.
Ötödször nyerte meg az európai Szuperkupát az AC Milan, amely 1989, 1990, 1994 és 2003 után 2007-ben is győztesen hagyhatta el a játékteret.
