Az ugye már a délelőtt eldőlt, hogy a Vasas akadémistái bejutottak a kontinens nyolc legkiválóbb együttese közé, ami önmagában is dicséretes teljesítmény, ám a dániai Aarhusban rendezett Premier-kupán játékos, edző és szurkoló is többre vágyott. Tegyük gyorsan hozzá, joggal.
A pénteki csoportmeccseken – a két vereség ellenére állítható – egyetlen nálánál erősebb ellenféllel sem találkoztak a Vasas 15 évesei, a portugál Porto, a lengyel Legia, a cseh Slavia és a finn HJK társaságában kivívott továbbjutás méltán predesztinálta dobogóra a piros-kékeket.
Nos, az álmok a második csoportkörben (ahol a két kvartett első helyezettjeinek dukál a manchesteri utazás, és a United otthonában megrendezett világdöntőbeli részvétel) mindjárt a szlovén Bravo ellen elszállni látszottak. Mármint a 0–2-t mutató végeredmény tükrében.
Mert ugyan Magyarország minden évben vb-döntőt vívhatna, ha létezne a „magyarázatok világbajnoksága", az NSO aarhusi tudósítója a saját szemével látta, nem mindig a jobbik csapat győz. A magyar–szlovén találkozón a mieink látványosabban, bármilyen furcsa is a 0–2 fényében, de gólratörőbben, veszélyesebben futballoztak, két szerencsétlen találat mégis elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a szomszédok kezdjék el magukat beleélni a manchesteri kalandba.
No, nem sokáig tehették. A másik mérkőzésen a norvég Romment legyőző török Bucaspor később a Bravót is eltángálta, amivel eldőlt, kivívta az angliai szereplés jogát. (Ha valamiért, ezért tényleg jár egy hangos „bravo"!)
A mieink eközben gól nélküli döntetlent játszottak a norvégokkal, egy olyan összecsapáson, ahol lehetőség tényleg csak a Vasas futballpalántái előtt adódott.
Ám mert ezúttal sem éltek egyikkel sem, már csak az a kérdés, a vasárnap délelőtti, immár döntős Bucaspor elleni meccs után hányadik helyért játszhatnak a piros-kékek a legjobb nyolc között.
Hangsúlyozzuk, 3000 európai együttes legjobb nyolc 15 évesei közt.
Meg is eresztünk gyorsan még egy „bravót"!