KEK-et nyert a kiesett Rangers - a legérdekesebb sportdöntések

Vágólapra másolva!
2011.10.20. 15:11
null
A legnagyobb felfordulást okozó európai futballügy kirobbantója: Jean-Marc Bosman (Fotó: Imago)
Gyakran gondolkodunk az élet nagy kérdésein. Ahogy a francia filozófus, René Descartes fogalmazott: „Gondolkodom, tehát vagyok.” Vitás kérdésekben harmadik fél bevonása tűnhet jó megoldásnak, s a sportban sincs ez másképp. A nézeteltérések kiküszöbölésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1984-ben létrehozta a nemzetközi Sportdöntőbíróságot, a CAS-t, amely a sportvilág legfőbb döntéshozó testülete. Ez utóbbi szervezet döntéseiből, illetve a sporttörténelem civil bíróságon megvitatott ügyeiből szemezgetünk.

A lausenne-i székhelyű CAS-nak – amelyben világszerte elismert sportjogászok dolgoznak – vannak bíróságai New Yorkban és Sydneyben, illetve egy ideiglenes testülete az aktuális olimpiát rendező városban. A nemzetközi Sportdöntőbíróság 1984-es létrehozását a NOB akkori elnöke, Juan Antonio Samaranch kezdeményezte. A szervezet döntéseit csak a Svájci Legfelsőbb Bíróság bírálhatja felül.

FUTBALLÜGYEK

Karikatúra a Bosman-ügyről (Fotó: Imago)
Karikatúra a Bosman-ügyről (Fotó: Imago)

A CAS megalakulása után több mint tíz évvel, 1995. december 15-én született meg a futballt jelentősen megreformáló Bosman-szabály, amely két alapvető változást eredményezett az európai futballban.

Kimondta, hogy lejárt szerződésű labdarúgóért nem lehet átigazolási díjat kérni, illetve, hogy az Európai Unión belül nem korlátozható a munkaerő szabad áramlása, vagyis az idegenlégiósok száma (az EU tagországokra vonatkozóan). A belga Jean-Marc Bosman azután fordult bírósághoz, hogy klubja, az RFC Liege olyan nagy összeget kért érte a Dunkerque-től, amelyet a francia egyesület nem volt hajlandó megfizetni, így maradt a Liege-nél, ahol viszont a tartalékok közé száműzték.

Az úgynevezett „Webster-szabály" 2006-ban született, amikor Andy Webster a FIFA átigazolási szabályzatának 17. cikkelyét igyekezett kihasználni. A Hearts 4 millió fontot szeretett volna kapni a 2006-ban a Wiganhez távozó Websterért, ám Webster tanácsadói azt javasolták, hogy éljen a szabállyal, és úgy hitték, a futballistának a szerződéséből hátralevő utolsó évi fizetését (mintegy 250 000 fontot) kell megtérítenie a skót klub részére. Azonban a nemzetközi szövetség 625 000 font kifizetésére kötelezte a játékost, és eltiltotta a 2007–2008-as szezon elejéről, mondván, a védő nem tartotta be a 15 napos idény végi határidőt. Webster a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fellebezett, a jogi testület pedig úgy döntött, Websternek csupán 150 000 fonttal kell kárpótolnia volt klubját. Később a CAS elutasította a Hearts fellebbezését.

GIBRALTÁR VS. A SPANYOLOK

A Sportdöntőbíróság (CAS) egy ítéletében úgy határozott, az UEFA-nak fel kell vennie Gibraltárt a tagszövetségek közé. Az európai szövetség harminc napot kapott, hogy reagálhasson, ez a határidő jövő héten jár le. Gibraltár még 1999-ben jelentkezett, akkor minden követelménynek megfelelt, ám valamivel a jelentkezést követően az UEFA szabályt módosított és csak olyan jelentkezőket fogadott be, melyeket az ENSZ is országként ismer el.

 

A Spanyolországgal határos kis brit kolónia így kihullott a rostán, ám a jelentkezése utáni szabálymódosítás miatt a CAS-hoz fordul. A Spanyol Labdarúgó-szövetség jelenleg is hivatalban lévő elnöke, Ángel María Villar néhány éve úgy nyilatkozott, minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák Gibraltár UEFA-tagságát.


Ha ez mégis megvalósulna, akkor a korábban megfogalmazott álláspont szerint Spanyolország kilép minden olyan versenysorozatból, amelyben Gibraltár is érdekelt (válogatott selejtezők, európai kupák). Azt nem tudni, hogy ez a fenyegetés mennyire valós – a jövő évi UEFA-kongresszuson várhatóan szavazás lesz a kérdéssel kapcsolatban, tehát akár azt is feltételezhetjük, hogy a spanyolok így próbálnak nyomást gyakorolni.

A Webster-szabályt az angol Chelsea-t erősítő Frank Lampard is kis híján használta, amikor megromlott a viszonya a klub vezetésével és 2008-ban arról cikkezett a szigetországi sajtó, hogy a kiváló középpályás távozik a kékektől. Közel kétévnyi huzavona után Lampard 2008 augusztusában végül öt évvel meghosszabbította szerződését a londoni gárdával, nem is akárhogyan – a Premier League legjobban fizetett játékosává vált.

Több honfitársunk közelebbről is megismerkedhetett a nemzetközi Sportdöntőbírósággal. Kezdjük a sort Filkor Attilával, akiért az olasz Internazionale mintegy 150 ezer eurós kompenzációt fizetett az MTK-nak. Az ügy onnan indult, hogy 2008-ban az akkor 18 éves középpályás a Piéta Hotspurs-hoz szerződött. Az olasz Internazionale képviselői azonban már az átigazolás megtörténte előtt Budapesten tartózkodtak, és tárgyaltak az MTK-val Filkor megszerzéséről.

Megegyezni nem tudott a két klub, ám néhány nappal később a máltai Piéta továbbadta Filkort az Internek – ráadásul a magyar futballista egy mérkőzést sem játszott a szigetországi gárdában az ott töltött egy hét alatt. Az MTK-nál ez kiütötte a biztosítékot, s a klub a CAS-hoz fordult. A szervezet a budapesti egyesület javára döntött, s hangsúlyozta: az MTK sokat invesztált Filkor nevelésébe, melyet a játékos eredményei is mutattak, így az ebből profitáló Inter köteles kompenzációt fizetni a kék-fehéreknek.

A DVSC két játékosa, Mészáros Norbert és Vukasin Polekszics felemás eredményt ért el a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál. A CAS meghallgatta az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által eltiltott két futballistát, a velük tartó ügyvédeket, illetve tanúként Dombi Tibort és Djordje Panticsot. Az Európai Labdarúgó-szövetség azért tiltotta el a két játékost, mert a szövetség szerint nem tettek eleget jelentési kötelezettségüknek, amikor megpróbálták őket megvesztegetni. A védőt 2011. december 31-ig, a kapust 2012. június 30-ig tiltotta el az UEFA.

A montenegrói kapus korábban elismerte a megkeresést, majd enyhítés reményében fordult a CAS-hoz, míg Mészáros a felmentésben bízott, hiszen egyáltalán nem került kapcsolatba semmiféle, mérkőzést befolyásolni kívánó személlyel. A CAS a hátvédet felmentette, hiszen nem találta elégségesnek az ellene benyújtott bizonyítékokat. Polekszics azonban nem járt sikerrel, büntetését helybenhagyta a szervezet, mivel úgy találta, a kapus kapcsolatba lépett egy bűnözői csoporttal, s ezt nem jelentette az UEFA-nak, pedig kötelessége lett volna. Azt, hogy ténylegesen manipulálták-e a DVSC–Fiorentina BL-csoportmeccset, a CAS nem tudta megállapítani.

A BRIT KOCSMÁROS ESETE

Az Európai Unió bírósága Karen Murphy portsmouth-i kocsmatulajdonos beadványa nyomán úgy vélekedett, hogy ellentétes az uniós joggal a labdarúgó-mérkőzések közvetítésének olyan engedélyezési rendszere, amely a műsorsugárzó szervezeteknek tagállamonként területi kizárólagosságot biztosít, és amely megtiltja a nézőknek, hogy ezeket a műsorokat dekódoló kártya segítségével más tagállamokban nézzék.

 

Nagy-Britanniában egyes kocsmák – így Murphyé is – olyan külföldi dekódoló kártyákat kezdtek használni, amelyeket görög műsorsugárzók bocsátottak a Görögországban lakó előfizetők rendelkezésére. A luxemburgi székhelyű testület megállapította, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a külföldi dekódoló kártyák behozatalát, értékesítését és használatát.

 

Murphy a görög NOVA tévétársaság csomagjáért egy évre 800 fontot fizetett – állítsuk ezt szembe az angol jogtulajdonos Skynak fizetendő havi 700 fonttal, és rögtön meglátjuk, miért harcolt a pubtulajdonos. A döntés valószínűleg arra kényszeríti a Premier League-et, hogy egységes EU-s díjcsomagot dolgozzon ki.

Vanczák Vilmos klubja, a svájci élvonalban szereplő Sion hatalmas botrányt váltott ki az európai futballéletben, miután egy svájci civil bíróságon harcolt az UEFA döntése ellen. Az európai szövetség kizárta a klubot az Európa-ligából, mivel jogosulatlanul küldött pályára hat futballistát, helyette a skót Celtic szerepel a sorozatban. A Sion ebbe nem törődött bele, fellebbezése visszautasítása után civil bírósághoz fordult. Az UEFA több elöljárója – köztük Michel Platini elnök is – már ekkor hangot adott aggályainak, s néhányan már azt rebesgették, hogy az egész európai futballt tönkreteheti a Sion...

Vaud kanton bírósága azonban igazat adott a Vanczák klubjának, s arra kötelezte az UEFA-t, hogy helyezze vissza a Siont az Európa-liga csoportkörébe, s amíg ezt nem teszi meg, naponta 1000 svájci frank büntetést kell fizetnie. Az európai szövetség hajlik a visszafogadásra – melyre több előzetes tervet is kidolgoztak –, ám ehhez több feltételnek teljesülnie kell: a Sionnak alá kell vetnie magát a CAS eljárásának, a Sportdöntőbíróságnak a svájci klub számára kedvező döntést kell hoznia, illetve az I-csoport minden tagjának (Atlético Madrid, Udinese, Rennes, Celtic) igent kell mondani a visszavételre. Ha ez bekövetkezne, az a futball történelmének első ilyen esete lenne.

Nem kell persze mindig bíróságra menni, van, hogy egy óriási hiba után a szervezeten belüli fellebbezés is elég.

Lássuk a KEK-ből kiesett KEK-győztes csapat történetét! A skót Rangers gyengén kezdte az 1971–1972-es idényt: a bajnokságban öt mérkőzéséből négyet elveszített, a Ligakupában oda-vissza kikapott az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején domináló Celtictől, később a Skót Kupa elődöntőjében pedig a Hiberniantől szenvedett vereséget. A Kupagyőztesek Európa Kupájában azonban jól szerepelt, ám a második körben úgy tűnt, elvérzik a csapat. A portugál Sporting ellen az első mérkőzésen már 3–0-ra vezetett az első félidőben a Rangers hazai pályán, ám a vendégek kétszer is betaláltak a fordulás után, így minden kérdést nyitva hagytak a visszavágóra.

A Rangers KEK-ből kiesett, de KEK-győztes csapata
A Rangers KEK-ből kiesett, de KEK-győztes csapata

Már a Lisszabonba való eljutás sem volt zökkenőmentes a Rangers számára: a londoni reptéren sztrájkoltak a poggyászt szállítók, így mintegy másfél napjába került a skót csapatnak, hogy eljuthasson Portugáliába, a visszavágó helyszínére. A mérkőzésen 2–2-es állásnál Ronnie McKinnon lábát törte a második félidőben, majd jött az újabb csapás: a Sporting megszerezte a vezetést. A találkozó végül hosszabbításba torkollott, majd 4–3-as hazai sikerrel zárult, ami azt jelentette, hogy a Rangers idegenben szerzett több góllal továbbjutott. De Laurens van Raavens bíró máshogy vélekedett...

A holland játékvezető figyelmét valamilyen oknál fogva elkerülte az idegenben szerzett gólok szabálya, és a rendes játékidő lefújása után 11-eseket rendelt el. Az extázisba kerülő portugál szurkolók szinte már az alapvonalon tomboltak, így hát nem is csoda, hogy az öt 11-esből mindössze egyet tudott értékesíteni a Rangers, így csalódottan vonulhatott le a pályáról a skót csapat. Willie Waddell azonban felfigyelt a csalafintaságra, felhívta a figyelmet az idegenben szerzett gólok szabályára, s az UEFA továbbjuttatta a Rangerst. A skót együttest ezután nem lehetett megállítani, a Bayern München és a Torino legyőzése után a barcelonai fináléban a Dinamo Moszkvát is felülmúlta, ezzel elhódította a győztesnek járó serleget.

MARION JONESTÓL ANNUS ADRIÁNIG

A nemzetközi Sportdöntőbíróság legnagyobb horderejű döntése az utóbbi időben a nemrégiben érvénytelennek nyilvánított úgynevezett hat hónapos olimpiai szabály. Ez azt jelenti, hogy a doppingvétség miatt ennél hosszabb időre marasztalt sportolókat eltiltásuk lejárta után nem lehet kizárni a következő Olimpiáról. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még április végén fordult közösen a CAS-hoz a szabályozással kapcsolatban, melynek értelmében azok a sportolók – az érintettek között akadnak magyarok is –, akik fél évnél hosszabb eltiltást kaptak doppingvétség miatt, kénytelenek kihagyni a következő ötkarikás játékokat. A CAS később kijelentette: a szabály „érvénytelen és alkalmazhatatlan", mivel két alkalommal büntet, és nincs összhangban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) irányelveivel.

Kiss Balázs új esélyt kapott
Kiss Balázs új esélyt kapott

Claudia Pechstein gyorskorcsolyázót, Németország legeredményesebb téli olimpikonját 2009-ben két évre tiltottak el. A 39 éves sportoló örömmel értesült a CAS döntéséről, s jövőre, Londonban kerékpározásban, 2014-ben, Szocsiban pedig alap sportágában szeretne ott lenni a mezőnyben. David Millar brit kerékpárost életre szóló olimpiai eltiltással sújtották hazájában doppingvétség miatt. A helyi olimpiai bizottság (BOA) a CAS határozata után sem tervezi, hogy változtatna saját szabályzatán, azaz aki a doppingol, a jövőben többet nem indulhat olimpián.

A NOB végrehajtó bizottsága által 2008 júniusában elfogadott és a CAS által érvénytelenített szabálynak vannak magyar érintettjei is. Kiss Balázs birkózó világbajnokunknak március 18-án járt le doppingvétsége miatti egyéves eltiltása. Az Eb-bronzérmes cselgáncsozó Ungvári Attilát idén júniusban két évre tiltotta el a sportág nemzetközi szövetsége, mert szervezetében tiltott szert találtak. Európa-bajnoki bronzérmes hátúszónk, Szepesi Nikolett azért döntött karrierje befejezése mellett másodszor is – idén januárban –, mert első visszavonulását követően nem jelezte visszatérését, s emiatt egyéves eltiltást kapott. De említhetnénk Gécsek Tibor atlétát, Gyurkovics Ferenc súlyemelőt, Pauer Gézát vagy Kecskés Zoltánt, akik korábban mind doppingvétség miatt kaptak eltiltást.

A 2004-es athéni olimpia ismét felborzolta a kedélyeket, ugyanis két magyar versenyzőt is megfosztottak aranyérmétől. Annus Adrián kalapácsvető és Fazekas Róbert diszkoszvető is versenyszáma legjobb teljesítményét nyújtotta a görögországi ötkarikás játékokon, ám végül egyikőjük sem gazdagodott a legfényesebben csillogó éremmel.

Fazekas az olimpiai döntőt követő doppingteszten nem produkált az előírtnak megfelelő mennyiségű vizsgálati anyagot, míg Annus később nem jelent meg az újabb doppingellenőrzésen, így mindkettejüket megfosztották aranyérmüktől. A két atléta azonban nem nyugodott ebbe bele, és a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordultak. Ám a CAS helyben hagyta a NOB határozatát, majd ezt követően a magyar szövetség két évre eltiltotta a két sportolót a versenyzéstől.

Marion Jones a szövetségi bíróság épülete előtt 
(Fotó: Action Images)
Marion Jones a szövetségi bíróság épülete előtt (Fotó: Action Images)

A 2000-es Sydney-i olimpián öt érmet nyerő Marion Jones a sporttörténelem talán egyik legnagyobb vesztese. Az amerikai atlétát doppingvétsége miatt megfosztották az ezredfordulón nyert érmeitől és díjaitól. Jones egészen 2007-ig minden nyilatkozatában tagadta, hogy tiltott szereket használt volna. 2002-ben elvált C. J. Huntertől, aki korábban négy doppingteszten is megbukott, s Jones szerint volt férje beszennyezte az ő tiszta imidzsét. A Marion Jones körüli pletykák már akkor napvilágot láttak, amikor az 1990-es években kihagyott egy középiskolai doppingtesztet – az amerikai atléta erre csak annyit mondott, hogy nem értesítették róla, hogy azon meg kellene jelennie.

2004 decemberében kezdődött Jones botránya, amikor Victor Conte, a BALCO alapítója egy interjúban elhintette, hogy illegális szereket adott az amerikai sprinternek a 2000-es olimpia előtt és az alatt is. C. J. Hunter, Jones exférje bosszú gyanánt elmondta, látta, amint a kiváló atléta injekciózza magát. Innentől kezdve nem volt megállás. 2006 júniusában egy indianapolisi versenyt követően nyilvánosságra került Marion Jones akkori doppingvizsgálatának eredménye, mely kimutatta, hogy szervezetében Erythropoietin (EPO) nevű tiltott teljesítményfokozót találtak. 2007 októberében Jones egy New York-i bíróságnak elismerte, hogy hazudott a tiltott szerekkel kapcsolatban a médiának és az atlétikai szövetségnek is, majd bűnösnek találták, így megfosztották a 2000-es ötkarikás játékokon szerzett érmeitől. Sőt, 2008 januárjában hat hónap börtönbüntetésre ítélték, melyet 2008 márciusa és szeptembere között töltött le.

Végül – karakterszámunk végessége miatt –, de nem utolsó sorban vegyünk górcső alá egy olyan sportolót, aki sportágának jelenlegi legjobbja. Alberto Contador neve ismerősen cseng a kerékpár szerelmesei számára, ám azok számára sem ismeretlen, akik a dopping szó hallatán felkapják a fejüket. A nemzetközi szakújságírók által háromszor (2007, 2008, 2009) az év legjobbjának választott spanyol versenyző vizeletében a 2010-es Tour de France-győzelme után nyomokban klenbuterolra bukkantak.

Contador doppingvizsgálaton (Fotó: Reuters)
Contador doppingvizsgálaton (Fotó: Reuters)

Contadort egy doppingellenes orvos, Don Catlin megvédte, és elmondta: klenbuterol nagyon gyakran fordul elő étrendkiegészítőkben. A spanyol kerékpáros tagadta vétségét, és azt állította, hogy szennyezett húst evett. Érdekesség, hogy 2008–2009-ben az Európai Unió több mint 83 ezer állatot tesztelt, és mindössze egynél akadtak klenbuterolra. 2011 januárjában a Spanyol Kerékpár-szövetség (RFEC) egy évre eltiltotta Contadort, ám később elfogadta a háromszoros Tour-győztes versenyző fellebbezését, akit így felmentett a vádak alól.

A Nemzetközi Kerékpár-szövetség (UCI) és a Nemzetközi Doppingellenes Szövetség (WADA) azonban nem hagyta annyiban, és a CAS-hoz fordult Contador ügyében 2011 márciusában. A spanyol kerekes meghallgatását 2011 júniusára írták ki, ám a 28 éves versenyző ügyvédeinek kérésére – azt állították, hogy nincs elég dokumentáció az ügyhöz – azt elhalasztották előbb augusztusra, majd novemberre. De a kerékpárban nem ismeretlen a tiltott szerrel való lebukás, többek között Ivan Bassónak, Floyd Landisnek és Tom Boonennek is meggyűlt a baja az illegális anyagokkal. A kerékpársport egyik legnagyobb alakját, a hétszeres Tour de France-győztes Lance Armstrongot többen vádolták doppinggal, ám az amerikai versenyző egy vizsgálaton sem bukott meg.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik