A vizsgálat az aktuális szezonra vonatkozik, és e szerint a Barcelona 38 játékossal vezeti a listát. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 38 olyan labdarúgó szerepel a topligák valamelyik csapatának első keretében, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évig a Barcelona kötelékéhez tartozott. A felmérésből kiderül az is, hogy a 38 futballistából 14 jelenleg is a katalánoké, míg 24-en már másik együttest erősítenek.
A 15–21 éves kor azért számít igazán, és azért képezhette a vizsgálat tárgyát is, mert az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is ez alapján határozza meg a saját nevelésű játékos fogalmát. Az UEFA ugyan nem különbözteti meg a saját nevelésűt és a klubnál nevelkedett fogalmakat – így egy futballistát akár két klub is saját nevelésűnek mondhat –, ám ugyanúgy legalább három évhez vagy három idényhez köti, hogy mely klubok tarthatnak igényt nevelési költségre a labdarúgó játékjogának értékesítési díjából. |
A tanulmány 98 együttes összesen 2286 játékosának hátterét vizsgálta meg, és túlnyomó többségüknél egyértelműen meghatározható egy klub, ahol a fejlődési szempontból kritikus hat év markáns részét töltötte. A labdarúgók többsége, 2170-en egyetlen klub „termékei”, míg 116 játékost két csapatnál is számításba tudtak venni. E szerint a topklubok játékosai összesen 805 különböző egyletnél nevelődtek.
Visszatérve a Barcelonára: a 38 labdarúgóból 36-an saját nevelésűnek számítanak. Ebbe a csoportba tartozik például Lionel Messi, Andrés Iniesta és Carles Puyol is. A 38 játékosból ketten – nevezetesen Isaac Cuenca (korábbi klub: CF Reus) és Cristian Tello (Espanyol) – a szó szoros értelmében ugyan nem minősülnek saját nevelésűnek, de klubnál nevelkedettnek igen (angolul ezt a csoportot a „primary products” csoporttal szemben „secondary productsként” nevezték el), és a tanulmány (valamint az UEFA – erről lásd fenti keretes írásunkat) feltételeinek is megfelelnek.
Az a tanulmány számaiból is világosan látszik, hogy a vezető klubok számára a nagyszámú játékos nevelése gyakorlatilag gazdasági befektetés: a 805 vizsgált csapat öt legnagyobb „neveldéje” (a spanyol Barcelona és Real Madrid, a francia Lyon és Rennes, illetve az angol Manchester United) az összes futballista hat százalékának képzéséről gondoskodott! Ez az öt utánpótlás-nevelő óriás gyakorlatilag tízszer annyi labdarúgó neveléséről gondoskodik, mint egy átlagos topligás klub, míg a vizsgálatban legjobb eredményt elérő 42 klub (alább a lista) a topligás játékosok 30 százalékát nevelte ki!
Az összeállításban csak a topligákba eladó klubként szerepel az Ajax, amely saját hazájában „elárasztja” akadémistáival a bajnokságot: az Európai Klubszövetség tanulmánya szerint a holland élvonalbeli játékosok harminc százaléka karrierje során megfordult az amszterdami együttes utánpótlásképzésében. A cél a játékosokat felkészíteni arra, hogy minél hamarabb az A-csapatban játsszanak – akár már 16-17 évesen is, ha elég tehetségesek. A lemorzsolódás is jelentős: az akadémisták minden év elején kapnak egy státuszt megállapító jelentést, amelyben jelzik nekik, hogy a helyzetük biztos, avagy készüljenek – ha a következő tizenkét hónapban nem teljesítenek jobban – a klub elhagyására. |
Kitűnik, hogy a „legelitebb" körbe mennyire nehéz kívülről bekerülni, hiszen mindössze három olyan klub van a listán, amelyik amúgy nem topligás. A két Buenos Aires-i óriás, a Boca Juniors és a River Plate utánpótlás-nevelésben uralja a dél-amerikai frontot, és általuk központosítottabb az argentin piac, mint a sokkal tagoltabb brazil. Harmadikként az az Ajax tudott befurakodni a topligások közé, amely az utánpótlásfrontot tekintve Európában alighanem egyedüliként képes felvenni jelenleg a versenyt a Barcelonával. (Erről lásd második keretes írásunkat!)
A táblázatból kirajzolódik nemcsak egy-egy klub játékospolitikája, de az is, hogy egy-egy országra milyen tendenciák érvényesek. A francia és a spanyol élvonal például sokkal inkább épít az utánpótlására, mint a Serie A, illetve a pénzben jóval inkább bővelkedő Premier League.
Angliában a Manchester United, Németországban a Bayern München támaszkodik mindenki másnál jobban az utánpótlásbázisára, ami nyilvánvalóan összefüggésben van a vonzerejével is, ugyanakkor az is megerősítést nyer, hogy Franciaországban viszonylag kis klubok is lehetnek utánpótlásfronton nagyhatalmak (mint például a Sochaux, a Rennes, a Saint-Étienne, vagy az egyaránt másodosztályú Le Havre és Caen).
A leginkább az Arsenalra jellemző „tinielszívás” is megjelenik a számokban: a londoniak mindegyik másik csapathoz képest több játékost csábítanak el, szereznek meg már nagyon fiatalon, leggyakrabban a pénzügyi befektetés kockázatával. Jelenleg hat olyan játékosuk is van, akit már legalább három éve megszereztek, ám a képzésük nem náluk kezdődött, ugyanakkor az is látszik, hogy az óriásklubok között gyakorlatilag nincs olyan, amelyre ne lenne ez jellemző. Viszont az már feltétlenül Arsene Wenger munkáját dicséri, hogy ezekből a „félkész” futballistákból évente állandó jelleggel stabil élvonalbeli labdarúgóvá növi ki magát kettő-három, akik ha nem is képesek megvetni a lábukat az „ágyúsoknál”, más, esetleg kisebb kluboknál megtalálják a helyüket. A klubnál nevelkedettek listája alapján egyébként kitűnik a Manchester United megfigyelőinek, szakmai vezetésének kiemelkedő munkája is; a négy játékos, aki ebbe a kategóriába tartozik: Cristiano Ronaldo, Wayne Rooney, Rafael és Fábio da Silva – talán egyiküket sem kell bemutatni. (Némi korrekcióval bizonyára éltek a tanulmánykészítők, hiszen Ronaldo és Rooney egyaránt 18 éves kora után került a Unitedhez.)
A Barcelona „megtartó-képessége” mellett érdemes még kiemelni az Athletic Bilbaóét és a Real Sociedadét, amelyet nevezhetnünk akár „baszk modellnek” is. Mind a két klub a legnagyobb utánpótlásműhelyek közé tartozik, ám ami igazán figyelemreméltó, hogy elsősorban nem a piacra „termelnek”, hanem saját maguk erősítésére: a Bilbaóénál egy klubnál sem szerepel több saját nevelésű játékos az első csapat keretében, de ebből a szempontból nézve a San Sebastián-iak is felveszik a versenyt a Barcával. Ez összefügg azzal a játékospolitikával, hogy mindkét helyen – az erős szurkolói háttérrel megtámogatva – rendkívüli módon őrzik a baszk identitást, és játékosaikba is rendkívül erős kötődést plántálnak a klubhoz, Bilbaóban pedig le is van fektetve, hogy csak baszk (vagy baszkföldi születésű) játékosokat foglalkoztathatnak.
A baszk modellel szemben áll például néhány olyan klub, amely közvetlenül az európai élmezőny szűk elitjének „alján", az elit második vonalában szerepel, mint például a Schalke, a Stuttgart, a Valencia, a Roma vagy akár a PSG. Ezen csapatok vannak olyan gazdagok, hogy a keretükbe fiatal játékosként szinte lehetetlenség bekerülni, így 20 éves kor felett a fiatalok általában egy másik csapatnál látják a kiteljesedés esélyét. Ha pedig kemény munkával valaki mégis megveti a lábát, akkor persze nagy összeg ellenében egy még nagyobb klub elszipkázhatja – lásd Manuel Neuer esetét.
Az alábbi táblázat csak a legjobb utánpótlás-nevelő klubokat tartalmazza, ám a teljes listán vannak más érdekességek is. A nagy klubok közül a Chelsea, a Manchester City (12-12 nevelés), a Borussia Dortmund (11), a Lazio, az Olympique Marseille és a Liverpool (10-10) is közvetlenül az élmezőny mögött található. Az Európán kívüli klubok közül kiemelkedik még az argentin Racing Club, illetve a montevideói Nacional (9-9) és Danubio (8), a Nyugat-Európán kívüliek közül pedig a két szerb nagycsapat, a Crvena zvezda és a Partizan, továbbá Afrikából az elefántcsontparti ASEC Abidjan (utóbbi három 6-6). A magyar klubok közül egy-egy játékossal felkerült a listára a Pécsi MFC, az MTK, a Győri ETO, a Ferencváros, a Haladás, az Újpest, a Budapest Honvéd és a Debreceni VSC. |
Ebből a szempontból egyébként egészen kirívó példa az Internazionale – mondhatni nomen est omen: nincs még egy olyan nagycsapat, amely nagy befolyása és a játékosok iparszerű kinevelése ellenére ennyire nem bízik az ifjú futballistáiban, mint a milánói klub. Az Inter az elmúlt években 14 labdarúgót nevelt ki a topligáknak, ám jelenlegi keretében mindössze egyvalaki van, aki a saját „utánpótlásgyárából” érkezett – és ő sem alapember, még csak nem is olasz: a nigériai Joel Obiról van szó.
Utolsó pontként pedig jegyezzük meg, a táblázat kiválóan bemutatja azt is, hogy egy-egy élvonalbeli tagság elveszítése milyen torzulásokkal is járhat, és mekkora csapás lehet még egy stabilabb lábakon álló klub számára is. Értelemszerűen a Ligue 2-es Monaco, Auxerre, Le Havre, Caen keretében ugyanúgy nem szerepelhet jelenleg élvonalbeli labdarúgó, mint a Bundesliga 2-ben küszködő Herthában vagy 1860 Münchenben – pedig ahogy az alábbiakból is kitűnik, mindegyik igazán eredményes az utánpótlás terén. Azonban ha jön egy gazdasági megrendülés (lásd Monaco) vagy szakmai katasztrófa (Hertha), akkor hiába a kiváló háttér, rendkívül izzadságos lehet a talpra állás. A Monacónak alighanem eurómilliók, míg a Herthának sziszifuszi munka kell hozzá, hiszen csak az utánpótlásra alapozva egy ilyen csapást nem lehet átvészelni, ráadásul eközben a legnagyobb feltörekvő tehetségeket gyakorlatilag lehetetlenség megtartani.
Klub | Ország | Saját nevelés* | Klubnál nevelkedett* | Összesen | Még a klubnál | Más topligás klubnál |
Barcelona | spanyol | 36 | 2 | 38 | 14 | 24 |
Lyon | francia | 29 | 2 | 31 | 10 | 21 |
Real Madrid | spanyol | 27 | 2 | 29 | 8 | 21 |
Rennes | francia | 21 | 3 | 24 | 7 | 17 |
Manchester Utd. | angol | 20 | 4 | 24 | 9 | 15 |
Bayern München | német | 21 | 2 | 23 | 7 | 16 |
Sochaux | francia | 22 | 0 | 22 | 12 | 10 |
Real Sociedad | spanyol | 21 | 0 | 21 | 14 | 7 |
Atalanta | olasz | 21 | 0 | 21 | 5 | 16 |
Atlético Madrid | spanyol | 20 | 1 | 21 | 7 | 14 |
Bordeaux | francia | 18 | 2 | 20 | 9 | 11 |
Schalke 04 | német | 16 | 4 | 20 | 5 | 15 |
Arsenal | angol | 14 | 6 | 20 | 6 | 14 |
Athletic Bilbao | spanyol | 18 | 1 | 19 | 16 | 3 |
Monaco | francia | 16 | 3 | 19 | 0 | 19 |
Montpellier | francia | 18 | 0 | 18 | 12 | 6 |
AS Roma | olasz | 18 | 0 | 18 | 3 | 15 |
Stuttgart | német | 16 | 2 | 18 | 5 | 13 |
AC Milan | olasz | 16 | 1 | 17 | 4 | 13 |
Valencia | spanyol | 16 | 0 | 16 | 2 | 14 |
Espanyol | spanyol | 15 | 1 | 16 | 3 | 13 |
St.-Étienne | francia | 15 | 1 | 16 | 6 | 10 |
Hertha BSC | német | 14 | 2 | 16 | 0 | 16 |
Juventus | olasz | 15 | 0 | 15 | 4 | 11 |
Boca Juniors | argentin | 15 | 0 | 15 | 0 | 15 |
Aston Villa | angol | 15 | 0 | 15 | 8 | 7 |
1860 München | német | 14 | 1 | 15 | 0 | 15 |
Le Havre | francia | 14 | 1 | 15 | 0 | 15 |
Tottenham | angol | 13 | 2 | 15 | 8 | 7 |
Auxerre | francia | 14 | 0 | 14 | 0 | 14 |
PSG | francia | 13 | 1 | 14 | 2 | 12 |
Internazionale | olasz | 13 | 1 | 14 | 1 | 13 |
Freiburg | német | 12 | 2 | 14 | 8 | 6 |
Lille | francia | 11 | 3 | 14 | 4 | 10 |
Betis | spanyol | 13 | 0 | 13 | 7 | 6 |
West Ham Utd. | angol | 13 | 0 | 13 | 5 | 8 |
Caen | francia | 12 | 1 | 13 | 0 | 13 |
Toulouse | francia | 12 | 1 | 13 | 6 | 7 |
River Plate | argentin | 12 | 1 | 13 | 0 | 13 |
Leverkusen | német | 12 | 1 | 13 | 4 | 9 |
Newcastle Utd. | angol | 11 | 2 | 13 | 8 | 5 |
Ajax | holland | 10 | 3 | 13 | 0 | 13 |
Forrás: sportingintelligence.com. * Az értelmezéshez lásd a második bekezdést! |