„Hidegkuti Nándor 36 éves volt, amikor visszavonult. Francesco Totti ma 36 évesen újraéli az ifjúságát. 1958-at írtak, amikor az Aranycsapat szimbóluma, a magyar válogatott játékos, aki megreformálta a futballt a »dunai labdarúgás mítoszának« megteremtésével, úgy döntött, hogy ideje másra fordítani energiáit. Ötvennégy évvel később pedig úgy tűnik, hogy Totti felélesztette ugyanazt a szerepet, amely megváltoztatta a futballt: a visszavont csatárét” – kezdődik Antonio Maglie összefoglalója, amely Hidegkutit és Tottit egyaránt a sportág kiemelkedő alakjaként írja le.
| Miközben a Corriere dello Sport Totti megújulása kapcsán Hidegkutiról cikkezett, az uefa.com-on is terítéken volt egy, a magyar futball történetével foglalkozó anyag. Az európai szövetség honlapja – az alkalomból, hogy csütörtökön a Videoton lehet az első magyar gárda, amely túlél egy UEFA-csoportkört az Európa-ligában – a „nagy magyar elsőket” szedte össze. Ebben az összeállításban is szerepel Hidegkuti Nándor, mint az első edző, aki elhódította egy európai sorozat trófeáját, továbbá az 1958-as Vasas, amely elsőként vívott elődöntőt európai kupasorozatban; Puskás Ferenc, aki négy gólt szerzett az Eintracht Frankfurt elleni BEK-fináléban; az 1964-es MTK, amely elsőként jutott egy kupasorozat – a KEK – döntőjébe; illetve Albert Flórián, mint az első (és egyetlen) magyar Aranylabda-győztes. |
A gondolatsor szerint az akkori és a mai labdarúgás ugyan nem hasonlítható össze, ugyanakkor a futball a történelemhez hasonlóan hatások körforgása, és amit fél évszázada láthattak a kortársak a labdarúgópályákon, ugyanaz más formában, más tendenciákban olykor ma is újrajelentkezik.
A Corriere szakírója szerint Totti újrateremtette a szerepet, amelyet Hidegkuti teremtett meg. Ennek lényege a ritmus, a magas fordulatszám, amelyhez egyaránt kimagasló technika és fizikum szükséges. „A lényeg mindig ugyanaz: az inspiráció és öninspiráció képessége. Ahogy Hidegkuti, úgy Totti is fogja csapata kezét, és húzza a győzelem felé” – összegzi a párhuzamot Maglie.
Hidegkuti 1961-ben – természetesen már edzőként – végső diadalra vezette a Fiorentinát a KEK-ben, ennek köszönhetően Olaszországban különösen nagy megbecsülésnek örvend. A cikk szerint Hidegkuti és Totti nemcsak a pályán betöltött szerepében hasonlít egymásra, hanem a megújulásra képességben is: az MTK legendája az 1952-es olimpiai győzelem után tudott új szerepkört elsajátítani, és ezzel gyakorlatilag átalakítani a magyar futballt, míg Totti kései éveiben öltötte magára ugyanazt az öltönyt. Luciano Spalletti volt az, aki elindította az átalakítás útján a rómaiak tízesét, aki ezáltal ugyan kevesebb gólt szerez, ám mások helyzetbe hozásával többet ad a játékhoz.
„Zdenek Zeman egyszer azt mondta, hogy az ő filozófiája egyesíti a holland totális futballt és a dunai labdarúgás hagyományait. Talán ebben a furcsa genetikai láncban Francesco Totti a gyűrű, aki összekapcsol” – zárja gondolatait Antonio Maglie.
Hidegkuti Nándor uralta a mezőnyt
Döntő lépésre szánta el magát Putyin
Elismerte az UEFA, nagyot hibázott a videóbíró
Kiderült: ez a valódi ok, amiért Katalin hercegné és Vilmos herceg elhagyták az otthonukat
Putyin most ürügyet kapott az eszkalációra – Mandiner Harctér
Ezek a csillagjegyek beleszeretnek valakibe idén télen
A Tisza Párt EP-képviselője ismét Magyarországot támadta Brüsszelben (VIDEÓ)
Ijedtség a magyar férfi kosárlabda-válogatott repülőgépén
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
Rodri: Messi minden idők legjobbja
Kisebb lesz a vendégszektor, több Újpest-drukker lehet a Ferencváros elleni derbin
Olvasóink többsége a görögök ellen küldené harcba a válogatottat
