Egy tanulmány szerint az Ajax utánpótlásrendszeréből kikerült labdarúgókból játszik a legtöbb a 31 legerősebb európai bajnokság élvonalában. Az MTK-hoz kötődő Sándor Károly Akadémia az előkelő ötödik helyen található a listán, közvetlenül a Barcelona mögött, a portugál Sportinggal holtversenyben.
A Sporttanulmányok Nemzetközi Központja (CIES) azt vizsgálta meg, hogy a 31 legversenyképesebb európai futballbajnokság élvonalában szereplő játékosok mely klubok utánpótlásáról kerültek ki. Az élen 69 labdarúgóval az Ajax végzett, a négyszeres BEK/BL-győztes amszterdami egyesület mögött a szerb Partizan található a második helyen, a harmadikon a horvát Hajduk Split, míg a negyedik a Barcelona.
EURÓPA 10 LEGJOBB LABDARÚGÓ-AKADÉMIÁJA (az alapján, hogy az adott klub neveltjeiből hányan játszanak a 31 legerősebb európai bajnokság élvonalában)
A katalánok világhírű akadémiáján, a La Masián olyan klasszisok tanulták a sportág csínját-bínját, mint például Lionel Messi, Andrés Iniesta, Xavi vagy Pep Guardiola. A Sándor Károly Labdarúgó Akadémiáról ilyen képességű játékosok még nem kerültek ki, az MTK által épített központ azonban így is közvetlenül barcelonai „társa” mögött található, holtversenyben a lisszaboni Sportinggal. Az első húszba csak egy angol klub fért be, a Manchester United is csak a 17. helyen szerénykedik.
A CIES azokat a futballistákat tekintette egy klub neveltjének, akik legalább három éven át annak utánpótlásrendszerében pallérozódtak 15 és 21 éves koruk között. A Reuters anyaga rámutat arra, hogy többek között Zlatan Ibrahimovic, Steven Pienaar és Luis Suárez is megfordult pályafutása kezdetén az Ajaxban, de ők nem feleltek meg a fenti kritériumnak, nem úgy, mint Nigel de Jong (AC Milan), Rafael van der Vaart (Hamburg SV), Wesley Sneijder (Galatasaray), Urby Emanuelson (Fulham), Jan Vertonghen (Tottenham Hotspur), Gregory van der Wiel (Paris St Germain) vagy éppen Maarten Stekelenburg (AS Roma).
A legszegényebb ligák csapatai tudnak keretükben a legnagyobb arányban saját nevelésű játékosokat, átlagosan 27 százalékban. Ezen bajnokságok közé tartozik a magyar élvonal is, a bolgár, a szerb, a horvát, a szlovén, a cseh, a szlovák, fehérorosz és a finn első osztály mellett.
Az öt topligában (angol, spanyol, német, olasz, francia) már csak 17.2 százalékról beszélhetünk, míg az ez alatti „kasztnál” (portugál, skót, holland, török, görög, orosz) ennél is kisebb ez a szám, konkrétan 15.2 százalék.
A hasonló szinten lévő országok között is akadnak azonban nagy különbségek, a szlovák klubok átlag 40 százalékban saját nevelésű játékosokat alkalmaznak, Cipruson viszont csak 11 százalékról beszélhetünk.