„A szervezőknek meg kellene oldaniuk a kvalifikációt anélkül, hogy sorsolásra kerüljön sor. Tiszteletben tartjuk a szabályokat, nincs más választásunk, a lutrira bízzuk magunkat. De ennél sportszerűbb, tisztességesebb megoldást kell találni a jövőben. Ez így nem sport” – reklamált Henri Kasperczak, a mali válogatott szövetségi kapitánya, és guineai kollégája, Michel Dussuyer is csatlakozott hozzá.Henri Kasperczak, a mali válogatott szövetségi kapitánya, és guineai kollégája, Michel Dussuyer is csatlakozott hozzá.
„Mali nem érdemelné meg azt, hogy így essen ki, mi ugyanígy vagyunk ezzel. Nagy csalódás lenne bármelyik csapatnak, ha ilyen körülmények között kellene távoznia a tornáról” – mondta.
„Mindkét csapattal szemben sportszerűtlen ez a megoldás, a pályán kellett volna dönteni. Nincs a kezünkben most már a sorsunk, pocsék helyzet ez” – csóválta a fejét a guineaiak játékosa, Ibrahima Traoré.
A SORS KEZÉBEN
Természetesen nem egyedülálló eset a világfutballban a sorsolás, az Afrikai Nemzetek Kupáján legutóbb 1988-ban volt erre példa. Akkor Algéria és Elefántcsontpart állt teljesen egyformán a csoportmérkőzések után, az észak-afrikaiak jutottak tovább sorsolást követően. Aztán – ha már mázlijuk volt – játszottak még egy kicsit a sorssal, az elődöntőt elveszítették, a bronzmeccset megnyerték tizenegyesrúgásokkal.
1954-ben a világbajnoki kvalifikációról döntött sorsolás. Spanyolország és Törökország oda-vissza megverte egymást, és mivel ekkor a gólkülönbség még nem számított (ezzel a spanyolok nyertek volna), a semleges helyszínen, Rómában rendezett döntő mérkőzés pedig 2:2-re végződött, jöhetett a sorsolás. A stadionban segédkező 14 éves fiú, Luigi Franco Gemma kezébe került a világbajnoki kijutás sorsa – a kissrác bekötött szemmel Törökországot húzta ki. Vakszerencse.
A legnagyobb jelentőségű sorsolásra az 1968-as Eb elődöntőjében került sor, amikor a házigazda Olaszország 0:0-ra végzett a Szovjetunióval. A pénzfeldobás az olaszoknak kedvezett. Az 1964–65-ös BEK negyeddöntőjében három döntetlen után a középkörben döntött a Liverpool és az 1. FC Köln csapatkapitánya – Ron Yeats talált, a Pool jutott tovább, majd esett ki az Interrel szemben. Az 1990-es világbajnokságon Hollandia és Írország végzett teljesen azonos mutatókkal a 2. és 3. helyen csoportjában. Mindkettő továbbjutott, de a televízió közvetítette (és Sepp Blatter levezényelte) sorsolás döntött a sorrendről: Írország lett a második, így Romániával mérkőzhetett meg a nyolcaddöntőben, a húzás pedig a későbbi világbajnok NSZK útjába küldte az Európa-bajnok hollandokat.
A magyar válogatottnak is van sorsolásos sztorija: az Európa-bajnok ifjúsági csapat az 1985-ös világbajnokságon zárt teljesen egyformán Kolumbiával – négy-négy pont, 5–4-es gólkülönbség, 2–2 egymás ellen. A sors Kolumbia pártját fogta, mi pedig bánkódhattunk – többek között azért is, mert a dél-amerikaiak elleni csoportmérkőzésen Pintér Attila és Zsinka János góljával a 88. percig 2–0-ra vezettünk.
1. | Elefántcsontpart | 3 | 1 | 2 | – | 3–2 | 5 |
2. | Mali* | 3 | – | 3 | – | 3–3 | 3 |
2. | Guinea* | 3 | – | 3 | – | 3–3 | 3 |
4. | Kamerun | 3 | – | 2 | 1 | 2–3 | 2 |
* A két válogatott között sorsolás dönt. |
NEGYEDDÖNTŐ | ||
Január 31., 17.00, Bata | Kongó–Kongói DK | |
Január 31., 20.30, Bata | Tunézia–Egyenlítői-Guinea | |
Február 1., 17.00, Malabo | Ghána–D2 | |
Február 1., 20.30, Malabo | D1–Algéria | |
ELŐDÖNTŐ | ||
Február 4., 20.00, Bata | Kongó/Kongói DK–Elefántcsontpart/Algéria | |
Február 5., 20.00, Malabo | Tunézia/Egyenlítői-Guinea–Ghána/D2 | |
A HARMADIK HELYÉRT | ||
Február 7., 17.00, Malabo | az elődöntő vesztesei | |
DÖNTŐ | ||
Február 8., 20.00, Bata | az elődöntő győztesei |