A sajtótájékoztatót kedd délután hirdette meg a FIFA, az előkészületek viharosak voltak, csúszott a kezdés, és a döntését meghozó sportvezető nem is beszélt sokáig, lemondása bejelentése és rövid indoklása csupán néhány percet vett igénybe.
MIÉRT MOST ÉS MILYEN OKBÓL HOZTA MEG DÖNTÉSÉT BLATTER?
Blatter elmondta: a közelmúltban alaposan átgondolta elnöksége idejét, valamint azt a negyven esztendőt, amit a FIFA kötelékében töltött el. Úgy vélte: a szervezet és az általa imádott futball jövőjét szolgálja, ha újból elnöknek jelölteti magát, és a sportágra váró újabb kihívások megválaszolásában részt vesz, csakhogy:
„Habár a választásra jogosultak újabb mandátummal bíztak meg, nem érzem, hogy mögöttem állna a teljes futballvilág – a játékosok, a klubok, a szurkolók, vagyis mindazok, akik ugyanúgy együtt lélegeznek a sportággal, ahogyan mi is a FIFA-ban. Ez az oka annak, hogy rendkívüli kongresszust hívok össze a lehető legrövidebb időn belül, amelyen majd megválasztják az utódomat” – fogalmazott a svájci sportdiplomata.
Hamarosan kiderült: Blatter távozása nem azonnali, ugyanis az elnökválasztó rendkívüli kongresszust várhatóan december és jövő március között rendezik majd meg – „ameddig ez nem történik meg, ellátom a hivatali teendőimet”.
BLATTER NEM JELÖLTETI MAGÁT ÚJRA, DE A VÁLASZTÁSIG AKCIÓBAN KÍVÁN MARADNI
„Nehéz, bátor és mindenekelőtt helyes döntés született” – kommentált Michel Platini UEFA-elnök, aki a pénteki újraválasztás előtt még hiába kérte távozásra Blattert. |
Blatter egyértelműsítette: a következő elnökválasztáson nem jelölteti magát, de afelől sem hagyott kétséget, hogy nem fogja tétlenül tölteni az új választásig hátralévő időt.
„Mivel nem leszek jelölt, nem kell megfelelnem a választásokkal járó elvárásoknak, minden erőmmel arra tudok összpontosítani, hogy motorja legyek a szervezetet érintő mélyreható változtatásoknak, alapvető reformoknak” – folytatta Blatter, elsőként a FIFA végrehajtó bizottságának átalakítását, létszámának csökkentését és megválasztásának módját említve.
Elképzelése szerint a jövőben nem a kontinentális konföderációk jelölik majd a vezető testület tagjait, hanem a kongresszusnak kell megválasztani őket, hiszen „ha a FIFA-nak kell vállalni a felelősséget a cselekedeteikért, akkor a kiválasztásuk folyamatára is kell, hogy legyen befolyása a szervezetnek”.
„Ezekért a változtatásokért korábban is harcoltam, de ahogyan mindenki tudja, akadályoztak a törekvéseimben. Most sikerrel fogok járni” – értékeltette eltökéltségét a 79 éves sportvezető,, aki Domenico Scalát, a FIFA felügyelőbizottságának, valamint választási bizottságának elnökét nevezte meg fő segítőtársaként a következő hónapokra, a változtatások előkészítésére.
Kérdés, „bukott emberként” mekkora lesz a mozgástere – feltéve persze, hogy a következő napokban, hetekben nem kerülnek napvilágra újabb, a fent ismertetett elképzeléseit keresztülhúzó kompromittáló adatok.
A lemondását bejelentő beszéd végén – az őt támogatók lojalitását és konstruktív hozzáállását megköszönve – Blatter így búcsúzott: „Számomra mindennél fontosabb, hogy amikor az az egész véget ér, a futball legyen a győztes”.
A KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK
A FIFA-elnököt múlt pénteken választották meg ötödik ciklusára. A tisztújító kongresszuson Ali bin al-Husszein jordán herceg volt a kihívója, aki az első kör után visszalépett, miután csak 73 voksot
kapott, míg Blatter 133-at.
A múlt pénteki tisztújítás előtt két nappal Zürichben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. Velük együtt összesen 14 FIFA-tisztségviselõt és cégvezetőt vádolt meg az amerikai igazságügyi minisztérium bűnszövetkezet működtetésével, amelyhez több mint 150 millió dollárnyi vesztegetési pénz futott be.
Kedden a The New York Times arról írt internetes oldalán, hogy amerikai ügyészek szerint Jérome Valcke, a FIFA főtitkára több tételben tízmillió dollárt utaltatott a vesztegetési botrány egyik
főszereplőjének, Jack Warner volt FIFA-alelnöknek. Noha a FIFA cáfolta Valcke érintettségét, egyes brit kommentárok szerint végül az amerikai lapban megszellőztetett információ súlya kényszeríthette Blattert lemondása bejelentésére.
A FIFA-elnök keddi bejelentésére reagálva a svájci főügyész hivatala közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: Blatter ellen nem indítottak eljárást, a FIFA környezetében sikkasztás és pénzmosás gyanújával indított vizsgálat hivatalosan ismeretlen elkövetőkkel szemben zajlik.
Blatter bejelentési távozását követően közvetlenül az amerikai New York Times arról számolt be, hogy már a svájci sportdiplomata ellen is nyomoznak az amerikai hatóságok. A liberális keleti parti lapnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselők kijelentették, reményeik szerint a FIFA eddig már megvádolt vezetőinek közreműködésének elnyerése útján tudják majd összerakni a Blatter elleni bizonyítékokat.
|
KI LEHET A KÖVETKEZŐ FIFA-ELNÖK? ALI HERCEG MÁR BEJELENTKEZETT
Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy a pénteki választáson egyedüli riválisként elinduló és alulmaradó Ali bin al-Husszein ismét versenybe száll az elnöki posztért. „Ali herceg készen áll” – mondta a francia hírügynökségnek Szalah Szabra, az Ali bin al-Husszein által irányított jordániai labdarúgó-szövetség alelnöke, hozzátéve, hogy a herceg kész lenne akár azonnal átvenni a FIFA elnökségét, ha erre kérnék.
A legnagyobb brit fogadóiroda szerint ugyanakkor nem Ali herceg (7:4 a jordániai sportember oddsza), hanem Michel Platini a legesélyesebb arra, hogy Blatter örökébe lépjen – az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) francia elnökére, a korábbi háromszoros aranylabdás labdarúgóra most öt fontot tevők csak hatot nyernének, ha valóban befutna.
Utánuk a korábbi aranylabdás futballista, a portugál Luis Figo (6:1), a török UEFA-alelnök Senes Erzik, a FIFA-tag Ted Howard (mindkettő 12:1), az afrikai konföderációt elnöklő Issa Hayatou (14:1), valamint az angol szövetség erősen Blatter-ellenes elnöke, Greg Dyke (50:1) következik a fogadási listán.
Platini korábbi nyilatkozataiban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyszer megcélozza a FIFA elnöki székét, de hozzátette: Blatter nemcsak régi harcostársa, hanem a barátja is, így ameddig ő a színen van, nem kíván pályázni. A feltételrendszer kedden megváltozott.
FIGO EGYELŐRE HALLGAT AZ ÚJBÓLI JELÖLÉSRŐL, VAN PRAAG EGYEZTET
A Blatter lemondását üdvözlő Luis Figo, a portugál válogatott korábbi csapatkapitánya – aki elnökjelölti visszalépését másfél hete azzal indokolta, hogy nem kíván részt venni egy olyan folyamatban, amely arra szolgál, hogy abszolút hatalmat biztosítson egyetlen embernek, az ötödik elnöki ciklusára készülő Blatternek – arról nem írt Facebook-üzenetében, hogy ő maga ismét versenybe száll-e majd, de még hétfőn jelezte: továbbra is „rendelkezésre áll”, hogy a labdarúgás „átláthatóbb és demokratikusabb” legyen.
„Nagyon jó hírként" értékelte a FIFA-elnökségért sokáig versenyben lévő Michael van Praag Blatter távozását. A holland szövetség 67 éves vezetője, aki nyolc nappal a múlt pénteki választás előtt lépett vissza, hogy ezzel Ali herceget támogassa, egyelőre szintén nem közölte, hogy újra jelölteti-e magát. Mint mondta, először egyeztet az eshetőségekről Berlinben, az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsági ülésén, és azután gondolja majd át terveit.
Van Praag már tavaly júniusban, a Sao Pauló-i kongresszuson élesen bírálta Blattert, amikor azt mondta neki: a FIFA imázsához ma elválaszthatatlanul kapcsolódik a korrupció, és mivel Blatter a szervezet elnöke, ő ezért a felelős.
Születési idő, hely: 1936.03.10., Viege (Svájc) |
1948 és 1971 között aktív labdarúgó volt. A lausanne-i egyetemen közgazdaságtanból diplomát szerzett. 1964-ben a Svájci Jégkorongszövetség főtitkáraként tevékenykedett. 1968-tól a Longines óragyár PR-felelőse, később 1974-ig PR-igazgatója. A cég képviseletében részt vett a müncheni olimpiai játékokon. |
1975 augusztusától a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség fejlesztési programjának vezetője, 1977-től technikai igazgató, 1981-től főtitkár, 1990-től a végrehajtó bizottság elnöke. 1998. június 8-án a FIFA elnökévé választották, majd 2002. május 29-én újabb négyéves megbízatást kapott. 2003-ban 2007-ig meghosszabbították mandátumát, ezt követően pedig – közfelkiáltással – másodszor is újraválasztották, 2011. június elsején ismét négy évre bizalmat kapott ellenjelölt nélkül, míg 2015. május 29-én Ali bin al-Husszein jordán herceget legyőzve nyerte el a küldöttek bizalmát – immár ötödik elnöki ciklusára. |
1904–1906: Robert Guérin (francia) |
1906–1918: Daniel Burley Woolfall (angol) |
1921–1954: Jules Rimet (francia) |
1954–1955: Rodolphe William Seeldrayers (belga) |
1955–1961: Arthur Drewry (angol) |
1961–1974: Sir Stanley Rous (angol) |
1974–1998: Joao Havelange (brazil) |
1998– : Sepp Blatter (svájci) |