Az első meglepő adat rögtön az összesített statisztika volt, mely szerint 1274 kísérletből 948 alkalommal örülhettek a rúgók és 326-szor a kapusok. A 74.41 százalékos találati pontosságról érdemes megjegyezni, hogy vetekszik a kosárlabda büntetődobások hasonló értékével, amely 73.08 százalék – csaknem ötszázezer kísérletet figyelembe véve. A számok ismerete nélkül azt gondolhatnánk, a labdarúgásban könnyebb az ítélet-végrehajtó dolga…
Hasonló meglepetést okozott az is, hogy melyik sorozatban hibáznak leggyakrabban a labdarúgók. Az extra lélektani teher miatt az első és az utolsó tizenegyes tűnt kiemelten nehéz feladatnak. Talán éppen ezért a szövetségi kapitányok is ezekre a lövésekre jelölik legjobbjaikat, akik láthatóan jól is viselik a nyomást, csak húsz százalékuk véti el a célt.
Az első öt kör rúgói közül a legrosszabb mutatóval a negyedik kör rúgói végeztek. A párbaj ezen szakaszában már gyakran kialakul az az idegölő helyzet, hogy a játékos már nem hibázhat, mert különben vége a mérkőzésnek. Még ha van is hátra lövés, a 4. tizenegyes elhibázása szinte mindig vereséggel ér fel. Így történt ez az 1976-os első hasonló szétlövésnél is, ahol a csehek örülhettek az NSZK ellen. Egyetlen kimaradt lövés döntött… a negyedik körben botlottak a németek.
Amint sejthettük, a hatodik fordulóban rontanak a legtöbben, amikor már az első ötösbe nem nevezettek kénytelenek elvállalni az ítélet-végrehajtó szerepét és aki hibázik, szinte biztosan kiesik.
Negyven év sportthrillerei között az Afrikai Nemzetek Kupája tartogatta a két leghosszabb sorozatot. Kétszer is a tizenkettedik párig nem derült fény a győztes kilétére – mint egy igazi krimiben. A 2006-os Kamerun–Elefántcsontpart összecsapáson ráadásul kétszer tizenegy hibátlan próbálkozás után a kameruniak lába remegett meg és Drogbáék éltek is a lehetőséggel.
Az oroszrulettre emlékeztető mérkőzéslezáró párharc sok nemzet sikerességére rányomta a bélyegét. Németország/NSZK hét esetből – a már említett csehek elleni alkalmat leszámítva – egyszer sem hibázott, alátámasztva a linekeri állítást, mely szerint a labdarúgás az a sport, amelyet kétszer tizenegy játékos játszik és a végén a németek nyernek. A legendás angol csatár is biztosan ismeri a szigetország labdarúgóit sújtó tizenegyespárbaj-átkot: a háromoroszlánosok hét alkalomból csak egyszer örülhettek, 1996-ban, a spanyolok elleni Eb-n.
A legerősebb válogatottak listáját böngészve a brazilok 7 győzelem mellett 5 vereséget számlálnak, az argentinok hasonló értéke 8–6, Olaszország 4–7-es, Spanyolország 5–3-as, Franciaország 3–3-as, Portugália 2–1-es mutatóval rendelkezik. A pontossági listát a csehet vezetik három sikeresen megvívott csatával, veretlenül, kihagyott büntető nélkül!
A magyar válogatott Eb és vb szereplései alatt nem került még olyan helyzetbe, hogy büntetők döntöttek volna a továbbjutásról. Talán éppen 2026-ban izgulhatunk először.