– Igaz, hogy versenyszerűen bokszoltál az ukrán juniorligában? Hány Seva kellene ahhoz, hogy legyőzd az ukrán bokszvilágbajnokokat, a Klicsko fivéreket egy bokszmeccsen?
– Gyerekkoromban sportfüggő voltam, a bokszot, a birkózást és még a jégkorongot is beleértve. Ennek köszönhető, hogy fizikailag nagyon megerősödtem. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon hasznos a sport a gyerekeknek. Ami a Klicsko fivéreket illeti. mindketten a barátaim. De nem tudom, hány Seva kellene ahhoz, hogy legyőzzük őket. Azt sem tudom, hogy mennyi Klicsko kellene ahhoz, hogy lefocizzanak engem a pályáról!
– Igaz, hogy a Nyíregyháza megnézett egy edzőmeccsen fiatalkorodban a Dinamóban, és aztán a klub vezetői úgy döntöttek, hogy nincs rád szükség az NB I-ben? Nálunk ez a hír járja...
– Elképzelhető, de nem tudok egyértelmű választ adni. Az biztos, hogy sokat edzőtáboroztunk Magyarországon, Hajdúszoboszlón akkoriban, amikor ifjúsági játékos voltam a Kijevnél. Sokszor figyeltek bennünket menedzserek, ügynökök, de az esetek nagy részében hozzánk nem jutott el ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye. Szóval lehet, hogy tárgyaltak rólam, de én erről nem tudtam.
– Azt olvastam, hogy harminc-negyven cigarettát szívtál el egy nap tinédzserként, és az edződ, Valerij Lobanovszkij segített neked leszokni. Hogy csinálta? Talán ez nekem is megkönnyítené, hogy abbahagyjam a cigizést.
–Nem, ez nem igaz. A legtöbb tinihez hasonlóan én is cigiztem néha. De amikor a felnőttcsapatba kerültem, teljesen leszoktam. Őszintén szólva a fizikai tréningek annyira kemények voltak, hogy eszembe sem jutott a cigaretta vagy az alkohol. Neked azt mondom, hogy minél hamarabb leszoksz, annál jobban fogod élvezni az életet.
– Az AC Milannál Marco van Bastenhez hasonlítottak – tisztában voltál ezzel a nyomással? Ez motivált téged, vagy nem foglalkoztál vele?
– Marco van Basten árnyéka csak a kezdeti beilleszkedési szakaszban vetült rám az AC Milannál. Van Basten a Milan történetének egyik legjobb játékosa. Minden új sztárt, aki a klubhoz jön, kötelezően hozzá hasonlítanak. Szerencsés voltam, hogy a szurkolók már az első szezontól kezdve támogattak, szóval nem volt nehéz elviselni a hatalmas nyomást. Ami a játékunkat illeti, különbözőek vagyunk. Sokszor álmodtam arról, hogy milyen focit játszanánk a Milanban, ha mindketten a pályán lennénk.
A teljes interjút elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!