Naharijában történelmi futballmérkőzést játszottak 1969 nyarán: a Haifától harminc kilométerre északra fekvő izraeli városban a második világháború után először mérkőzött meg egymással német és izraeli futballcsapat. A helyi együttessel az FC Bayern Hof (ma SpVgg Bayern Hof néven szerepel a bajor amatőr ligában) játszott barátságos mérkőzést. Az ötvenedik évforduló apropóján hétfő este a New York-i Egyetemhez tartozó Deutsche Hausban bemutatták a német Götz Gemeinhardt a témának szentelt, 2009-ben készült, 08397B: Megtört a jég című dokumentumfilmjét izraeli és német diplomaták, továbbá magas rangú sportvezetők jelenlétében, miként Magyarországot is képviselték az eseményen a New York-i főkonzulátus munkatársai. A 34 perces alkotásban megszólal a mérkőzés játékvezetője, a temesvári születésű Abraham Klein is, aki a New York-i vetítés díszvendége volt.
Nem remeghet a kéz – legendás meccsek bírója a Nemzeti Sportnak |
„Puskás konyakkal mentette meg Lev Jasin életét” – a futballvilág nem felejt |
„A németek nyertek három nullára, de azon a meccsen az eredmény számított a legkevésbé – mondta lapunknak tiszta magyarsággal a 85 esztendős Abraham Klein, aki a vészkorszak után Hollandiában nőtt fel, utána Izraelben telepedett le, és az ország történetének leghíresebb játékvezetője lett, ő fújta a sípot egyebek mellett az 1970-es világbajnokság brazil–angol (1–0) csoportmeccsét, vagy az 1982-es torna legendás mérkőzésén, az olasz–brazilon (3–2), a spanyolországi vb-döntőn is szerepet kapott partjelzőként. – Addig szó nem lehetett arról, hogy a németek betegyék a lábukat Izraelbe, nem ettünk német ételeket, nem vásároltunk német autókat, még a holokauszt-túlélőknek a nyugatnémet kormány által felajánlott anyagi kárpótlást sem fogadták el az emberek. Franz Andersé, a bajor klub elnökéé az érdem, akinek az ötlete volt ez a mérkőzés, nagyon sokat tett ezzel a megbékélésért. Azért nekem ajánlotta fel a szövetség a mérkőzés levezetését, mert első izraeli játékvezetőként készültem az 1970-es világbajnokságra – vagyis csak készültem volna, de sehol nem akartak barátságos meccset adni egy izraeli bírónak, így ez volt az egyetlen találkozó, amellyel felkészülhettem a mexikói tornára. Pedig sportszempontból nem volt komolyan vehető mérkőzés, az izraeli csapatnak nem is volt tizenegy játékosa, úgy kellett kölcsönkérnie öt-hat futballistát környékbeli kluboktól. Amikor elvállaltam a mérkőzés vezetését, sokan megkérdezték: tényleg kezet akarok-e fogni a németekkel is? Mondtam, természetesen, mert amikor meccset vezetek, mindenkit egyenlő bánásmódban részesítek.”
A filmet a napokban amerikai német iskolákban is lejátsszák, utána pedig Abraham Klein élménybeszámolót tart, és elbeszélget az érdeklődőkkel a meccsről, valamint a korszakról. „Az a mérkőzés új fejezetet nyitott a két nemzet kapcsolatában – mondja. – Sokan tartottak attól, hogy a németeknek bántódásuk eshet, de nagyon jó hangulat volt. Ezután minden más lett, a következő évben a Borussia Mönchengladbach is eljött Izraelbe, és évekig visszajárt. A falak szép lassan leomlottak – hála a futballnak.”