Buenos Aires egyik elővárosának, San Isidrónak a főügyésze hozta nyilvánosságra a boncolási jegyzőkönyvet helyi idő szerint kedd este. A boncolást azért rendelték el, hogy kiderüljön: a november elején kórházban kezelt Maradona halálában közrejátszhatott-e bármilyen gondatlanság vagy hanyagság.
Erre nem derült fény, arra viszont igen, hogy az 1986-as labdarúgó-világbajnokságot megnyerő argentin válogatott csapatkapitánya utolsó éveiben egy sor betegségben szenvedett: májzsugora mellett veseelégtelenséget, szívbetegséget és érrendszeri rendellenséget is felzártak a vizsgálatok. Az elvégzett toxikológiai vizsgálat kimutatta, hogy Maradona vérében vagy vizeletében nem volt alkohol vagy kábítószer, ugyanakkor antidepresszánsokat, antipszichotikus szereket és egy egész sor gyógyszert szedett a különböző fekélyei, görcsei, emésztési nehézségei kezelésére, egyéb betegségeire és függőségeire.
„Ami a vizsgálatokból kiderült, az legalább olyan fontos, mint ami nem derült ki. Ami biztos: a rengeteg gyógyszer mellett Maradona a szívbetegségére nem kapott gyógyszert” – idézi a Reuters beszámolója a Telam hírügynökségnek nyilatkozó vizsgálati forrást.
Az már korábban kiderült, hogy Maradona szívelégtelenségben szenvedett, ám az csak most vált ismertté, hogy a legenda szívének súlya a normális duplája volt, ugyanakkor a mostani vizsgálat megerősítette, hogy halálát tüdőödéma okozta, amely a szívelégetlenségére vezethető vissza.
Maradona, az Argentinos Juniors, a Boca Juniors, az FC Barcelona és a Napoli legendája 1986-ban világbajnoki címig vezette az argentin válogatottat, 1997-ben vonult vissza, edzőnek állt, s hazája szövetségi kapitányaként vezethette a nemzeti csapatot a 2010-es világbajnokságon. A játékos-pályafutása befejeztével egészségi, alkohol- és drogproblémákkal küszködött. Idén november elején agyvérzés miatt műteni kellett, s ugyan a beavatkozás után már otthonában lábadozott, november 25-én elhunyt.
A további, Maradonával kapcsolatos cikkeinket, híreinket megtekintheti ide kattintva.