Aranycsapat: megemlékezés Hidegkuti Nándor szobránál

A világhírű támadó 1922. március 3-án született, ebből az alkalomból az MTK – együttműködve az Aranycsapat Testülettel és a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesülettel – megemlékezést tartott az Új Hidegkuti Nándor Stadion VIP-páholyánál lévő szobornál.

Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke felidézte, hogy 2002-ben Buzánszky Jenő mondott beszédet Hidegkuti Nándor temetésén, mivel nemcsak csapattársa, hanem jó barátja is volt az elhunytnak. A ravatalára pedig azt a futballcipőt helyezte, amelyet a 80. születésnapjára szánt neki, ám Hidegkuti nem élhette meg az ajándékozást, mivel nem sokkal előtte meghalt.

„Amikor az Aranycsapat tagjairól megemlékezünk, arról is beszélnünk kell, hogy milyen tulajdonságok kellettek ahhoz, hogy a csúcsra jussanak” – mondta Bajkai István, az Aranycsapat Testület alelnöke és hozzáfűzte: „Hidegkuti Nándor életét a szerénység és az alázat jellemezte. Teljes életet élt, mindent teljes szívvel, a legmagasabb hőfokon tett. Életútja egyenes vonal a mélyszegénységtől az MTK-ig, a válogatottig, a családig, az unokákig. Egész életében csapatban és nemzetben gondolkodott, magát egy nagy egész részének tekintette.”Új Hidegkuti Nándor Stadion VIP-páholyánál lévő szobornál.

Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke felidézte, hogy 2002-ben Buzánszky Jenő mondott beszédet Hidegkuti Nándor temetésén, mivel nemcsak csapattársa, hanem jó barátja is volt az elhunytnak. A ravatalára pedig azt a futballcipőt helyezte, amelyet a 80. születésnapjára szánt neki, ám Hidegkuti nem élhette meg az ajándékozást, mivel nem sokkal előtte meghalt.

„Amikor az Aranycsapat tagjairól megemlékezünk, arról is beszélnünk kell, hogy milyen tulajdonságok kellettek ahhoz, hogy a csúcsra jussanak” – mondta Bajkai István, az Aranycsapat Testület alelnöke és hozzáfűzte: „Hidegkuti Nándor életét a szerénység és az alázat jellemezte. Teljes életet élt, mindent teljes szívvel, a legmagasabb hőfokon tett. Életútja egyenes vonal a mélyszegénységtől az MTK-ig, a válogatottig, a családig, az unokákig. Egész életében csapatban és nemzetben gondolkodott, magát egy nagy egész részének tekintette.”

Móré Imre egykori csapattárs, az MTK örökös tiszteletbeli tagja kiemelte, hogy bár Hidegkutit sokan zárkózott embernek hitték, társaságban mindig megnyílt, jó humora volt, mindent a jó oldaláról tudott nézni, sokat viccelt.

Takács Tibor, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület elnöke felidézte, hogy gyerekként a rádióközvetítésekből ismerte meg és csodálta Hidegkuti Nándort, aztán felnőttként többször találkozhatott is vele.

Az „Öreg” becenévre hallgató Hidegkuti Nándor a legendás Aranycsapat csatáraként olimpiai bajnok volt 1952-ben, majd az 1954-es világbajnokságon ezüstérmes lett. A magyar válogatott mezében 1945 és 1958 között 69 alkalommal szerepelt, és 39 gólt szerzett, az 1953-as londoni 6:3-as mérkőzésen mesterhármast ért el. Az MTK játékosaként három bajnoki címet nyert, és 302 mérkőzésen 202 gólt lőtt.

Edzőként az olasz Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája-győztes lett 1961-ben. Hidegkuti Nándor 2002. február 14-én hunyt el, az MTK labdarúgócsapatának a Hungária körúti stadionja az ő nevét viseli.