Még tíz évvel ezelőtt, a 2010–2011-es idényben is többnyire olyan rutinos válogatott játékosok szerződtek Európából az MLS-be, mint például az akkor 32 éves, francia Thierry Henry (Barcelonából a New York Red Bullshoz), a 31 éves mexikói Rafael Márquez (Barcelona – New York Red Bulls), a 30 éves, brazil válogatott Geovanni vagy a 39 éves kolumbiai kapuslegenda, Faryd Mondragón. Ezzel szemben a 2020–2021-es idényben már 25, 18 és 25 év közötti játékost szerződtettek az amerikai csapatok Európából. Ezt a sort folytathatja a nyáron Schön Szabolcs – mint arról beszámoltunk, a szélsőt a Dallas szerződteti az MTK-ból, az átigazolást a márciusi válogatott szünetben jelenthetik be a klubok.
A másik oldalról nézve pedig azt is láthatjuk, hogy egyre több nagy tehetségnek tartott fiatal érkezik MLS-kluboktól, illetve Észak-Amerikából Európába. Ide tartozik például az AS Roma jobbhátvédje, Bryan Reynolds, akit éppen az FC Dallastól vettek kölcsön az olaszok februárban. De a korábbi évekből olyan, Európában már bizonyító játékosokat is említhetünk, mint a még mindig csak 20 éves, kanadai válogatott Alphonso Davies (két éve a Bayern München szerződtette Vancouverből), a 22 éves Christian Pulisic (aki még az MLS-t megelőzően, 16 évesen került Dortmundba, ma a Chelsea játékosa) vagy a 22 éves Weston McKennie (öt éve az FC Dallas akadémiájáról kerül a Schalkéhoz, ma a Juventus játékosa). Németországba kimondottan sok fiatal érkezett az elmúlt években a tengerentúlról: Giovanni Reyna (NYFC Academy – Dortmund), Tyler Adams (New York Red Bulls – RB Leipzig), Josh Sargent (St. Louis SGM – Werder Bremen), Ulysses Llaenz (Los Angeles Galaxy – Wolfsburg).
Sőt, Henry Wingo személyében a télen az NB I-be, a Ferencvároshoz is került egy amerikai játékos, akire az MLS-ben szereplő Seattle Sounders FC-ből figyelt fel a Molde 2019-ben, a norvég klubtól pedig az FTC szerződtette.
SZÉLES KÖRŰ ADATBÁZISOK – ÓRIÁSI MERÍTÉSI LEHETŐSÉG
A nemzetközi InStat Football magyarországi képviselője, Kovács István szerint a változás egyik kiváltója, hogy a többi major sport, a jégkorong, a baseball, az amerikaifutball és a kosárlabda mintájára a labdarúgásban is egyre nagyobb teret nyert az elmúlt években a játékosok széles körű feltérképezése, videós megfigyelése.
KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK |
A magyar edző Amerikában olyat látott, ami sehol sincs a világon! |
„Az amerikai egyetemekre nem könnyű bejutni, mert nagyon sokan pályáznak a helyekre, de a sportösztöndíj nagy lehetőséget jelent – ez a labdarúgásra, a jégkorongra és a kosárlabdára ugyanúgy érvényes, mint a többi sportágra. Viszont annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények, az úgynevezett college-ok válogatni tudjanak a jelentkezők között, elterjedt a videós statisztikai rendszereknek a széles körű használata. Több ezer college-ról beszélhetünk, de ezeknek az eszközöknek a használata most már a középiskolák szintjén is kezd megjelenni, ami még nagyobb merítési lehetőséget biztosít, hiszen a high schoolok száma a húszezret is meghaladja az Egyesült Államokban” – fogalmazott az NSO-nak Kovács István azzal kapcsolatban, hogy a technikai eszközök hogyan segíthetik az észak-amerikai kiválasztást a csapatsportokban.
„Az InStatnál olyan rendszert építettünk ki, amelyben különböző szűkítési lehetőségek révén a rendszer használói konkrét játékosprofilokat tudnak keresni, és nem csak labdarúgásban. Jégkorongban például az NHL-klubok kilencven százalékával együtt dolgozunk. Az adatbázisainkon keresztül ők is tudnak válogatni az európai játékosok közül, ugyanakkor az európai csapatok is körbenézhetnek az amerikai franchise-ok farmcsapatainál, az NHL hátországát jelentő ligákban. Jó példa erre itthonról a Fehérvár AV 19, amely rendszeresen ezen adatbázis segítségével keresi a profiljába illő tengerentúli játékosokat. Ez a fajta scouting pedig egyre inkább a labdarúgásba is begyűrűzik” – nyilatkozta az elemző.
ÁTALAKÍTOTT UTÁNPÓTLÁS – KIRAKATBA KERÜLTEK A FIATALOK
Futballszakmai oldalról kíváncsiak voltunk egy Amerikában dolgozó edző, a korábban a Puskás Akadémián nevelkedő, majd ösztöndíjjal az Egyesült Államokba kerülő Militár Iván véleményére is. Az amerikai utánpótlás-nevelés egyik vezető intézményének, a Barca Residency Academynek az edzője napi szinten tapasztalja az amerikai utánpótlás fejlődését, útkeresését.
„Az amerikai utánpótlás-nevelés 2007-ben átalakult, akkor ugyanis létrehozták az első központosított és országos utánpótlás-bajnokságot,a U. S. Soccer Development Academy (USSDA) elnevezésű programot – határozta meg Militár a fejlődés egyik legfontosabb lépcsőfokát. –Ennek a programnak az eredményeit láthatjuk manapság. Rengeteg olyan játékos fordult meg ebben a korszakos szervezettségű bajnokságban, akik manapság európai csapatokban futballoznak. Többek között: Matt Miazga (a New York Red Bull neveltje, ma Anderlecht), Aron Jóhannsson (IMG Academy, Lech Poznan), Zack Steffen (Continental FC DELCO, Manchester City), DeAndre Yedlin (Seattle Sounders, Galatasaray), Matthew Hoppe (Barca Residency Academy, Schalke) és természetesen Christian Pulisic (PA Classics, Chelsea). Ennek a programnak az volt a nagy előnye, hogy a rendkívül széttagolt, hatalmas játékosszámmal rendelkező Amerikai Egyesült Államok utánpótlását egy platform alá hozta, a körülményekkel kapcsolatos elvárásokat nagyjából egységesítette, és csakis a legjobb játékosokkal rendelkező klubokat engedte versenyezni. Ez azt jelentette, hogy az eldugott kis helyeken is minden játékos számára világossá vált, ha futballista akar lenni az USA-ban, akkor a USSDA-be kell valahogyan eljutnia. A legjobb játékosok így rendre egy ilyen klubhoz kerültek, ott a körülmények egységesítése által magas végzettségű edzők kezei alatt, jó pályákon, magas edzésszám mellett tudtak fejlődni, a hétvégéken pedig az európai szabályoknak megfelelően vezetett mérkőzéseken tudtak edződni.”
Ez a szervezeti lépés, kiegészülve a fent vázolt megfigyelési módszerek széles körűvé válásával, együttesen vezetett oda, hogy több millió, aktívan futballozó gyerek vált elérhetővé a profi klubok, az utánpótlás-nevelő műhelyek számára.
„Tavaly pedig a Major League Soccer égisze alatt a nagyon hasonló elvekre épülő MLS Next nevű program vette át az utánpótlás legmagasabb fokának szervezését. A mára megszilárdult MLS mostanra már nemcsak a felnőttfutballra, hanem az utánpótlásfutballra is kiterjesztette hatáskörét, elérve, hogy a legjobb játékosok hozzájuk kerüljenek” – tette hozzá a magyar edző. Militár ugyanakkor kifejtette: Amerikában problémát jelent, hogy nevelési költség amatőr klubok között nem létezik, vagyis az MLS-csapatok ingyen juthatnak hozzá a nem MLS-klubok tehetségeihez, de ugyanígy az európai klubok is ingyen juthatnak értékes játékosokhoz.
„Matthew Hoppe a mi akadémiánkról került ingyen a Schalkéhoz, Pulisic pedig egy kisebb Pennsylvania állambeli klubtól igazolt Németországba. Összességében elmondható, hogy az amerikai utánpótlás eredményei, a világsztárok jelentette nézettség, illetve az MLS általános fejlődése olyan lehetőséget teremtett az MLS-klubok számára, hogy a fiatal játékosokat kirakatba lehet helyezni.”
„NAGYOT LÉP ELŐRE” – SCHÖN SZABOLCS LEHETŐSÉGE
És ebbe a kirakatba kerülhet be nyártól a Dallasba tartó Schön Szabolcs is.
„Az MLS játékszínvonala megüti az átlagos európai szintet. Itt a belga vagy a holland élvonalra vagy például az angol másodosztály szintjére gondolok. Ha így nézzük, akkor Schön Szabolcs nagyot lép előre, az amerikai első osztály mindenképpen magasabb teljesítményt követel, mint az NB I”– fogalmazott Militár a 20 éves szélső átigazolásával kapcsolatban.
„Azt gondolom, remek döntést hozot, és lesz még visszaútja Európába. Dallas eleve kellemes hely, jól fogja érezni magát a texasi városban. Az FC Dallas speciális közeg, hiszen fiatalokra épít már régóta, innen került el például Weston McKennie, aki ma a Juventus meghatározó játékosa. A csapat egyébként nemcsak az MLS-ben sikeres, hiszen a fiókcsapata, az amerikai harmadosztályban játszó North Texas FC is nyert már bajnokságot, többször is. Ebből is látszik, hogy nemcsak építenek a fiatalokra, hanem sikeresek is tudnak velük lenni. A jelenlegi keretben vannak olyan játékosok, akik megfordultak ismert európai klubokban is: Franco Jara (Benfica, Olympiakosz), Bryan Acosta (Tenerife), vagy éppen a Barcelona B-ben José Martínez.”
A fiatal magyar szakember ugyanakkor az is kifejtette, az elmúlt évek látványos fejlődése ellenére egy fontos tényező továbbra is hiányzik az amerikai labdarúgásból, ami miatt nem valószínű, hogy az amerikai tehetségek válogatott szinten jelentősen átrajzolnák a nemzetközi erőviszonyokat.
„Úgy látom, az eszmei háttér hiányzik az amerikai futballból. Mivel rengetegen futballoznak, a körülmények mindenhol adva vannak, ezért a nagy számok törvénye alapján nem meglepő, hogy sorra termelődnek a tehetségek. Eszmei háttér nélkül azonban ez a fejlődés csak bizonyos szintig repítheti el az amerikai futball egészét. Ahhoz, hogy válogatott szinten a topcsapatok közé kerüljön az amerikai nemzeti csapat, saját stílusra, az amerikai társadalom sokszínűségéből eredő egyedi futballfilozófiára lenne szükség. Angol, holland, spanyol és német hatásokat lehet tapasztalni országos szinten, de nincs egy egységes szakmai elképzelés, ami hosszú távon, a válogatott szintjén is megalapozhatná az előrelépést, az áttörő sikereket. Ettől függetlenül az európai topligás szintet elérő játékosok kinevelésére a jövőben is számíthatunk.”