Debreceni vb-teszt: a katariak úgy érezték, mintha hazai pályán lennének

Kedd este véget ért a katari válogatott háromfelvonásos debreceni vendégszereplése: a csapat Nagyerdei Stadionban zajló mérkőzéssorozatát március 24-én a Luxemburg elleni 1–0-s győzelemmel kezdte, március 27-én az Azerbajdzsán ellen 2–1-re megnyert találkozóval folytatta és az Írország elleni, 1–1-es döntetlent hozó összecsapással zárta (a koronavírusjárvánnyal kapcsolatos korlátozásoknak megfelelően mindhárom esemény zárt kapus volt). Mint ismert, a 2022-es világbajnokság házigazdáját felkérte az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy bár rendezőként automatikusan részt vesz a tornán, versenyen kívül szerepeljen a világbajnokság európai selejtezősorozatában, és játsszon minden körben az A-csoport szabadnapos csapatával. A katariak szokatlan befogadását a hírek szerint maga Aleksander Ceferin UEFA-elnök kezdeményezte, az első európai miniturné szervezése során azonban máris bonyodalom támadt. A vírusjárvány miatt érvényes biztonsági intézkedések értelmében az eredetileg kiszemelt Bécs nem adhatott otthont a Luxemburg és az Azerbajdzsán elleni mérkőzésnek, Írország pedig kénytelen volt lemondani a harmadik találkozó hazai megrendezéséről – a nehéz helyzetben megoldásként adódott a debreceni változat.

„Magyarországot azután választottuk mérkőzéseink helyszínének, hogy az európai Covid19-előírások és utazási korlátozások miatt többször módosítani kellett a tervünket, így az eredetileg kijelölt ausztriai célpontról is le kellett mondanunk – fogalmazott lapunknak adott írásos nyilatkozatában Ali Szalat, a Katari Labdarúgó-szövetség médiafelelőse, akinek e-mailben küldtük el kérdéseinket. – A katari mérkőzésrendezés természetesen nem jöhetett szóba, az UEFA-szabályozással összehangolt elképzelés lényege ugyanis éppen az európai vendégjáték volt. Magyarországon tökéletesen elégedettek voltunk a körülményekkel, A-tól Z-ig minden rendben volt, úgy érezhettük, mintha hazai pályán lennénk. Nagyszerű tapasztalattal gazdagodtunk, nem lehetett panasz az edzőpályákra és a szállásra sem. Tekintettel a járványhelyzetre, minden mérkőzés előtt tesztelték a teljes játékoskeretet, a mérkőzésrendezőket és valamennyi személyt, aki részt vett az események lebonyolításában.”

A PCR-vizsgálatokat egyébként csak az UEFA által kijelölt laboratórium végezhette el, a Nagyerdei Stadionba kizárólag 72 óránál nem régebbi negatív teszteredménnyel léphetett be bárki, ráadásul a stadion területén belül elválasztott zöld, piros és kék zónák is fokozták a védelmet. Értesülésünk szerint a katariak tíznapos magyarországi tartózkodása idején mindössze egy debreceni közreműködő koronavírustesztje lett pozitív (még munkába állása előtt), az illetőt természetesen azonnal elkülönítették.Meghatározó szempont volt a katari küldöttségnek a debreceni helyszín kiválasztásánál a repülőtér, a stadion és a szálloda közelsége. Az ellátásnál szem előtt kellett tartani az iszlám által előírt halal étkezési szokásokat, a katariak kérésének megfelelően alakították ki a stadion lelátóin az otthoni környezetet idéző, látványos díszleteket, illetve az öltöző sajátos dekorációját. Még arra is figyeltek, hogy jusson saját emberük a stadion hangosbemondója mellé, aki hibátlan kiejtéssel fel tudja olvasni az arab nyelvű köszöntőszövegeket. A katariak európai utazását egy osztrák menedzseriroda szervezte, értesülésünk szerint az ellenfelek utaztatásának és ellátásának költségét is a katari fél vállalta (egy meg nem erősített forrás szerint még egyfajta kompenzációs díjat is fizettek a meghívást elfogadó vetélytársaknak).

„Fontos a játékosainknak, hogy szokják a különböző futballiskolákat – világította meg az európai túra szakmai hátterét Ali Szalat. – Megnyertük 2019-ben az Ázsia-kupát, nagyszerű munkát végeztünk a 2019-es Copa Américán, a közelmúltbeli mérkőzésekkel pedig az európai stílust próbálgatta a csapat, azzal a szándékkal, hogy alkalmazkodjon az európai labdarúgás ritmusához. Remélhetőleg a világbajnokságon meglátszik a munka gyümölcse és jövőre történelmet írhatunk.”

A katari szövetség médiaképviselőjét kérdeztük a világbajnoksággal kapcsolatos munkálatokról és a régóta terítéken lévő, egy közelmúltbeli médiariportnak köszönhetően újra kiemelt érdeklődést keltő emberi jogi aggályokról is.

„Hogy a koronavírusjárvány miként befolyásolja a világbajnoki készületeket? A Katari Labdarúgó-szövetség és az egészségügyi minisztérium szoros együttműködésben dolgozik azon, hogy a világbajnokság közeledtével a munkálatok megfelelő kerékvágásban haladjanak, és eddig valóban minden az előzetes tervek szerint megy. Büszkék vagyunk rá, hogy a világbajnokság házigazdái lehetünk. Nyitott és vendégszerető nemzet a miénk – fogalmazott a katari sajtófelelős, aki felvetésünkre szűkszavú kommentárt fűzött a The Guardian napilap februári cikkének nagy visszhangot kiváltó állításához, amely szerint az elmúlt tíz évben mintegy 6500 vendégmunkás halt meg Katarban, 37 haláleset pedig közvetlenül a stadionépítésekhez köthető. – Katar elkötelezett az emberi jogi és munkaügyi téren elért haladás mellett. Országunk kiemelt fontosságú ügyeinek tekintjük ezeket, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elismeri Katar eredményeit e téren. Ez lesz az első alkalom, hogy az arab világ otthont ad labdarúgó-világbajnokságnak. Szeretnénk a legalaposabban felkészülni, hogy a torna idején is a legmagasabb szinten teljesíthessünk. Izgatottan várjuk a világ minden tájáról érkező futballturistákat, akik megismerhetik a kultúránkat, vendégszeretetünket és a futball iránti szenvedélyünket.”