FFT: Egy rejtélyes sérülés, avagy a nagy népi-urbánus futballellentét

A magyar futball legutóbbi dicsőséges korszaka volt az 1980-as évek első fele, amikor is mindmáig utoljára szerepelt európai kupadöntőben magyar csapat (Videoton, 1985), két világbajnokságra is kijutott a válogatott (1982, 1986) vagy Európa-bajnokságot nyert az ifjúsági válogatott (1984). A felfokozott futballhangulathoz sokat tett hozzá a Verebes József irányította Rába ETO diadalmas szereplése a hazai bajnokságban. A látványos futballt játszó és temérdek gólt szerző együttes 1982-ben és 1983-ban is aranyérmes lett az NB I-ben, így két évtized múltán – épp a Győri Vasas 1963-as elsősége után – lett újra vidéki csapat a bajnok. A hazai mérkőzésein gyakorta 30 ezres nézősereget vonzó, Hajszán Gyula, Póczik József, Hannich Péter, Szentes Lázár vagy Szabó Ottó nevével fémjelzett zöld-fehér együttesnek idehaza ezekben az években nem volt ellenfele, Verebest, a „Mágust” pedig már mindenki a magyar Rinus Michelsként kezdte emlegetni, mert a holland totális futball honi apostolának szerepében tetszelgett (avagy húzta rá ezt a szerepet a sajtó).

Éppen ezért sokakat foglalkoztató kérdés, hogy ez az idehaza oly látványos futballt játszó győri csapat miért volt teljesen súlytalan az európai kupaporondon (1982-ben a belga Standard Liége-től 5–0-ra kikapott az első meccsen, a következő évben pedig bár túllépett a norvég Víkinguron, de aztán 9–4-es összesítéssel búcsúztatta a nem különösebben veretes Dinamo Minszk), illetve Verebes edző, valamint sztárjátékosai miért nem tudtak a válogatottnál semmit letenni az asztalra? Verebesnek 1987-ben szövetségi kapitányként összesen négy meccs jutott, utána távoznia kellett, de Póczik például csak kilencszeres válogatottságig vitte a Verebes-érában (összesen 14-ig), Szentes meg hatig. Miért csak együtt, és miért csak idehaza működött ez a társaság?

Noha a magyar bajnokságban mindenki a győriek kombinatív játékát csodálta, az 1982-es, spanyolországi világbajnoki keretbe eredetileg csak Póczikot válogatta be Mészöly Kálmán szövetségi kapitány (pedig az NB I aktuális gólkirálya például Hannich volt). Aztán végül Póczik sem ment, az utolsó pillanatokban kikerült a keretből. A hivatalos indoklás szerint sérülés miatt, de aztán kiderült, hogy valójában valami egészen másról van szó...

A rejtélyes, ellentmondásokkal teli történet elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!