A korábbi Covid-járványhullámok csúcsidőszakához időzítették a három mintavételt, a 2020 tavaszán és őszén, illetve 2021 tavaszán végzett felmérésben 3600 ember vett részt a 18 és 69 év közötti korosztályból.
Csatatér számháború után – a magyar Eb-szereplés tanulságai az elemző szemével |
Magyarországi sportlétesítmény-fejlesztés: építés után fókuszban a fenntartás |
Az eredmények alapján drasztikusan csökkent az aktívan sportolók aránya, más megközelítésben ijesztően nőtt a semmilyen testmozgást nem végzők köre. Amíg az egyes korlátozási időszakok előtt még 64–66 százalék közé esett a hetente egyetlenegyszer sem sportolók aránya, a lezárások után a szám 74–78 százalékra ugrott. Minden mozgásfajta visszaszorult a bezárkózás időszakában, szembetűnő a labdajátékok térvesztése, a „szabad” időszakban még majdnem három és félszer annyian űzték. Nem meglepő viszont, hogy a futás, kocogás kategória viszonylag jól „tartotta magát”, a 3600 válaszadó 379 hobbifutójából 279 a Covid-zárások idején is folytatta a mozgást. A visszafogottság a költésen is meglátszik, a harmadik hullám előtt egy átlag hobbisportoló átlagosan 1723 forintot, egy versenysportoló 7686 forintot költött el havonta sportra vagy a sportolás miatt, az összeg a lezárások után 785 forintra, illetve 4736 forintra esett vissza.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. február 5-i lapszámában jelent meg.)