Teqball: Ronaldinho elvarázsolta a magyar rajongókat

Már bő egy órával a megérkezése előtt kisebb tömeg várta Ronaldinhót a Riz Levente Sport- és Rendezvényközpont médiabejárata előtt. Az aranylabdás labdarúgó a European Teqball Tour budapesti állomásának sztárvendégeként érkezett a hétvégére Magyarországra. A verseny egyúttal a 2023-as lengyelországi Európai Játékok első kvalifikáció versenye, és a sportág növekvő népszerűségét jelzi, hogy 29 országból több mint 150 játékos jelezte részvételét.

A legtöbben természetesen Ronaldinhóra voltak kíváncsiak, akadt, aki brazil, illetve olyan is, aki Barcelona-mezben várta a világbajnok támadót, nyilván abban a reményben, hogy készíthet vele közös fotót vagy legalább szerez tőle aláírást. Aztán begördült a fekete mikrobusz, a brazil futballista a rá jellemző széles mosollyal kiszállt, aláírt egy brazil mezt, majd villámgyorsan felment a VIP-páholyba, ahol az olimpiai bajnok Dunai Antallal váltott néhány szót.

Azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy óriási ováció fogadta, amikor délután két óra körül színpadra lépett, hogy néhány mondatban köszöntse a budapesti közönséget.

„Nagyon örülök, hogy én is tagja lehetek az egyre szélesebb teqball-családnak, amely szívélyesen fogad valahányszor Magyarországra látogatok – mondta a 42 éves szupersztár. – Örömteli, hogy a sportág ennyire dinamikusan és gyorsan fejlődik, a cél egyértelműen az, hogy a jövőben világszerte még népszerűbb legyen a teqball.”

Ezt követően a VIP-páholyból nézte a mérkőzéseket, majd egyszer csak váratlanul ismét megjelent a nézőtér előtt, adott egy-két aláírást, feldobott néhány ajándékot a nézőtérre, integetett a rajongóinak, majd készített szelfit a közönséggel. Szemlátomást élvezte a rivaldafényt. Akármikor megjelent a pálya közelében, folyamatosan mosolygott, a kezével szívet formált és integetett a nézőknek. A lelátón egyébként rengeteg tíz év alatti gyermek volt, akik legfeljebb felvételről láthatták őt játszani, de a mai huszonévesek is kicsik voltak még, amikor 2002-ben világbajnokságot nyert. Ehhez képest sok fiatal állt lesben aláírásért vagy közös fényképért, sőt olyan nagymamával is találkoztunk, aki az unokájának szeretett volna aláíratni Barcelona-mezt. Ez is jól mutatja, mekkora népszerűségnek örvend a PSG, a Barcelona és a Milan korábbi futballistája.

A fő attrakció a körülbelül tízperces páros teqball-gálamérkőzés volt. Ronaldinho Keresztúry Mártonnal, Lisztes Krisztián, a Ferencváros korábbi magyar válogatott futballistája Gondos Zoltánnal alkotott párt. Előbbiek sárgában, utóbbiak pirosban játszottak, a meccs hat megnyert pontig tartott, Ronaldinho lazaságáról pedig mindent elárul, hogy utcai cipőben és sapkában lépett asztalhoz. Igaz, valószínűleg gumicsizmában és bukósisakban is olyan trükköket tudna bemutatni, amitől leesne az állunk. Ezúttal főleg fejjel ért labdába, és természetesen szinte minden megmozdulásáért óriási tapsot kapott. Folyamatosan kiabálták a nevét a nézőtérről – a hangulatra nem lehetett panasz. Mi tagadás, elnéztük volna még egy ideig, ahogy zsonglőrködik az asztal mellett, ám villámgyorsan véget ért a meccs, 6:4-re győzött a Ronaldinho, Keresztúry Márton kettős. Lisztes Krisztián később viccesen meg is jegyezte, később játszani kellene egy visszavágót.

A magyarországi rajongók bizonyára örülnének neki, ha sor kerülne rá. Ronaldinho körülbelül hat óra körül távozott, de addig nagyon sokan vártak lesben, a kezükben Barcelona-mezt vagy brazil zászlót szorongatva. A szerencsésebbeknek sikerült aláírást szerezni, de a legnagyobb élmény nyilvánvalóan az volt, hogy a gálameccsen testközelből csodálhatták meg a zseniális Ronaldinho játékát.

„NAGY ÉLMÉNY ASZTAL MELLETT JÁTSZANI” – MINIINTERJÚ RONALDINHÓVAL

– Mit gondol, a kétezerkettőben világbajnokságot nyerő csapatból ki lenne a legjobb teqballos?
– Lehetetlen egyvalakit kiemelni, mindenki magas színvonalon futballozott és kiválóan bánt a labdával. Bármelyikünkből nagyszerű teqballos lehetne – mondta lapunknak adott exkluzív interjúban a világbajnok, aranylabdás brazil futballista, Ronaldinho, akit elsősorban a teqballról lehetett kérdezni.

– Mennyire tartja a kapcsolatot az akkori csapattársakkal, Ronaldóval, Rivaldóval, Cafúval, Roberto Carlosszal és a többiekkel?
– Hogy tartjuk-e a kapcsolatot? Folyamatosan kapcsolatban vagyunk egymással, nagyszerű társaság volt, büszke vagyok rá, hogy annak a csapatnak a tagja lehettem.

– Sokszor elmondta már, hogy a zene mellett az teszi igazán boldoggá, ha labda van önnél. Mégis mi az, amiben a teqball esetleg jobb, mint a futball?
– A labdarúgás az első számú szenvedélyem, ez az, amit gyerekkorom óta imádok, ami mindig boldoggá tett. A teqball új sportág, amit szeretek és tisztelek, nagy élmény az asztal mellett játszani. Ragyogó szórakozási lehetőség, nagyszerű találmány, sokat lehet vele tanulni. Ezért is örültem, hogy ismét itt lehettem Magyarországon és a teqball szülőhazájában állhattam asztalhoz.