Nem pályafutás, karrier! – Somogyi Zsolt jegyzete

Nagy meglepetést persze nem okozott, hogy Lionel Messi, a világ egyik, ha nem a legjobb labdarúgója képes óriási gólt lőni. Főként szabadrúgásból, amikor nem zavarják, nincsenek a közelében, rákészülhet a lövésre – más kérdés, hogy ha akcióból kell eltalálni a kaput úgy, hogy húzgálják a mezét, hárman állnak előtte, nincs ideje átgondolni, mi a teendő, neki akkor is szokott sikerülni... Szóval, a világbajnok megérkezett az Egyesült Államokba, és magyar idő szerint szombat hajnalban meg is szerezte első gólját az Inter Miami színeiben. Mindannyian tudjuk, hogy ez már a karrier utolsó szakasza (1987-ben született), és ha már itt tartunk: rengetegen vannak, akik a karrierjükről beszélnek, holott csak pályafutásuk volt – Messinek egy csodálatos karrier befejezése lehet az amerikai szerepvállalás.

Magam nagyon szurkoltam miatta az argentin válogatottnak, az önjelölt szakértők, feleslegesen okoskodók magyarázgatták, hogy nem érhet Diego Maradona nyomába, ha nem nyer világbajnoki címet – hatalmas butaság volt, hiszen az első vébén, 2006-ban, amelyen már ott lehetett, túlságosan fiatal korára hivatkozva nem játszatták (agyrém...), a következő vébén éppen Diego Maradona felejtett el védekező középpályásokat hívni a keretbe Messi mögé, egy másik vébére komolyan vehető kapus nélkül mentek el – mit tehetett ezekről a kudarcokról ő, aki mindig mindent megtett a sikerért?

Katarban végül felkerült a korona kivételes életútjára. És a franciák elleni döntő után az öröménél is nagyobb lehetett a megkönnyebbülés, mert – bár biztosra veszem, hogy a sok félnótás értékelése a legkevésbé sem zavarta – saját magának is meg akarta mutatni: képes a végső győzelemre vezetni hazája csapatát. Pedig nem volt könnyű helyzetben, hiszen Párizsban, én legalábbis úgy láttam, nem érezte jól magát. Nem volt boldog, érezni lehetett a reakcióin, hogy rajta kívülálló okok miatt kellett elhagynia Barcelonát, ahol igazán otthon érezte magát. Most eljött a váltás ideje, és ha már választania lehetett, csak azért sem ment Cristiano Ronaldo és a többi megasztárt követve Szaúd-Arábiába, inkább Floridában vezet le.

Az eredményein kívül a futballra gyakorolt hatása a legnagyobb, hiszen gyerekek milliói lettek a labdarúgás szerelmesei, miatta kezdtek el focizni a világ minden szegletében, és ez még a vébéaranynál is nagyobb tett. Elkezdődött hát az amerikai kaland – nem is akárhogy.
Élvezzünk ki minden pillanatot, amíg futballozni láthatjuk őt!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!