Gyász: elhunyt Török Péter, a Haladás egykori játékosa, edzője és ügyvezetője

B. A.B. A.
Vágólapra másolva!
2023.08.07. 16:04
null
82 éves korában elhunyt Török Péter (Fotó: Unger Tamás/vaol.hu)
Nyolcvankét éves korában elhunyt Török Péter, a Haladás VSE egykori labdarúgója, edzője és ügyvezetője.

 

A Haladás a klub honlapján közölte, hogy a csapat korábbi játékosa, edzője, majd ügyvezetője, Török Péter hétfő hajnalban elhunyt. Török labdarúgóként 1973-as visszavonulásáig a Haladás VSE-nél szerepelt, s már játékosként, 1968-tól négy éven át az ifjúsági csapat edzője is volt, majd hat éven át 1978-ig pályaedző volt a szombathelyieknél.

Ezt követően három éven át a klub ügyvezető alelnöke volt, majd négy éven át vezetőedzőként dolgozott. Török a Haladással – magyar olimpiai válogatott néven – megnyerte az Indiában rendezett Nehru-kupát.

1986-ban Komora Imre mellett a magyar labdarúgó-válogatott másodedzőjeként dolgozott, később a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) főtitkári feladatait látta el. Külföldön is dolgozott: Görögországban az Olympiakosz Pireusz másodedzője volt, s Görög Kupát nyert, valamint a norvég Myre városának csapatát irányította.

Hazatérése után az 1995–1996-os idényben a Budapest Honvéd vezetőedzője volt, majd 1997 és 1999 között visszatérve a Haladáshoz a klub igazgatójaként dolgozott.

EGY TANÁR A FUTBALLKAVALKÁDBAN

Arról szólnak a hírek, hogy hosszas szenvedés után tért meg a Teremtőhöz, ha létezik igazságtalanság ez mindenképpen az.

Mert bármennyire is lesújt, hogy nincs már közöttünk, ha rá gondolok, mosolygósan látom. Kedvesen, visszafogottan, szerényen volt jelen a magyar futballban, akkor, amikor a magyar futball tulajdonképpen nem is létezett, legfeljebb vegetált.

Például akkor, amikor az MLSZ főtitkára volt (1987–1989), s statisztált ahhoz, hogy az álmodozásban sem utolsó Somogyi Jenő önállósította volna a futballt – állami pénzből.

Küzdött a hivatali stílussal becsülettel, miközben igazi tanárember volt:

„Nos, ha nem is a főtitkárság, de volt más szent elképzelés felnőtt éveimre. Mégpedig az, hogy tanítani fogok. Az indíttatást egykori testnevelőmtől, Pünkösti Botond tanár úrtól kaptam. Tanár akartam lenni, és az is lettem. A nappali tagozatra nem vettek fel, levelező szakon szereztem diplomát. Utaztam annyit, hogy már gyűlöltem a vonatzakatolást. Aztán mikor végre elvégeztem a TF-et, attól kezdve az élet majd mindig úgy hozta, hogy a tanítástól elcibáltak” – nyilatkozta főtitkárként.

Persze, hogy a futball csábította el. Sárosi László pályaedzője lett az NB I-es Haladásnál, miközben a tanárképző főiskolán órákat adott. Aztán a Haladás elnöke lett, de a csoportját nem hagyta ott a főiskolán. Edzője is volt a Haladásnak (1981–1984), a csapatnak biztos helye lett az NB I-ben, de csak három évig vállalta, azt tartotta, ennyi idő a legtöbb egy edzőnek az állomáshelyén.

Jó barátja, Komora Imre hívásának nem tudott ellenállni. Amikor Komora a szövetségi kapitány lett, pályaedzőként segítette (1986), nem rajta múlott, hogy csak három mérkőzés erejéig. Kispesten is Komora hívására dolgozott pályaedzőként, aztán a barát ment, és ő sem maradt tovább. Mégis Kispesten búcsúzott az élvonaltól, 1994 és 1996 között vezetőedző volt.

Idény közben állították fel a kispadról, egy zalegerszegi győztes meccs (2–1) után. Ám Komora (éppen Komora) kijelentette, hogy ha a csapat nem jut túl a KEK-ben a francia Olympique Nimesen , akkor váltani kell, ha sikerrel jár, vezetőedző marad. A kinti 1–3 után itthon 1–2, és máris Bicskei Bertalan lett a helyzet ura. „Úgy láttam, akkor tudok legtöbbet segíteni az utódomnak, ha most lépek” – nyilatkozta.

Úriemberként távozott – Kispestről is, most is, nálam, bennem mindenképpen.

 

Malonyai Péter

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik