A VAR segíti a bírókat, csakhogy a tévedésekre így még nagyobb reflektorfény vetül

Vinícius Júniornak járt volna a piros lap? A Real Madrid–RB Leipzig BL-nyolcaddöntő visszavágójának (1–1) vitatott jelenete volt, hogy a brazil szélső előbb sportszerűtlenül fellökte a labdát már elpasszoló Willi Orbánt, majd amikor a magyar védő ezt számonkérte volna rajta, két kézzel visszalökte őt a földre. Davide Massa játékvezető sárga lapot adott a durvaságért, ám a két külön eset együtt, sőt a játékon kívüli lökés már önmagában is inkább pirosat ért volna. Ha a VAR utóbbit tartotta volna a helyes döntésnek, kihívja az olaszt a pályaszéli monitorhoz. A párharcot súlyosan befolyásolta volna az ítélet, hiszen éppen Vinícius Júnior lőtte a Real Madrid vezető gólját, s bár Willi Orbán egyenlített, a találat megpecsételte a lipcseiek sorsát.

Nem a szerdai volt Davide Massa első hibája

A Bajnokok Ligájában pellengérre állított játékvezető néhány hete a Monza–Verona bajnoki mérkőzésen fújta a sípot, és érthetetlen hibájával került a hírekbe. A találkozó 69. percében monzai szöglet után a veronai Ondrej Duda megindult a labdával oldalra, majd a monzai szélső – tehát a támadó csapat tagja –, Alessio Zerbin utána eredt, és a tizenhatoson belül hátulról becsúszva szabálytalankodott vele szemben. Davide Massa azonban a veronaiak általános megdöbbenésére és a monzaiak örömére határozottan sípolt, majd a tizenegyespontra mutatott. Szerencsére a VAR észnél volt, és jelezte a 42 éves bírónak, hogy összetévesztette, ki melyik kapura támad… Bár a Serie A-ban az aranyérem sorsa a jelek szerint eldőlt (15 pont előnnyel vezet az Inter), a nemzetközi kupaindulásért dúló harc eurómilliókért zajlik, tehát súlyos következményekkel járnak a hibák. Marco Di Bello kezéből teljesen kicsúszott a múlt heti Lazio–Milan (0–1) olasz bajnoki – amelyen tizenegyszer villant a sárga és háromszor a piros lap –, várhatóan egy hónapig nem kap meccset a bírói kartól. Matteo Marchetti (Torino–Fiorentia 0–0) és Giovanni Ayroldi (Inter–Genoa 2–1) is kényszerpihenőn lesz a 27. fordulót követően, így a tíz hétvégi játékvezetői csapatból csak hét végezte súlyos hiba nélkül a munkáját.

A Liverpoolnak is van kire mutogatnia

„A bírói döntések 96 százaléka helyes volt a Premier League 2023–2024-es idényében, szemben a 82 százalékkal, amely még a VAR-rendszer bevezetése előtt volt jellemző” – állítja Tony Scholes, a liga egyik vezető tisztviselője saját méréseikre alapozva. A 2023–2024-es idényben húsz, hivatalos szervek által elismert VAR-hiba történt az angol élvonalban, ezek közül 17 alkalommal a pályán lévő bíró téves ítéletébe nem avatkozott be a videóbíró, és csak háromszor ítéltek rosszul a szobában. Ezek közül az idény legnagyobb sztorija a Liverpool meg nem adott gólja a Tottenham otthonában: 0–0-nál Luis Díaz bevette a londoniak kapuját, ám a partjelző lest intett, s bár a visszajátszások alapján egyértelműen téves volt az ítélet, kommunikációs hiba következtében maradt a pályán hozott döntés. Jürgen Klopp menedzser csapata kikapott 2–1-re, s bár egy pont előnnyel vezeti a bajnokságot a Manchester City előtt, vasárnap éppen egymás ellen játszik a két gárda. Ha úgy alakul, hogy a City egy vagy két ponttal nyeri meg a bajnokságot, lesz kire mutogatnia a Liverpooltól az évad végén búcsúzó német edzőnek, hogy mi miatt nem ünnepelhetett újabb PL-aranyat.

Játékvezetőnek lenni sohasem volt könnyű, a futballisták, a csapatok és a szurkolók haragja már jóval azelőtt megtalálta őket, hogy a VAR-ra egyáltalán gondolhattak volna. Ezzel együtt a közelmúltból is van több példa arra, hogy a videós technológia segítségét igénybe vevő játékvezető tevékenységével annyira elégedetlenek voltak egyesek, hogy önbíráskodáshoz folyamodtak. A legkirívóbb eset tavaly év végén Törökországban történt, az első osztályú Ankaragücü–Rizespor mérkőzés lefújása után a hazaiak elnöke, Faruk Koca berohant a pályára, és szó szerint kiütötte a találkozót vezető Halil Umut Melert, majd még bele is rúgott a földön fekvő bíróba. Kétségtelenül bosszantó lehetett Kocának, hogy a vendégek a 97. percben egyenlítettek, ami persze nem indokolja tettét, ám Meler így sem vádolható elfogultsággal, két perccel az egyenlítés előtt ugyanis egy Rizespor-játékost állított ki. A helyzetet súlyosbította, hogy a mérkőzést a televízió is közvetítette, a felháborodás szinte azonnal végigsöpört az országon, és nem telt bele sok idő, hogy maga az államelnök, Recep Tayyip Erdogan is megszóljon, elítélve az agressziót. A kedélyek csak azután csillapodtak valamelyest, hogy a labdarúgó-szövetség egy hétre felfüggesztette a bajnokságot, Kocát pedig – aki közben benyújtotta lemondását – örökre eltiltotta a labdarúgástól. A törökországi eset szélsőséges, ám sajnálatos módon távolról sem az egyetlen, amely a játékvezetők ellen irányult az elmúlt időszakban. Ráadásul nem kell térben és időben sem messzire menni hasonlóan szégyenteljes megnyilvánulásért: a 2023-as budapesti Európa-liga-döntő után az elkeseredett AS Roma-szurkolók a Ferihegyi repülőtéren támadtak rá Anthony Taylorra, aki szerintük a csapat vesztét okozta a mérkőzésen – nem mellesleg az olasz gárda akkori edzője, José Mourinho is zaklatta Taylort a Puskás Aréna mélygarázsában… (GY. B.)

A jelenleg kétpontos hátrányban a harmadik helyen álló Arsenalnak is jutott a „jóból”, hiszen az angol profi labdarúgás játékvezetőiért felelős szervezet (PGMOL) azt is elismerte, hogy a Newcastle–Arsenal mérkőzésen kétszer is tévedett. Bár az „ágyúsok” szurkolói Anthony Gordon gólja miatt méltatlankodtak – Gabriellel szemben látszólag szabálytalankodtak a tizenhatoson belül, illetve úgy tűnt, a beadás előtt az alapvonalon túlra gurult a labda –, a szervezet vezetője, Howard Webb szerint Bruno Guimaraest és Kai Havertzet is ki kellett volna állítani. A korábbi játékvezető úgy vélte, a gólnál jól döntöttek, hiszen a két vitatott pillanat felülbírálására nem volt perdöntő bizonyíték… Tony Scholes szerint a videóbíró összességében jó szolgálatot tesz, ám döntéseire túl sokat kell várni, és a helyszínen lévő szurkolók is moroghatnak, hiszen a világon mindenki látja a visszajátszásokat, csak ők nem.

Amit elvett, azt vissza is adta a sors a Real Madridnak

A Real Madrid 2024-ben kétszer is a bírói tévedések miatt került a címoldalakra, egyszer a javára, egyszer pedig a kárára ítéltek. Januárban a La Ligában utolsó helyen álló Almería 2–0-s előnyre tett szert az első fél­időben, hogy aztán elképesztő körülmények között veszítse el a mérkőzést a szünet után. Az 57. percben Kaiky kezezése miatt hívta ki Francisco Hernández Maeso játékvezetőt a VAR-szoba vezetője, Alejandro Hernández Hernández. A védő valóban kezezett, ám valószínűleg csak azért, mert Joselu két kézzel meglökte. Bár az Almería harmadik gólját elvette a VAR, ezt az ítéletet később nem találták tévesnek – Jude Bellingham arcát tényleg eltalálták az akció elején –, ám Vinícius Júnior felkarral szerzett góljánál nem mutattak meg minden felvételt a vezetőbírónak, aki így a spanyol labdarúgó-játékvezetők technikai bizottsága (CTA) szerint – felülírva első, jó döntését – tévesen gólt ítélt.

A sors nem sokáig várt azzal, hogy visszafizesse a kölcsönt a Real Madridnak. Persze egy (az Almería-meccs esetében két) tévedésből nem következik, hogy ezt vissza kell kapni, ugyanakkor Jesús Gil Manzano sokkoló döntéssel vett el két pontot a madridiaktól múlt hét szombaton. Az ismét kétgólos hátrányba kerülő Real Madrid felállt a padlóról a Mestallában is (2−2), ám a fordítást a játékvezető az utolsó utáni pillanatban akadályozta meg. A visszajátszásokból látszik, ahelyett, hogy az előre jelzett hétperces hosszabbítás lejárta után, a madridiak szögletének kivédekezését követően lefújta volna a mérkőzést, engedte, hogy Brahim Díaz megiramodjon a jobb oldalon, és tökéletes beadása közben lefújta a meccset. Talán még látta, amint Jude Bellingham a kapuba fejeli a labdát, a Valencia játékosai pedig mérgükben csapkodnak, amiért nyert helyzetből veszítettek − aztán ugye kiderült, hogy mégsem.

Bár a tévedésekért gyakran elnézést kérnek a játékvezetőkért felelős szervek, érdekes kérdés, hogy ezt a kluboknak is meg kellene-e tenniük, amikor labdarúgójuk hibája miatt vereséget szenved a csapatuk. A bírók márpedig ugyanannyira részei a játéknak, mint a futballisták, tehát hibáikat is így érdemes értékelni. Mégis sokkal erősebb reflektorfényben vannak, ezzel együtt a rájuk zúduló össz­tűz is kellemetlenebb egy-egy tévedés miatt. Hogy a Tony Scholes által említett 82-ről 96 százalékra javulás igaz-e, pontosan nem tudhatjuk, ugyanakkor a VAR-nak köszönhetően a nyilvánvaló lesgólok és sportszerűtlenségek néhány látványos kivételtől eltekintve már nem maradnak büntetlenül. A futball igazságosabbá vált, még akkor is, ha továbbra is akadnak téves döntések. Mivel ezek az esetek élénkebben élnek a szurkolók, a játékosok és az edzők emlékezetében is, legalább mindig marad egy utolsó ok a kifogáskeresésre.