Sztanyiszlav Csercseszov: Sokszor a férj jár jól, ha lelép a feleség...

– Amikor legutóbb kerestük, Moszkvában volt. Most is ott értük utol?
– Igen, éppen a dugóban ülök – válaszolta lapunknak adott exkluzív interjújában Sztanyiszlav Csercseszov, aki 2021 decembere és 2023 júniusa között irányította a Ferencvárost, korábban öt évig volt az orosz válogatott szövetségi kapitánya. – A mellettem ülő fiam vezet, a lakásához igyekszünk, lassan befejeződik a felújítás.

– Nem unatkozik futball nélkül?
– Futball nélkül? Nálam olyan nincs! Itt, Moszkvában rengeteg találkozóm van edzőkkel, sportvezetőkkel, ebédelünk vagy vacsorázunk egyet közösen. A fontosabb moszkvai mérkőzéseken pedig rendre kint vagyok a stadionokban, legyen szó a CSZKA, a Szpartak, a Dinamo vagy éppen a Lokomotiv találkozójáról. A televízióban is megállás nélkül nézem a meccseket, a futball az életem része. Nálam nincs olyan, hogy napokig ne kerüljön szóba a labdarúgás.

– Nem hiányzik az edzősködés? Nem csábítják klubokhoz?
– Dehogynem! A legutóbbi ajánlatot két nappal ezelőtt kaptam. Hogy honnan, hadd ne áruljam el, de igazából nem is lényeges. Rövidre zártam a témát, megköszöntem és elutasítottam a megkeresést.

– Miért?
– Nem volt izgalmas. Legalábbis számomra… Ha legközelebb valahol munkát vállalok, olyan hely lesz, amelyik érdekes kalandnak ígérkezik, szakmailag és emberileg egyaránt. Az sem titok, hogy a közelmúltban két ország szövetségétől is kerestek, szerették volna, ha elvállalom a válogatottjuk irányítását. De nem akarok kapkodni. Mielőtt elmentem a Ferencvárostól, kisebb megszakítással nyolc éven át dolgoztam folyamatosan. Végre van egy kis időm a családomra, önmagamra. És be tudok fejezni olyasmit, mint például a mostani lakásfelújítás. Korábban az ilyenre nem volt időm. Jó egy kicsit idehaza, Moszkvában lenni.

– De alapvetően nem Ausztriában, Tirolban élnek?
– De igen. Ott van a családi házunk. A gyerekek viszont Oroszországban vannak, mi is szívesebben töltjük most az időnket itt.

– Hallotta, mi történt a Ferencvárosnál?
– Persze. Két évet adtam az életemből a Fradinak, természetes, ha figyelemmel követem a klub sorsát. Így vagy úgy, az én nevem is bekerült a Ferencváros történelmébe, láttam a kupadöntőt is, sajnáltam, hogy nem sikerült a duplázás. Már csak azért is, mert a Ferencváros sokkal erősebb csapat a Paksnál.

– Dejan Sztankovics vezetőedző váratlan távozására gondoltam…
– Sejtettem. Próbáltam úriember módjára kikerülni a témát. Nehéz erre mit mondani… Amíg én voltam az FTC vezetőedzője, egyetlen pillanatra sem inogtam meg. Büszke voltam, hogy ilyen nagy múltú klubban dolgozhatok, és hogy Magyarország legjobb csapatának vezetői bíznak bennem. Részemről ez nem csupán duma volt. Pedig higgye el, akadtak kecsegtető ajánlataim, előfordult, hogy a fizetésem többszörösét ajánlották. Mégsem fordult meg a fejemben egyetlen pillanatra sem, hogy hátba szúrjam a Ferencvárost. Ha dolgozom valahol, szívvel-lélekkel teszem, csak arra összpontosítok, hogy ott érjek el sikereket. De még véletlenül sem szeretnék Dejan Sztankovics fölött pálcát törni. Így határozott, az ő élete, az ő karrierje.

– Az összes moszkvai együttest jól ismeri. Mit gondol, jól döntött a Szpartak Moszkva ajánlatának elfogadásával?
– Nem tudom, és nem is az én feladatom ezt eldönteni. A Ferencvárossal a Bajnokok Ligája-selejtezőben indulhatott volna, a Szpartaknál erre nem lesz lehetősége. Egyébként pedig úgy gondolom, ha a feleség egy másik férfi kedvéért elhagyja a férjét, sohasem lehet tudni, ki a szerencsésebb… A nő vagy pedig a férj, aki megszabadult tőle.

– Hamarosan kezdődik az Európa-bajnokság. Kíváncsi rá?
– Izgatottan várom. Az orosz televízióba már hívtak, elképzelhető, hogy néhány mérkőzésen szakértőként dolgozom a stúdióban, de végleges választ egyelőre nem adtam. Abban maradtunk, ha addig nem fut be visszautasíthatatlan ajánlat, és továbbra is szabad leszek, szívesen megyek a tévébe.

– A helyszínen egyetlen mérkőzést sem néz meg?
– Tervezem, hogy a torna idején Ausztriában leszek, s onnan átugrom Németországba néhány mérkőzésre. Münchenben és Stuttgartban is lesznek izgalmas összecsapások, ezek kifejezetten közel vannak a határhoz.

– Kit tart a torna favoritjának?
– Az ilyen eseményeken képtelenség egyetlen csapatot kiemelni. Nálam a házigazda Németország, valamint Franciaország és Anglia a legnagyobb esélyes. Mellettük a portugálokat tartom rendkívül erősnek. Jól ismerem a szövetségi kapitányukat, Roberto Martínezzel egészen más stílust képvisel a válogatottjuk, mint korábban. Modern futballt játszanak, sokra vihetik az Európa-bajnokságon. Jó mérkőzéseket várok, a mezőny tele lesz zseniális futballistával, akik egyedül képesek eldönteni mérkőzéseket. Egy biztos, a győztesnek tökéletes produkciót kell nyújtania.

– A magyarok szerezhetnek meglepetést?
– Drukkolok nekik! Több meccsét is láttam Marco Rossi szövetségi kapitány együttesének, a legutóbbi Európa-bajnokságon is kitűnően teljesített, meglehet, az idén továbbjut a csoportjából. Stabil csapat, amely felszívja magát az erősebb riválisokkal szemben. Fontos, hogy az Eb-rajtig hátralévő két hétben ne sérüljön meg senki. Korábbi játékosaimnak, Dibusz Dénesnek, Botka Endrének és Varga Barnabásnak külön szurkolok. Vargát annak idején Paksról az én kedvemért szerződtettük, az előző idényben láthattuk, milyen futballra képes, nagyszerű csatár.

– Jön még valaha Magyarországra?
– Nem udvariasságból mondom, de Budapestbe nemcsak a feleségem, hanem én is beleszerettem. Nagyon jól éreztük magunkat, volt időnk megismerni a magyar embereket, akik rendkívül kedvesek. Akárhányszor sétáltunk a Duna-parton, a szurkolók megállítottak, beszélgettek velünk, közös fotót kértek. Történt, ami történt a Ferencvárosnál, én csak a szépre és a jóra emlékszem.