„Van egy légzsákja, amely megvédi a haláltól” – Merkely Béla szerint Eriksen élete nincs veszélyben, de a futballvilágnak döntenie kell

„Nagy valószínűséggel ugyanaz történt, mint öt évvel ezelőtt”

Amikor Christian Eriksen 2021 júniusában összeesett a koppenhágai Parken Stadion gyepén, a világ döbbenten figyelte az életéért folytatott küzdelmet. A dán klasszist a pályán újra kellett éleszteni, majd hosszú kivizsgálás után beültethető defibrillátort kapott. Sokan úgy gondolták, a történet ezzel lezárult, a napokban azonban újabb rosszullét borzolta a kedélyeket.

„A klinikai kép alapján, hivatalos orvosi dokumentáció hiányában is nagy valószínűséggel arra lehet következtetni, hogy Eriksen egy speciális szívizombetegségben szenved – mondta lapunknak Merkely Béla. – Ez a betegség önmagában nem rontja a teljesítőképességet, különben nem tudna világszinten futballozni. Ugyanakkor fokozott kockázatot jelent arra, hogy stresszhelyzetben vagy intenzív fizikai terhelés során életveszélyes kamrai ritmuszavar alakuljon ki.”

A professzor szerint a mostani esemény legvalószínűbb magyarázata is ez.

„Valószínűleg ugyanaz történt, mint öt évvel ezelőtt, azzal a különbséggel, hogy ma már ott van a szervezetében a beültetett defibrillátor. A készülék automatikusan felismeri az életveszélyes ritmuszavart, és egy elektromos sokkal helyreállítja a normális szívműködést. Emiatt nyerhette vissza gyorsan az eszméletét.”

„A játékos élete biztonságban van”

A közvéleményben ismét fellángolt a vita: szabad-e egy ilyen előzményekkel rendelkező futballistának továbbra is a legmagasabb szinten játszania?

„Az első és legfontosabb szempont a játékos élete – hangsúlyozta Merkely Béla. – Ezzel a beültethető defibrillátorral az élete biztonságban van. Úgy fogalmaznék, hogy van egy légzsákja, amely megvédi a haláltól. Ha kialakul az életveszélyes ritmuszavar, a készülék érzékeli és megszünteti azt.”

A kérdés azonban nem csupán orvosi természetű.

„A dán válogatott ugyan nincs most ott a világbajnokságon, de képzeljük el, hogy egy hasonlóan jelentős tornán történik hasonló eset. A mérkőzést meg kell állítani, akár félbe is kell szakítani, miközben több tízezer néző a stadionban és százmilliók a televízió előtt követik a jelenetet. Ez már nem kizárólag sportkardiológiai kérdés, hanem a sportág egészét érintő dilemma.”

Az olaszok nemet mondtak, a németek igent

Eriksen esete különösen jól mutatja, mennyire eltérően ítélik meg a különböző országok a beültetett defibrillátorral versenyző sportolók helyzetét.

„Az olaszok ebben a kérdésben hagyományosan nagyon szigorúak – emlékeztetett a professzor. – A Serie A-ban nem engedték tovább játszani, ezért kellett távoznia Olaszországból. Ugyanakkor más országokban megengedőbb a szabályozás. Jelenleg a német Bundesligában, a Wolfsburg játékosaként futballozhat, és természetesen a dán válogatottban is szerepelhet.”

Merkely szerint ezek a különbségek abból fakadnak, hogy rendkívül ritka kórképről van szó, amelynek megítélése még a szakmán belül sem teljesen egységes.

„Vannak szigorúbb és kevésbé szigorú sportorvosi iskolák. Az olaszok az előbbiek közé tartoznak, míg más országokban úgy ítélik meg, hogy megfelelő szívműködés és beültetett defibrillátor mellett a kockázat vállalható.”

Károsodik-e a szív egy ilyen rosszullét során?

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen ritmuszavar és a készülék beavatkozása okozhat-e maradandó károsodást.

„Nagyon nagy valószínűséggel nem – válaszolta Merkely Béla. – A legnagyobb veszélyt az eszméletvesztés jelenti. Éppen ezért Magyarországon például egy ilyen esemény után fél évig nem vezethet autót az érintett személy, mert vezetés közben ön- és közveszélyes helyzetet teremthet. A futballpályán azonban más a helyzet: a játékos a gyepre esik, a készülék működésbe lép, helyreállítja a ritmust, majd a sportolót ellátják.”

Magyar példák is vannak

A Semmelweis Egyetem rektora arról is beszélt, hogy saját betegei között is akadnak olyan sportolók, akik beültetett defibrillátorral folytatják aktív pályafutásukat.

„Két ilyen betegem is van. Az egyik korábbi válogatott jégkorongozó, a másik amatőr futballista. Mind a ketten megkapták a versenyengedélyt. Ennek feltétele, hogy a szív megfelelően működjön, és a sportolással járó fokozott terhelést képes legyen kiszolgálni.”

A szakember szerint a kulcskérdés a kockázat mértéke.

„Ha öt-hat évente fordul elő egy ilyen esemény, az orvosi szempontból még elfogadható lehet. Csakhogy amikor ez egy világversenyen történik, akkor nem csupán a játékosról beszélünk, hanem arról a sokkoló élményről is, amelyet nézők milliói élnek át a képernyők előtt.”

Christian Eriksen ismét megúszta a tragédiát. A modern orvostudomány és a beültetett defibrillátor ismét bizonyította létjogosultságát. A kérdés azonban továbbra is nyitott: ha a következő rosszullét bármikor bekövetkezhet, vajon a futballvilág és a játékos maga, meddig vállalja, vállalhatja ennek kockázatát?