A FIFA által a huszadik század legjobb labdarúgójának és a NOB révén 1999-ben az Évszázad sportolójának (úgy, hogy olimpián sohasem játszott!) megválasztott Edson Arantes do Nascimento, művésznevén Pelé 1940. október 21-én (saját számítása szerint 23-án) született a brazíliai Minas Gerais állambeli Tres Coracoesben. 1952-ben a helyi Bauru AC-ben kezdett futballozni, majd 1956-ban lett a Santos játékosa, 15 évesen mutatkozott be a felnőttcsapatban, és tizennyolc éven át, 1974-ig játszott ott, mielőtt két évre elment levezetni az Egyesült Államok fiatal bajnokságába, az NASL-be, a New York Cosmos csapatához. A Santosban 638 bajnoki mérkőzésen 619 gólt szerzett.
Klubcsapatával hatszor (1961–1965, 1968) nyerte meg a brazil bajnokságot, kétszer-kétszer a Libertadores-kupát és a világkupát (1962, 1963), tízszer a paulista bajnokságot.
Születési név: Edson Arantes do Nascimento |
Született: 1940. október 21., Tres Coracoes |
Elhunyt: 2022. december 29. |
Nemzetisége: brazil |
Sportága: labdarúgás |
Posztja: csatár |
Válogatottsága/góljai: 92/77 (1957–1971) |
Klubjai: Bauru AC (1953–1956), Santos (1956–1974), New York Cosmos (amerikai, 1975–1977) |
Kiemelkedő eredményei: 3x világbajnok (1958, 1962, 1970), 2x Libertadores-kupa-győztes (1962, 1963), 2x világkupa-győztes (1962, 1963), 6x brazil bajnok (1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1968), 10x paulista bajnok (1958, 1960, 1961, 1962, 1964, 1965, 1967, 1968, 1969, 1973), 4x Rio-Sao Paulo-bajnok (1959, 1963, 1964, 1966), Soccer Bowl-győztes (1977) |
Már tizenhét évesen ott lehetett a brazil válogatottal az 1958-as svédországi világbajnokságon, és a legendás Garrincha, Vavá, Pelé, Zagallo csatársor tagjaként nem csupán részese lett az első brazil világbajnoki aranyéremnek, hanem hat góljával főszerepet vállalt a diadalban, a Franciaország elleni elődöntőben mesterhármast szerzett, a házigazda svédek elleni döntőben (5:2) kétszer volt eredményes, a torna jelképévé vált, ahogyan örömében sír, és nem akarja elhinni, hogy olyan fiatalon a csúcsra ért.
A mai napig az egyetlen labdarúgó, aki három világbajnoki aranyérmet is nyert, hiszen 1962-ben Chilében és 1970-ben Mexikóban is a győztes csapat tagja volt. Igaz, Chilében sérülése miatt csak az első két meccsen léphetett pályára. A mexikói Mundialra már úgy utazott 30 évesen, hogy túl volt az ezredik gólján minden sorozatot figyelembe véve (a mérföldkövet jelentő tizenegyesnél a Maracanában még az ellenfél, a Vasco da Gama drukkerei is szorítottak, hogy betaláljon, már be volt készítve neki a 1000-es számú ajándékmez; hivatalosan 1281 találatig jutott el pályafutása során), de azon a tornán tette fel senkiével össze nem hasonlítható karrierjére a koronát, a Rimet-kupa végleges elhódításával lett ő „O Rey”, a Király.
A magyar labdarúgással akkor találkozott először, amikor 1957 januárjában és februárjában az illegális dél-amerikai túráján lépett fel brazil csapatok ellen a Budapest Honvéd, és Pelé többször is emlegette később, mennyire lenyűgözte 16 évesen Puskásék játéka. Amikor 2000-ben Bécsben, a Ring szállodában tartott nagyszabású Az Évszázad sportolója-gála (ahol egyébként Pelét választották a legjobb futballistának, de Puskás is jelölt volt) díszvacsoráján a jóízűen falatozó Pelé meglátta Öcsi bácsit, az evőeszközeit eldobva pattant fel az asztalától, hogy köszöntse és magához ölelje a játékost, akit annyira csodált gyerekként.
A magyar válogatott ellen sohasem játszhatott a Fekete Gyöngyszem, az 1966-os világbajnokság liverpooli csoportmeccsén (3:1 Magyarország javára) éppen sérült volt. Puskás ellen még játszhatott volna válogatott meccset az 1962-es chilei vb-n, amikor a korábbi magyar csapatkapitány már spanyol színekben szerepelt, de azt a csoportmeccset is ki kellett hagynia sérülés miatt. Ám Chilében klubszinten megmérkőzhetett magyarok ellen: 1967 januárjában Santiago de Chilében a bajnok Vasas képviselte Magyarországot a Hexagonal-tornán, ahol 85 ezer néző előtt az angyalföldiek összecsaptak a Pelét felvonultató Santosszal is. Ragyogó meccsen már 2:0-ra vezettek a brazilok (a második gólt a 35. percben Pelé lőtte 20 méteres szabadrúgásból), de a vége 2:2 lett, és a kupát végül a Vasas nyerte meg.
Az egyetlen magyar játékos, aki győzni tudott Pelével felálló csapat ellen, az Puskás Ferenc: Miguel Munoz edző 1959-es, madridi búcsúmeccsén a Real Madrid 5:3-ra nyert a Santos ellen, Puskás és Pelé is a kapuba talált.
Magyarországon háromszor járt. 1980-ban a Menekülés a győzelembe című hollywoodi mozifilm forgatásán, amelynek meccsjelenetét az MTK Hungária körúti pályáján vettek fel olyan filmsztárokkal, mint Sylvester Stallone, Michael Caine vagy Max von Sydow. 1994-ben egy gálára érkezett, tíz évvel később pedig a Tesco meghívására Budaörsön, az üzletlánc sajtónyilvános eseményén indította útjára a nevével fémjelzett hűségprogramot. Akkor interjút is adott lapunk főmunkatársának, Csillag Péternek, a budapesti filmforgatásról azt idézte fel: „Az eredeti elképzelés szerint Sylvester Stallone mezőnyjátékost alakított volna, én pedig kapust, ám annyira nem volt érzéke a futballhoz, hogy meg kellett cserélni a szerepeket, így végül én rúgtam az ollózós gólt. Mivel addig jobbára csak reklámfilmekben szerepeltem, újszerű élményt jelentett egy igazi moziban játszani. Külön öröm, hogy a filmet időnként mind a mai napig műsorra tűzik, témát jelent, és nem is mondanak róla rosszakat.”
Csillag Péter egyébként a Nemzeti Sport kiküldött tudósítójaként a 2014-es brazíliai világbajnokságon felkereste Pelé szülőházát, az egykori nevén 13. utcában található viskó ma az Edson Arantes do Nascimento utca 1000. szám alatt található…
1956. szeptember 7. | – A Brazíliában óriási tehetségnek tartott 15 éves tinédzser góllal mutatkozott be a Santos felnőttcsapatában, a követező idényben pedig már stabil kezdő volt. |
1957. július 7. | – Tizenhat évesen az Argentína ellen 2:1-re elveszített mérkőzésen lépett pályára először a válogatottban, s ő szerezte a brazilok gólját a Maracanában rendezett összecsapáson. |
1958 | – Brazília és Pelé első világbajnoki címe. A Fekete Gyöngyszem 17 évesen hat gólt szerzett a svédországi tornán, a házigazda ellen 5:2-re megnyert döntőben duplázott, és a mai napig ő minden idők legfiatalabb vb-gólszerzője (17 évvel és 249 nappal tartja a rekordot). |
1970 | – Bár elsőre lemondta a meghívót, végül ott volt az 1970-es mexikói tornán, négy gólt szerzett, hat gólpasszt adott, s 1958 és 1962 után harmadszor is világbajnok lett, amivel a mai napig rekorder (1962-ben a második csoportmeccsen megsérült, utána nem lépett pályára a vb-n). Az olaszok ellen 4–1-re megnyert döntőben gólt fejelt, itt készült róla az ikonikus kép, amikor Jairzinho karjában ünnepel. |
1971. július 18. | – Pelé utolsó válogatott mérkőzése Rio de Janeiróban, Jugoszlávia ellen. A találkozó 2–2-vel ért véget, a válogatott legendája sírva köszönt el a nemzeti csapattól és a szurkolóktól. |
1977. október 1. | – Pelé a Cosmos–Santos (2–1) gálamérkőzésen búcsúzott el a futballtól és rajongóitól. Mindkét csapatban játszott egy-egy félidőt, a Giants Stadion tele volt, világszerte óriási érdeklődés övezte a találkozót. |