Már a nyolcvanas években volt, akiért 10 milliót ajánlottak a magyar futballban

1984 legelején nem a csere, hanem a mellékes volt a lényeg: az Újpest 400 000 forintot és egy játékost adott a gólerős csatárért, Dékány Gáborért a Csepelnek, akkor, amikor 5000 forint egy jó havi fizetésnek számított.

„A két klub neve cseppet sem elhanyagolható az esetben, hiszen a munkások adták el és a rendőrök vették meg – abban az időben ennél jobban legalizálni egyetlen üzletet sem lehetett, példaértékűnek tűnt a vállalkozás, és hát valljuk be, elindított egy olyan folyamatot, amely azóta is tart… Dékány remek játékos volt, ha egy kicsit komolyabban veszi a labdarúgást, akkor egy igazi Törőcsik András lehetett volna, de hogy végül mégsem lett az, abban talán az is közrejátszott, hogy évekig cipelte magán a 400 ezer forint terheit. Ha nem sikerült egy csel, a közönség már kórusban emlegette a pénzt, ha kihagyott egy helyzetet, azonnal a fejéhez vágták: ki volt az az őrült, aki 400 ezer forintot adott érted?!… Szegény Dékányt kis híján megkövezték, amikor az is nyilvánosságra került, hogy az új szabályozók szerint a játékos eladási árának 20 százaléka kifizethető a futballistának. Dékány aláírt egy kétéves szerződést, így hivatalosan kapott 80 ezer forintot” – emlékezett az ügyre Kutasi Róbert.

Az meg már mi tesszük hozzá: a sokszor sérült, lila-fehérben keveset játszó Dékányt az Újpesti Dózsa 600 000 forintért adta tovább a Salgótarjáni BTC-nek 1986-ban, Újpestről Csepelre pedig a következő idényben nem más költözött, mint régi ismerősünk,Szebegyinszki András, akit ugyebár a Vasassal cseréltek el korábban…

1984-ben hiába lőtt gólt az MNK-döntőben a siófoki Szabó József, mégis elcserélték a Debreceni MVSC házi gólkirályára, Jankovics Sándorra, a Keszthelyi Haladás pedig odaadta a ma már ismert edző Nagy Tamást a Zalaegerszegnek Csepregi Lászlóért, de sokkal érdekesebb Fitos József esete.

A parádés képességű középpályás 1980-ban úgy került a Zalaegerszeg együttesétől Török Péter kedvéért a Haladáshoz, hogy mivel nem engedték el a vezetői, fél évre inkább leállt, aztán, már szombathelyi befutása után aláírt egy alkalommal az MTK-VM-hez, de oda nem engedték el a válogatott kerettag Fitost – ellenben 1985-ben a Budapest Honvédhoz már igen, mert megkapták érte cserébe Dan Lászlót és a szintén hatalmas tehetség Gere Lászlót is. Fitos remekelt Kispesten (napjainkban ez nem mondható el róla), Gere két mérkőzés után Nyíregyházára került, majd sajnos elkallódott, jelenleg az MLSZ világszínvonalú adatbankja tanúsága szerint a szabolcsi Sényő öregfiúi között futballozik, például a volt válogatott Moldván Tibor oldalán; de Dan sem sok sót evett meg Szombathelyen.

A csodálatos 1986-os évben a Videoton és a Debrecen elcserélte egymással az áldott tehetségű, de nehezen kezelhető csatárt, Kurucz Ádámot és a karmester, akkor éppen a katonai szolgálatát töltő Selyem Nándort. Utóbbi sem volt könnyű ember: egy csendesebb helyen lévő lakást kért a Videoton vezetőitől, akik nemet mondtak, Selyem meg válaszként visszavonult az üzleti életbe, de a szíve visszahúzta a futballpályákra, először játékosként, aztán edzőként.

Sokkal többre vitte náluk a futballban Palkovics István, aki a Siófok színeiben (fehér test, fekete karima) lett a gombfocigyűjtők ikonikus figurája, de 1985-ben a Vidi Újpestre cserélte el a kétszeres válogatott Kerekes Györgyért. Palkovicsnak nem fűlött a foga a váltáshoz, de mennie kellett, ám a középpályás nem sokáig játszott a Dózsában, mert elcserélték Haáz Ferencre – a Ferencvárossal!

A középcsatár Kerekes neve nem véletlenül ismerős az olvasónak:igen, őt a lila-fehérek cserével szerezték meg Pécsről, mint erről korábban írtunk.

Haáz később az NB III-ba igazolt, majd az 1984-es ifjúsági Eb-győztes játékos a Fradi technikai vezetője lett, Kerekes a csere után egy évvel felhagyott a profi futballal, alig harmincévesen. Palkovics remekül kezdett, házi gólkirály lett, de 1987-ben eladták a Siófoki Bányásznak, utolsó mérkőzését az élvonalban Fehérváron játszotta.

A nyolcvanas évek egyik legkeresettebb és frizurája, vagány bajsza miatt legismertebb támadója Lehota István volt, akiért 1988-ban a Pécsi MSC a Dunaújvárosi Kohásznak a Szabó Zsolt, Bojás Lajos, Csoboth Róbert hármast adta oda. Plusz még valamit. Zseniális üzlet volt, deadjuk át a szót magának a bajusz- és gólkirály Lehotának!

„Az MTK 10 milliót ajánlott értem, de én előbb aláírtam a Vasashoz egy előszerződést, ami 6.5 milliót adott volna a Dunaújvárosnak. A klubom ezután viszont csak az MTK felajánlotta összegért engedett volna el, ennyit a Vasas nem fizetett, így maradtam Dunaújvárosban. Csak viszonyításképpen: ekkoriban 3000 forintos fizetésekről beszéltünk. Nem volt bennem sértődöttség, maradtam az NB II-es Dunaújvárosban, alázattal fociztam, rúgtam a gólokat, és újból felkerültünk. Végül aztán a Pécsnek sikerült megvennie, ha jól emlékszem, 4–5 millió körül fizetett, és három játékost adott értem.”

A Deszken még tavaly is futballozó Lehota ma edzősködik, de dolgozott targoncásként (Bonjour, Adamo Coulibaly!) is a Veszprém, a Stadler és a Dunaferr kiszolgálása után, Csoboth Róbert pedig 1984-es korosztályos Európa-bajnok, ésa Benficában pallérozódó Csoboth Kevin édesapja.

Szintén jellegzetes alakja a nyolcvanas-kilencvenes évek futballjának Sass János, akiért a Budapest Honvéd 1986-ban egy játékost (László Istvánt) postázott az Egernek 800 ezer forint társaságában. A göndör hajú, villámléptű játékos nagy karriert futhatott volna be, de a nyolcadik műtétje után Sassnak sajnos fel kellett adnia álmait.

1990-ben újabb cserével jelentkezett a Csepel, ezúttal az MTK-nak adott játékost, Ivanics László személyében, akiért Huszák Zsolt érkezett ellentételezésként (előbbi a válogatottig vitte, utóbbi még ma is futballozik,nem akármilyen társaságban), 1991-ben az MTK feláldozta a szupertehetséges, de alulmotivált és erőnléti gondokkal küzdő támadót, Cservenkai DonátotBognár Zoltánért, aki remek védő volt, de mérkőzéshiánnyal küzdött a bombaerős kispestieknél. Cservenkai a Sampdoria réme lett, de hamar visszatért az MTK-hoz, majd a Sopron után, 2006-tól véget is ért karrierje érdemi része; Bognár magára talált, a válogatottba is visszakerült, de egy szezont követően ő is távozott.

„Nem volt nekem semmi bajom Bognár Zolival… Még csak azt sem mondhatom, hogy kilátástalan volt nálunk a helyzete. A Honvédnak azonban Gregor József helyére csatár kellett, az MTK-nak pedig védő… Valahogy adta magát ez az üzlet…” – mondta akkor a cseréről Mezey György.

Megjött a Honvéd kedve az ilyesfajta üzletekhez, 1991 elején odaadta a Gregort is elvivő Siófoknak Kámán Attilát és Fodor Imrét is – Marozsán Jánosért. Nem ez volt a Honvéd vezetőinek legjobb ötlete, az 1989-ben Zalaegerszegről hatmillió forintért vett (maga a játékos ötmilliós vételárról tudott, a többi aláírási pénz lehetett?) Kámán két szezonon át maradt a Balaton partján, ahonnan a válogatottba is bekerült, Marozsán János (Marozsán Dzsenifer édesapja) másfél év múlva visszatért, a Pécsen keresztül aztán légiósnak állt, a lánya ezért kezdett el a Saarbrückenben futballozni, a pengés karmester Fodor meg hamarosan a Ferencvárosban kötött ki.

A sok peches csere után a Ferencváros 1996-ban majdnem elcserélte Keller Józsefet a Rapid Wiennel a sógorok által Békéscsabáról megszerzett Puskás Istvánra, de a budapesti zöld-fehérek hiába vártak portói túrájuk alkalmával a bécsiek küldöttségére. Pár szezonnal korábban az Újpest cserélte el csak majdnem Oroszki Pétert a ma már megmondóember Urbán Flóriánra, ám Kovács Ferenc mester végül nem kért a volános, korábbi dózsás játékosából.

1999-ben a Honvéd és a Vasas egymás kezébe csapott: utóbbi a nála mindenkivel összevesző, egy ciprusi csapatot meglátogató, de a melegtől valóságos sokkot kapó, és a hazamenekülés után a napjait pecázással töltő Váczi Zoltánt, előbbi az angyalföldiek által már korábban kért Zováth Jánost vitte táncba. A zseniális képességű, de borzalmas hozzáállású Váczi fél évre rá már a Fradiban futballozott, Zováth 2001-ig maradt Angyalföldön, de Dunaújvároson át ő is a Fradiban kötött ki.

Váczi egyébként egy kettős cserének köszönhetően került vissza a Vasasba, 2001-ben, helyette két fiatalt kapott a Kecskemét, Kovrig Ákost és Zsolnai Róbertet. Egyébként legendásra sikeredett Váczi búcsúja Békéscsabáról: szomorúságát alkoholba fojtotta, nagy-nagy sikerrel, de a többiek rábeszélték, hogy lépjen pályára a Fradi ellen, a még aznapos Váczi meg másfél üveg whisky után csak három gólpasszt tudott adni…

2001-ben a Tatabánya Véber György végzetét, Nagy II Sándort kapta meg a Nyíregyházától a legszebb napjait a Debrecenben megélő Arany Lászlóért, egy évre rá Vlaszák Gézát adta az MTK az Újpestnek Szántai Levente játékjogáért cserébe. Az utóbbi egyesület járt sokkal jobban, Vlaszák a válogatottba is bekerült.

2002 januárjában a Vasas felkínálta Juhár Tamást a Zalaegerszegnek a Radu Sabo, Telek András kettősért, de nem nyert hangszórót az ötlet, miként az a terv sem, hogy Szili Attiláért cserébe az MTK-tól Bükszegi Zoltánt és Szekér Istvánt is megszerzik. A Vasas lelkes vezetői nem adták fel, Balaskó Ivánt és a volt vasasos, onnan nem sokkal korábban távozó Szilveszter Ferencet kérték a második körben Sziliért, de ezzel az ötletükkel sem mentek sokra. Bükszegit végül megszerezte a nyáron az angyalföldi klub, de hamarosan elengedte ötmillió forintért a Dunaferrhez, Szili a Ferencvárosé lett, Juhár pedig 40 ezer euróért az Újpesthez igazolt.

(1997-ben a szorgos újpesti vezetők Sebők Józsefet akarták elhozni Zalaegerszegről, akár kölcsönbe is, cserébe a Tawel Camara, Jean-Louis Keita, Túri Zsolt hármast ajánlották fel, ám hiába.)

2002 legcsodásabb cseréjét a Bognár György vezette Sopron prezentálta: a leghűségesebb város kölcsönadta Petőházára egy évre a Heller Zsolt, Horváth Tamás, Horváth Barnabás ifista triót, ellenértékként július 8-tól egy hétig Petőházán készülhetett a Bognár-csapat.

2007-ben, amikor Éger Lászlót hazaengedte Paksra a DVSC, Heffler Tibort kérte cserébe, aki azt írta egy emailben, hogy megy, ha kezdőnek kell. Nem ment. 2010-ben egy napig újpesti labdarúgó volt, de meghallotta, hogy új társai nem kaptak fizetést, így visszatért a Pakshoz, de 2014-ben elcserélték a Videotonnal Haraszti Zsoltra.

2009 elején a Paks elcserélte kapusát, Pokorni Pétert az MTK-val a védő Horváth Leventére, egy évre rá ismét egy elképesztően szép, magyaros üzletnek lehettünk távoli tanúi.

Idézzünk a Nemzeti Sportból!

„Az év elején kinevezett Tornyi Barnabás listáján többek között Bajzát Péter, Bojan Brnovics, Zoran Supics és Zámbó Bence is szerepelt – mondta Tóth László korábbi diósgyőri sportigazgató. – A Győri ETO kölcsönbe érkező négy labdarúgójáért cserébe a győri vezetők Takács Péter és Búrány Zoltán játékjogát kérték. Megállapodtunk, de a szerződés aláírása előtti napon a játékosok menedzserei megváltoztatták álláspontjukat.”

Az ellenérdekelt fél pedig előre jelzett. „A játékos-értékesítésért felelős Kiss József ügynök tárgyalt a Diósgyőrrel, melynek lényege, hogy Bajzát és Brnovics végleg, míg Supics és Zámbó kölcsönbe kerülhet a DVTK-hoz. Ellentételezésként a nyártól az ETO játékosa lesz két miskolci utánpótlás válogatott, Búrány és Takács, mindemellett némi készpénz is a megállapodás része. Fontos feltétele a szerződés létrejöttének, hogy a két fiatal labdarúgóval aláírjuk az öt-öt évre szóló kontraktust. Csak akkor tudjuk kimondani, hogy a hír igaz, ha minden dokumentum aláírásra került” – mondta a győriektől Klement Tibor ügyvezető igazgató.

Az üzleti megállapodás végül úgy szólt, hogy a DVTK vezetői március 15-ig százezer euró plusz áfát utalnak a győrieknek a négy, végül csak kölcsönadott játékosért. A teljesítés elmaradt, emiatt az MLSZ fegyelmi bizottsága hárommillió forintos pénzbüntetéssel sújtotta a klubot, továbbá 2010. december 31-ig megvonták a klub átigazolási jogát, igaz, a végrehajtást május 11-ig felfüggesztették. A DVTK nem élt a haladékkal, az újabb határidőig sem fizetett, a győriek pedig októberben bejelentést tettek az MLSZ-nél. Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a DVTK fellebbezett, de hiába, a fellebbviteli bizottság helybenhagyta a fegyelmi bizottság döntését. A klubnak fizetnie kellett, a Transfermarkt egyébként 150 ezer eurós összegről tud, de csak Bajzát kapcsán. Aki visszatérte után, 2010 nyarán ingyen a Nyíregyházáé lett...

2010 elején a Debrecen megszerezte Yannickot a Kecskeméttől, érte 200 ezer eurót, Dudu Omagbemi játékjogát végleg és kölcsönbe Szűcs Istvánt odaadva. Yannickért elsőre a kecskemétiek 400 ezer eurót kértek.

Két évre rá Kovács Istvánt ennél is többért, félmillió euróért vette meg a Haladástól a Videoton, plusz az akkoriban nagy jövő előtt álló szélsőt, Nagy Dánielt is oda irányította, mint később kiderült, csak kölcsönbe.

2012-ben Böde Dániel megszerzéséért sok-sok pénz (200 ezer euró) mellett Kulcsár Dávid játékjogát is mozgósította a Ferencváros: mind a négy fél (a Paks volt ugyebár az eladó) jól járt ezzel a cserével. A transzfert paksi oldalról nyélbe ütő Haraszti Zsolt fél év múlva a Győrnek ajánlotta fel Dudás Ádámért cserébe Lázok Jánost, de Dudás sokadik sérülése miatt hamar befejeződtek a tárgyalások.

Mit mond a Transfermarkt a nagyon közeli múlt magyar cseréiről?

Német oldalunk is tanúskodik arról, hogy Kulcsár Tamást 2016-ban a Debrecen Könyves Norbertértküldte el a Vasashoz, miközben Bognár Istvánért a Diósgyőrmegkapta Busai Attiláta Ferencvárostól.

A Kulcsárok közül a korábbi U21-es válogatott Kulcsár Dávid játékjogát is elcserélték, őt a Ferencváros 2011-ben éppen a Vasasnak adta oda, és nem akárkiért: a veteránLisztes Krisztián bújt ismét zöld-fehérbe a csere kapcsán!

A Debrecen Demjén Gábort is csere útján bocsájtotta el, 2009-ben a Videotontól Mohl Dávidot kérte és kapta meg érette, három évre rá a hondurasi szűrőt, Luis Ramost barterezték el a hajdúságiak: a középső védő Varga Róbertet adta oda a középpályás kegyeiért a Kecskemét (Ramos csere útján lett a Lokié, 2009-ban a még sokáig aktív és gólerős csatárt, Igor Bogdanovicsot küldte érte Nyíregyházára).

A KTE szeretett cserélgetni, így tett szert Tököli Attilára (2010-ben Montvai Tibort küldte érte Paksra) és ugyebár a brazil, később Indiáig kalandozó Dudura is.

SOROZATUNKAT FOLYTATJUK!