Németország: keleti győzelem a jubileumi német-német futballmeccsen

Az NSZK és az NDK labdarúgó-szövetsége (DFB, illetve DFV) egyesülésének huszadik évfordulója alkalmából rendezett kétszer 40 perces összecsapás első félidejében Berti Vogts együttese határozott fölénybe került Eduard Geyer legénységével szemben. Matthäus lövését, Klinsmann fejesét, majd lövését csak bravúrral hárította az NDK-legendák néven pályára lépő keletiek kapusa, Bräutigam. Ám a 31. percben már ő is tehetetlen volt: Reuter jobb oldali beívelését Riedle mintaszerűen felugorva fejelte 7 méterről a bal alsó sarokba.

Feltűnő volt, hogy a keleti csatársor (Thom, Kirsten, Rösler) képtelennek bizonyult gólhelyzetbe kerülni a kiválóan záró és életkorban is igen fiatalnak számító nyugati négyes hátvédsorral szemben. Harmincnyolc évével az itt szereplő Wörns volt a Világbajnokok 1990 nevet viselő nyugati együttes benjáminja. Hogy milyen jól működött a retesz, arra ékes bizonyíték, hogy az első nagy NDK-s helyzetre az 50. percig kellett várni: egy hosszan előrevágott labdát „elnéztek" a védők, s a jó ütemben kiugró Kirsten és Rösler elől az utolsó pillanatban mentett a kapujából kifutó Köpke.

A nyugati mezőnyfölényt váratlan fordulat törte meg. A 59. percben egy szöglet után az ötösnél a labda után rugaszkodó Kirstent Schulz hátulról buktatta, és a megítélt büntetőt a csereként beállt Marschall magabiztosan értékesítette. Ez szinte szárnyakat adott a „hazai" lipcsei közönség előtt játszó NDK-legendáknak, akik egyre többször veszélyeztették az ellenfél kapuját, és a 69. percben a vezetést is megszerezték. Az igen agilis Wosz balról beívelt szögletét Herzog fejjel megtoldotta, és az üresen hagyott Kirsten 8 méterről ballal kapásból a hosszú sarokba lőtt.

A gól felrázta a nyugatiakat, látszott rajtuk, hogy semmiképpen sem akarnak vesztesként levonulni a pályáról. A belemenések egyre keményebbek, a reklamálások egyre hevesebbek lettek, jóllehet a meccs előtt mindkét csapat játékosai fogadkoztak: a szép játék és a közönség szórakoztatása a lényeg. Az utóbbival nem is volt baj: a rengeteg NDK-s zászlóval érkező 16 ezer néző a keleti vezetés után egyre jobb hangulatba jött. Amikor három perccel a vége előtt Wosz és társai igyekeztek "eldugni" a labdát, minden egyes labdaérintés nyomán hangos "olé!" kórus harsant fel a lelátón. Bár Vogts számos cserejátékost küldött a pályára, az 1990-es világbajnok csapat próbálkozásait nem kísérte szerencse, és az eredmény már nem változott.

Eduard Geyer a mérkőzés előtt – az MDR televízió kommentátorának értesülése szerint – azzal fenyegette meg játékosait, hogy ha veszítenek, akkor az ötcsillagos Sheraton szálló helyett egy youth hostelben fogják tölteni az éjszakát. Erre azonban nem került sor, sőt: Jürgen Sparwasser még finoman meg is fricskázhatta a nyugatiakat. Az 1974-es világbajnokság hamburgi csoportmérkőzésének (NDK–NSZK 1–0) egyetlen gólját szerző egykori csatár az MDR televíziónak nyilatkozva kijelentette: a DFB válogatottja ezúttal sem tudott nyerni. Berti Vogts most újabb húsz évet várhat arra, hogy fiai visszavágjanak az NDK legjobbjainak...