A nyáron 100 millió euróért szerződtetett Harry Kane 22 forduló elteltével 25 gólnál jár a Bundesligában, Leroy Sané karrierje egyik legjobb idényét futja, az új érkezők többsége bevált, míg a kulcsemberek egészségesek, de a Bayern München így is krízishelyzettel áll szemben, ugyanis a bajnokságban 8 pontos hátrányt szedett össze a listavezető Bayer Leverkusennel szemben, a Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő odavágóját pedig elbukta a Lazio otthonában. A saját mércével számított rossz eredményeknek ára is lett, a klub ugyanis bejelentette, hogy az idény végén távozik Thomas Tuchel vezetőedző. Cikkünkben a bajorok problémáinak okait vizsgáljuk, néhány érdekességgel fűszerezve.

MIÉRT KELLETT KIRÚGNI NAGELSMANNT?

Ahogy mondani szokták, utólag könnyű okosnak lenni, de már 2023 márciusában sem sokan értették, pontosan mi értelme volt Julian Nagelsmann menesztésének. A Bayern München akkor, szűk egy évvel ezelőtt szintén a Bundesliga második helyén állt, de a hátránya mindössze egy pont volt a Borussia Dortmunddal szemben – miközben a bajorok gólkülönbsége 21-gyel jobb volt –, míg a Bajnokok Ligájából éppen kiejtette a Paris Saint-Germaint a legjobb tizenhat között.

Tény, szenvedett furcsa vereségeket a Nagelsmann-csapat, és sokszor a kiütések, az úgynevezett gálameccsek is elmaradtak, de így is konzisztensen jöttek az eredmények, miközben taktikai újításokkal, változtatásokkal próbálkozott. Itt jegyezzük meg azt is, hogy a 36 éves szakember legveszélyesebb csatára Éric Maxim Choupo-Moting volt a keretben, nem pedig a világ egyik legjobb kilencese, Harry Kane... Nagelsmann azóta a nyár végéig elvállalta a német válogatott irányítását, a bajorok vezetősége meg Thomas Tuchel érkezése mellett döntött.

MIÉRT DÖNTÖTTEK TUCHEL MELLETT?

Julian Nagelsmann menesztésében és Thomas Tuchel kinevezésében főszerepet játszott az akkori sportigazgató, ügyvezető igazgatói páros, Hasan Salihamidzic és Oliver Kahn. Nos, hiába az utolsó forduló utolsó perceiben megvédett bajnoki cím, a 2023–2024-es idény végén kirúgták őket, így a vezetőség alaposan átrendeződött. Kahn utódja a korábbi alelnök, Jan-Christian Dreesen lett, míg sportigazgatónak Christoph Freundot nevezték ki augusztusban. Az tehát tiszta, hogy Tuchelt nem ők akarták a vezetőedzői pozícióba, így számukra könnyebb is tőle megválni.

Kahnék fejében szűk egy évvel ezelőtt valószínűleg csak az járt, hogy Tuchel kinevezése azonnali változást, javulást hozhat (mint például korábban a Chelsea-nél), ők pedig ezáltal megtarthatják az állásukat az idény végén. Nos, ez nem jött be, a német szakember alatt a bajnoki cím ellenére inkább romlott, mint javult a müncheni alakulat, a BL-ből pedig simán kiesett a Manchester City elleni negyeddöntőben. Ettől függetlenül Tuchel folytathatta a munkát, amit tavasszal megkezdett.

NINCS KIFOGÁS...

A pénz, fegyver, paripa elmaradt, de azért... Thomas Tuchelről Dortmundban, Párizsban és Londonban is kiderült, hogy nem könnyű ember. Zseniális edző, képzett szakember, taktikai géniusz, de személyiségjegyei miatt nem jön ki jól mindenkivel, így minden egyes állomáshelyén eljött az a pont, amikor összebalhézott a vezetőséggel. Fura módon ez alól egyelőre épp a Bayern München a kivétel, ám a bajorok vezetőedzőjeként is többször megjegyezte egy-egy sajtótájékoztatón, hogy nem teljesen elégedett a kerettel, igazolna még másokat is. Nos, persze, klasszist a középpályára és a védelem jobb oldalára sem igazoltak a bajorok, de a világ egyik legjobb csatára, Harry Kane 100 millió euróért érkezett, s eddig abszolút nem okoz csalódást, sőt. Kim Min Dzse a védelem tengelyébe jött 50 millióért, és be is vált, míg az RB Leipzigtől ingyen megszerzett Konrad Laimer szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezzel és az egészség hiányával sem takarózhat Tuchel – a Bayern mégsem szállítja/szállította a jobbnál jobb eredményeket.

Nézzük tisztán a számokat: ebben az idényben (minden tétmeccset figyelembe véve) 22 győzelem mellett háromszor játszott döntetlent, 7 alkalommal szenvedett vereséget a Bayern. Utóbbiakban benne foglaltatik a harmadosztályú Saarbrücken elleni kupakudarc, a Frankfurtban elszenvedett 5–1-es kiütéses vereség, a Leverkusen elleni 0–3 és a Lazio elleni vesztes BL-nyolcaddöntő (0–1) Rómában. Hogy mi következik ebből? Tuchel Bayernje fontos pillanatokban mondott csődöt, ráadásul nem is akárhogyan...

MI MENT FÉLRE? MÁR NEM TOPEDZŐ TUCHEL?

Hiába aratott elképesztő sikereket Tuchel a Chelsea-nél egy háromvédős rendszerrel, a Bundesligába megérkezve úgy döntött, a 4–2–3–1-es formációt alkalmazza, ezt pedig azóta is legfeljebb egy-egy meccs erejéig engedte el. Taktikailag egyszer sem húzott nagyot, újat vagy váratlant, csapata gyorsan kiismerhetővé vált. A védelem közepére a párharcerős, de a passzjátékban is jól teljesítő játékosait tette (Kim Min Dzse, Dayot Upamecano), a középpályára felpakolta a megszokott arcokat, a támadósorban pedig főleg Leroy Sané és Harry Kane összjátékára épített. Az angol ontja a gólokat, így nehéz rávágni, hogy a német tréner rosszul használja, pedig a Tottenhamnél láttuk, hogy Kane az előkészítések terén azért rakhatna bele többet... Utóbbi ellenére a támadósor gyenge teljesítményével nehéz megvádolni Tuchelt, de a letámadás hatékonyságával, a visszarendeződéssel és a védelem stabilitásával már annál inkább – ezekre a mai napig nem talált megoldást.

A másik kulcspont a reagálás. Míg a Chelsea-nél Tuchel több fontos meccsen is remekül válaszolt az ellenfél taktikájára, felállására, labdakihozatalaira, addig Münchenben amikor az ellenfél edzője lemeccselte (például két hete Xabi Alonso), akkor egyszerűen nem tudott rá válaszolni, reagálni. Könnyen lehet, hogy időközben az öltözőt is elvesztette, menesztése pedig nem tűnik rossz döntésnek, de azt azért jegyezzük meg, hogy a Bayern továbbra sem rossz csapat: megnyerte a BL-csoportját, a bajnokságban 22 meccsen 61 (!) gólt szerzett – a liga legtöbbjét –, a negyedik Borussia Dortmunddal szemben pedig továbbra is kilencpontos az előnye. Pusztán arról van szó, hogy a bajoroknál ennél még több kell, számukra a jó nem elég. Tuchel ettől a kudarctól függetlenül is lesz még topcsapat edzője, ez biztos, de azt a lehetőséget meg kell majd ragadnia, míg az adott helyzethez jobban kell alkalmazkodnia.

STABILITÁS? AZ NINCS

Meghökkentő adat: a legutóbbi Bayern München-edző, aki legalább két évet eltöltött a kispadon, az a 2013 tavaszán kinevezett Pep Guardiola volt. Azóta többek között olyan nevek irányították a bajorokat, mint Carlo Ancelotti, Jupp Heynckes, Hansi Flick vagy Julian Nagelsmann, de ennyi időt senki sem bírt ki a kispadon – pedig van, aki triplázott is a csapattal.

KI LESZ A KÖVETKEZŐ?

Utódkeresés, avagy a Xabi Alonso-verseny újabb résztvevője. Ha néhány döntése miatt nem is tűnt okos klubnak a Bayern München az utóbbi időkben, ezúttal racionális döntés született Tuchel menesztését illetően. A vezetőség idejében, február végén jelezte, hogy a tréner az idény végeztével távozik a klubtól, de nem azonnali hatállyal menesztette, hiszen nincs még ötlete arra, hogy kivel is pótolja. Nos, az előttünk álló hetekben, hónapokban lesz idő ezen gondolkodni, de lássuk, ki jöhet szóba. Kezdésnek beszéljünk haza, és említsük meg a bajorok mostani másodedzőjét, Lőw Zsoltot, aki könnyen lehet, hogy a jövőben vállalna vezetőedzői munkát, de azért nehéz elképzelni, hogy rögtön bedobnák a mély vízbe. Sajtóhírek szerint Antonio Conte és Zinédine Zidane szerződtetése már szóba került a müncheniek vezetőségében, de valljuk be, egyikük sem tűnik hosszú távú megoldásnak – azonnali sikerek reményében persze nem tűnnek rossz ötletnek. Felvetődött továbbá José Mourinho neve is, de ezt valószínűleg inkább a portugál sztáredző menedzsmentje dobta be a sajtónak. A legvalószínűbb, legreálisabb név Xabi Alonsóé. A rivális Bayer Leverkusen vezetőedzőjéről, a korábbi Bayern-középpályásról van szó – ha nem is marad jelenlegi helyén a spanyol, az FCB-nek alaposan meg kell(ene) küzdenie érte a menedzsert kereső Liverpoollal. További lehetőség: a Stuttgart 41 éves trénere, Sebastian Hoeness.