Bayern: le wan tudva az idei csúcsigazolás?

Ritkán esik meg a futballvilágban, amikor egy átigazolásról annak megtörténte előtt derülnek ki egészen pontos adatok, inkább az az általános, hogy sokszor csak utólag lehet összerakni a részleteket, később derülnek ki a pontos összegek, feltételek (lásd a Serie A káosztranszferenciája). A német gigász, a Bayern München hatalmasat dobott rögtön az év elején, Mario Götze után ismét elhozta a nagy rivális Borussia Dortmund egyik ékességét: ezúttal a lengyel gólgyáros, Robert Lewandowski volt a soros. Az ugyan nyílt titok volt, hogy a támadó el szeretné hagyni a klubot, nem is számít rendes topklubnak, amelyet a sajtó nem hozott szóba Lewandowskival; csak éppen a dortmundi vezetők halogatták az eladást, a játékos meg a szerződés-hosszabbítást, miközben vészesen közeledett 2014 nyara, a lengyel kontraktusának lejárta.

Nem tudni, csak sejthető, hogy mi történt a háttérben, mert tavaly augusztusban Lewa edzője, Jürgen Klopp sértődötten nyilatkozott arról, hogy az ék a Bayernben folytatja, majd hozzátette: „Egy bizonyos pontig támogattuk Robertet a váltással kapcsolatban, készen álltunk a tárgyalásokra, ám mivel semmi sem történt, azt kellett mondanunk, hogy már nem vagyunk hajlandóak megválni tőle".

Kloppnak ugyebár saját bevallása szerint jobban fájt Götze hűtlensége a Bajnokok Ligája-finálé elvesztésénél is, és ez is közrejátszhatott abban, hogy „rácsapták az ajtót" a BVB vezetői Lewára és ügynökére, miközben a békesség kedvéért – és talán utolsó közeledésként – 2.5 millió eurós éves fizetését megduplázták utolsó idényére.

A Jupp Heynckes által már májusban megjósolt transzfer érdekes a csatár szemszögéből is, aki érthető módon ki akarta facsarni tehetségéből a maximális anyagi hasznot (őszintén, mi mit tennénk, hogyan mérlegelnénk munkaadónkhoz fűződő viszonyunkat, ha sokmilliárd forintos munkaajánlatokkal bombáznának minket?). Sokatmondó, hogy a Real Madrid hiába hívta őt évi 9.5 milliós eurós bérrel és még ennél is magasabb aláírási pénzzel, mégis a Bayern lett a győztes, amelynek korábban szavát adta, és amelynek tokkal-vonóval (csak a lengyel menedzsere többet kap 10 millió eurónál, ez is megmagyaráz pár dolgot) 90 millió eurójába kerül majd az a papír, amelyen a – last minute fizetésemelése után a klub vezetőit csalódottan lehazugozó – gólvadász elkötelezte magát hozzájuk 2019-ig.

Mondjuk meg őszintén, ezzel a Dortmund nem tudott versenyezni, de nagyon úgy látszik az események fényében, hogy Götze elszipkázása (őt sem engedték volna, de a müncheniek kipengették a kivásárlási árat) után megért nekik pármillió eurót, hogy bosszantsák kicsit a „bőrnadrágosokat".

Megjegyezzük: a lengyel a müncheni keret második legjobban fizetett tagja lett a 17 milliós éves fizetést húzó Pep Guardiola mögött.

Akárhogyan is: elégedetten dőlhetnek hátra a Bayern München vezetői és szurkolói (azért egyvalaki nem örül tiszta szívből, erről hamarosan), nem kis anyagi erőfeszítéssel ismét megmutatták a közelmúltban nekik komoly pofonokat kiosztó Dortmundnak, hogy ki a nagyúr a Bundesligában. A tavalyi hazai tarolás és a BL-döntő megnyerése, előtte a müncheni szempontból taktikailag tökéletesen időzített Götze-ügy, majd az őszi sikerek után talán ezzel a „pofonnal" demoralizálják véglegesen Kloppékat...

Nos, egy müncheni azért nem repesett az örömtől, amikor meghallotta, hogy megszerezték a lengyelt, mégpedig az eddigi első számú csatár, Mario Mandzukic. A házi gólkirály horvát egyrészt tudja, hogy – Guardiola alatt meg pláne – nélküle is kimondottan gólerősen képes futballozni a csapat (16 bajnokiján négyszer is a kispadon kezdett, de végigücsörögte például a Manchester City elleni csoportmérkőzést is), másrészt pedig testközelből átélte, amikor a Bayern különösebb szívfájdalmak nélkül elengedte a kispadra szorult Mario Gómezt; de emlékezhetünk arra is, hogyan járt 2011-ben Miroslav Klose.

A lehetőséget meglátva Arsene Wenger azonnal reagált, és nyilvánosan is elismerte, hogy szívesen látná az Arsenalban Mandzukicot, miközben angol értesülések szerint a Manchester United is vinné a horvátot.

Ha nagyon el nem rúgja a focit Mandzukic, biztosan nem engedi el őt a télen Guardiola, ugyanakkor az sem valószínű, hogy most venne még pár drága játékost kiszemeltjei közül (David Luiz és Juan Mata a Chelsea-től, illetve az a Koke az Atlético Madridtól, akiért feláldoznák Xherdan Shaqiri játékjogát is); ám a Valencia balhátvédje, Juan Bernat, az Anderlecht szerb támadója, Alekszandar Mitrovics, esetleg a Hoffenheim szélsője, Kevin Volland a bajorokhoz kerülhet januárban.

Utóbbi nem szerepelt a nemzetközi kupákban az ősszel, de a 21 esztendős játékos összesen lőtt 12 gólt és adott hat asszisztot – csak éppen őt fél tucat gárda csábítja, a Dortmundtól a Napolin át az Arsenal, Chelsea, Tottenham hármasig.