Van egy jó és egy rossz hírem. Ezzel a mondattal fogadtak a meccs előtt. Sajnos nekem nincs jó hírem. Kikaptunk a szezonban negyedszer és még a szerzők sem hoznak szerencsét a csapatnak. A mi egónk viszont fontosabb annál, hogy magunkra vállaljuk a vereséget, különben is annyira jók vagyunk, hogy maga Joe Pulitzer is megkaphatná a rólunk elnevezett díjat. De állítólag meghalt, így erről lekésett. Annyira kilátástalan játékot produkáltunk, hogyha az ellenfelünk valóban egy jégkorong csapat (volt, aki ilyesmire számított), még úgy sem nyerünk. Zárkózni Parmában sem tudtunk, és mostanra egyre inkább úgy tűnik, hogy nem is a Juvéra, hanem a dobogóra kéne visszazárkózni. De a mérhetetlen fájdalmunkban érzett zokogás helyett, nézzük meg, ki, hogyan látta.Van egy jó és egy rossz hírem. Ezzel a mondattal fogadtak a meccs előtt. Sajnos nekem nincs jó hírem. Kikaptunk a szezonban negyedszer és még a szerzők sem hoznak szerencsét a csapatnak. A mi egónk viszont fontosabb annál, hogy magunkra vállaljuk a vereséget, különben is annyira jók vagyunk, hogy maga Joe Pulitzer is megkaphatná a rólunk elnevezett díjat. De állítólag meghalt, így erről lekésett. Annyira kilátástalan játékot produkáltunk, hogyha az ellenfelünk valóban egy jégkorong csapat (volt, aki ilyesmire számított), még úgy sem nyerünk. Zárkózni Parmában sem tudtunk, és mostanra egyre inkább úgy tűnik, hogy nem is a Juvéra, hanem a dobogóra kéne visszazárkózni. De a mérhetetlen fájdalmunkban érzett zokogás helyett, nézzük meg, ki, hogyan látta.
Az alábbiakban néhány labdarúgó nem hivatalos véleménye olvasható a Parma-Inter mérkőzésről, amelyen majdnem nem kaptunk ki. A játékosok nevükkel nem járultak hozzá nyilatkozatokhoz, így pusztán ábécé sorrendben tüntetjük fel őket (Ricky Álvarez, Jonathan Biabiany, Antonio Cassano, Philippe Coutinho, Fredy Guarín, Samir Handanovic, Walter Samuel, Nicola Sansone, Wesley Sneijder).
1) Az egy dolog, hogy azt is rezignált arccal nézem, ha a német hadsereg a tizenhatos elé tolja a Kövér Bertát, azért nem kéne, hagyni, hogy az ellenfelek minden létező módszerrel kapura tegyék a labdát. Ami valahogy fogható volt, azt elértem. Tennék én többet is, de kidobásból nem ér a gól, hiába volnék veszélyesebb a kapura, mint a csatársorunk cakompakk.
2) Mit is fűzhetnék hozzá? Rohadt hideg volt. A franc se tudja, hogy Wes miért nézheti a csajával a kandalló mellől, míg én a lelátón fagyoskodok. Szeretem a meleget. Persze nem akarok mások felett ítélkezni.
3) Igen, megtanultam leszorítani... Kényszerhelyzet volt, a sportszergyártónk kifogyott a készletből, állítólag véges számú labdát kap a klub.
4) Azt hiszem... úgy gondolom, hogy nem tudom mit mondhatnék. Vannak bizonyos helyzetek, amikor túlontúl gyorsan történnek az események, de ez rajtam kívülálló dolog. Nem mondanám, hogy a jobb lábam használhatatlan. Inkább olyan, mint egy sidekick. Csak a kick rész nem megy vele.
5) És komolyan rám nincs szükség?
6) Azt gondoltuk, ha kipróbáljuk a Chewbacca-védelem importálást a futballba, azaz, ha valami teljesen oda nem illő dolgot teszünk, az annyira megzavarja Sansonét, hogy nem rúg gólt. Nyilvánvaló, hogy a futball világa még nem érett meg erre az újításra.
7) A mester azt mondta, hogy annyira fontos nekünk az EL, hogy inkább oda tartogat engem. Igaz, hogy legutóbb, amikor olyan sokat utaztunk alig láttam ismerős arcot a keretben, fura is volt. De még van egy létfontosságú meccsünk decemberben, azt mindenképpen meg kell nyerni.
8) Úgy éreztem magam, mint Mózes, egyszer csak megnyílt az út előttem. Kedves, előzékeny vendég volt ez a csapat, nagyon sajnálnám, ha kiesnének. Ja, hogy a Scudettót szeretnének?
9) Különös érzés volt, köztudott, hogy ezer szállal kötődöm a klubhoz. Sok a szép emlék, mint amikor megvertük a Mazembét a gólommal. Hiányzik Rafa is, néha jó elképzelni, hogy még mindig együtt dolgozunk az Internél. A mai napig nem értem, miért kellett távoznunk.