Nemzeti Tincs

Kis túlzással első Inter-mezben végigizzadt meccse után megérdemelte volna, hogy érdemeit bemutató írás szülessen róla. Ő, aki - idézve egy másik fórumból - "...a közepes csapatnak nagyobb istene lassan, mint Ronaldo, Vieri, Adriano, Ibra, Milito, Eto'o volt a nem közepes csapatának", ő, aki jó eséllyel nem hogy Bajnokok Ligáját, de talán komoly trófeát sem nyer az Interrel, ő, akinél alázatosabb és "hangyaszorgalmúbb" csatárt nem nagyon láttunk kék-feketében, ő, aki egy mesebeli sarkazással boldoggá tette a karácsonyunkat. Ő Rodrigo Palacio. Kis túlzással első Inter-mezben végigizzadt meccse után megérdemelte volna, hogy érdemeit bemutató írás szülessen róla. Ő, aki - idézve egy másik fórumból - "...a közepes csapatnak nagyobb istene lassan, mint Ronaldo, Vieri, Adriano, Ibra, Milito, Eto'o volt a nem közepes csapatának", ő, aki jó eséllyel nem hogy Bajnokok Ligáját, de talán komoly trófeát sem nyer az Interrel, ő, akinél alázatosabb és "hangyaszorgalmúbb" csatárt nem nagyon láttunk kék-feketében, ő, aki egy mesebeli sarkazással boldoggá tette a karácsonyunkat. Ő Rodrigo Palacio.

A poszt három részre tagolódva borul le előtte.

1. Cambiasso19 vallomása

- 2011. augusztus 31-ét írunk. Eto’o már lelépett, és bár ingyen érkezett Diego Forlán, Milito sérülékenysége miatt mégis szükségünk volt egy támadóra. A hírek arról szóltak a húspiac utolsó napján, hogy nem meglepő módon, két argentin közül fog választani a vezetőség. Az opciók: Mauro Zarate és Rodrigo Palacio. Végül az előbbi mellett tette le a voksát Branca, amely, mint később kiderült, a Triplete utáni korszak egyik legrosszabb döntése lett.

A szezon végén - látván a Tincs remeklését a Grifoniban - hányszor, de hányszor emlegettük, hogy ha Palacio érkezik, akkor meglett volna a dobogó. Azóta a helyzet annyiban változott, hogy Kozsó már nálunk van és most már nem csak azon sírunk, hogy vele sem lett meg a BL (de nem miatta), hanem azon is károgunk, mint a Herceg esetében anno: miért nem csaptunk le rá korábban?

A szezon eddigi meccseit nézvén, nem egy alkalommal eszembe jutott egy tavalyi hozzászólásom, melyben azt firtattam, hogy Palacio tulajdonképpen egy átlagos játékos, akire nem lehet építeni egy olyan csapatnak, amely újra a kontinens elitjébe vágyik. Azt gondoltam, hogy ő nagyon maximum az 5-6. opció kell, hogy legyen egy nagy célokat tervezgető klubban. "Ha egy Palacio a legjobb játékos tud lenni egy Interben, akkor az óriási kritika a klub felé" - gondoltam.

Az idei szezonban még jobban figyelem a játékát, és rendre feltettem magamnak a kérdést meccsek közben, vajon mégis mitől tud ennyire hasznos lenni? A pláne a dologban, hogy nem is a kedvenc pozíciójában játszhat.

Nem kifejezetten erős, nem gyors, a cselezőkészsége átlagos (1,4 sikeres csel/mérkőzés), meccsenként 1,5 kulcspassz, összességében 78%-os hatékonysággal továbbítja a labdát a társakhoz, amivel csapaton belül is csak az alsó harmadban kap helyet. Csupa-csupa olyan adat, melyet egy hétköznapi Serie A-csatár is tud hozni. Bár a futball még mindig nem NBA (és reméljük, nem is lesz az), azaz nem minden a statisztikára alapul, de ezeket a számokat elnézve jogosan vetődik fel a kérdés: mégis, mitől ilyen hasznos Palacio?

Az igazi ereje úgy körülbelül 173-175 centiméter között van, konkrétan az agyában. A játékintelligenciája az, ami őt kiemeli a középszerből. Nem akar többnek látszani ami, tökéletesen használja ki a képességeit, amelyek közel sem különlegesek. Ha mégis mondanom kellene olyan tulajdonságokat, amelyben Palacio kiemelkedő, az a befejezése lenne és a piszok jó helyezkedése. Tudjuk, sokszor ez a kettő is elég ahhoz, hogy valaki klasszis legyen, főleg ha ilyen remek játék IQ-val megáldott játékosnak vannak ilyen tulajdonságai, ám meccs közben mégsem érzed azt, hogy ő egy különleges játékos. Legalábbis én így voltam vele mindaddig, amíg az idei szezonban nem kezdtem el minden megmozdulását árgus szemekkel figyelni.

Mazzarri egycsatáros rendszerében sokszor előfordul, hogy Palacio nagyon egyedül van elöl, és rendre ki kell mozognia a szélekre, hogy egyáltalán labdához jusson, ezáltal elkezdődhessen az építkezés előre. Ilyenkor piszok nehéz helyzetben van, hiszen a társak még sehol, neki pedig több esetben is két emberrel kell a nyakán megbirkózni, majd megjátszania a többieket, ám ő ezt az esetek nagy százalékában sikerrel teszi. Talán kívülről ez nem tűnik, nagy mutatványnak, de amikor már sokadik alkalommal tudja kihozni a labdát a dzsuvából, akkor elkezded értékelni, amit csinál, hiszen ezáltal rengeteg labdát ment meg nekünk és így a 78%-os passzpontossága is felértékelődik.

Ami még ennél is fontosabb, az a munkabírása. Amikor az előbb említett módon kimozog a szélekre, hogy labdához jusson, nyilvánvaló, hogy belül már nem lesz centerünk, ám ő ezt is tökéletesen oldja meg és rendre felér a 16-oson belülre, amelyből számtalan gólt ért már el. Erre tökéletes példa a Torónak lőtt gólja, amikor az ő fejese után Belfodil megiramodott a jobbszélen, az algériai beadását már csak az üres kapuba kellett berúgnia.

Bár azt továbbra is állítom, hogy Palacio nem az a fajta játékos, aki egy európai elitbe vágyó csapatban első számú vezér, de azt már elismerem, hogy 5-6. opciónál bőven jobb. Az igazság talán a kettő között van, mindenesetre örömmel tölt el, hogy egy ilyen játékos van a kedvenc csapatomban.

2. Csabinter és a városligeti emlékek

- Én csak annyit tennék hozzá, hogy bárcsak újra találkozhatnék azzal az argentin sráccal, akivel egy átlagos nyári hétköznap este együtt fociztam tavaly vagy tavalyelőtt a Városligetben, hogy térdre borulva mea culpázzak neki. Történt, hogy a sikeres egyetemi diplomázás jutalmaként édesapja által világ körüli útra(!) befizetett Messi-termetű fiatalemberről két szöglet között kiderült, hogy a Buenos Airesben él és a Boca Juniors bérletese. Azon a nyáron került először szóba Palacio neve az Internél, így hát természetesen érdeklődtem felőle, milyen a megítélése odaát. Akkora lelkesedéssel és gesztikulálással kezdett el magyarázni a Kozsó-frizurás emberről, mintha Majkát kérdeztem volna meg, milyen volt az a bizonyos légyott Maya Golddal a Villában a paplan alatt. Bevallom, szkeptikusan hallgattam a csillogó szemű gaucho áradozását Palacióról, kissé nehezen hittem el, hogy mennyire szereti őt a sárga-kék tábor ("Cuore del Boca"). Dőltek belőle a szavak az odaadásról, a küzdésről és a szívről, most értettem meg, miről beszélt. Ha most kellene összeállítanom minden idők kedvenc játékosaimból álló Interét, már nem Vieri lenne Milito csatártársa.

3. Így gondoltátok ti, kommentelők 2012. májusában

- Ahogy figyelgettem, elég sokan ki vannak akadva attól, hogy Palacio jön, azonban Lavezzit meg istenítik. Ebben csak én nem érzem a logikát?! Meg lehet nézni Palacio és Lavezzi mutatóit az elmúlt 3 évből...Önmagáért beszél. Nem is beszélve az árbeli különbségekről. Palacio 10 misi, míg Lavezziért 15 Pandevet is keveselték...Pedig annyit is nehezen ér. Röviden: nekem pozitív előérzetem van vele kapcsolatban és örülök neki.

- Szerintem jó üzletet csináltunk, szeretem a sokoldalú, minőségi játékosokat, és ő az. Nem fiatal, de most ebben a súlyos csatárínségben jól fog jönni. Bízzunk benne, hogy nem omlik úgy össze mint Forlán, de szerintem nem fog.

-Most azt megjegyezném, hogy nekem sem Palacio, sem Lavezzi nem kéne. Palacio főleg ennyiért. Ennyiért már vehetnénk fiatalabbat, gyorsabbat, jobbat.

-Tavaly én is köpködtem, de elég erősen rám cáfolt az idei teljesítményével. Argentin közegben egy Sneijderrel és egy Militóval még ennél jobb teljesítményre is képes lehet. Nagyon elkezdtem bízni Palacióban.

- Igen, sajnos én is úgy érzem, hogy Palacio ilyen forlanos igazolás lesz. De remélem, hogy rácáfol majd Rodrigo. Egyébként a 10 M korrekt ár, de most akik itt írták, hogy örülnek neki, sztem mindenki elismeri, hogy Palacio helyett mást is el tudtak volna képzelni az "igazolható" kategóriába tartozó játékosok közül, és most nem a 10 M körüli összegben gondolkodok.Hogy félre ne értsétek, én is láttam a mutatóit, de valahogy akkor sem érzem úgy, hogy be fog válni, mondom, cáfoljon rám Rodrigo.

-Palaciónak én személy szerint örülök, mert nem Lavezzit vettük meg (azért ezt még lekopogom), ő lehet az új Milito, már csak a hasonlóságok miatt is, de az se baj, ha nem produkál olyan szezont, mint a Principe. Pazzininél meg Forlánnál biztos jobb lesz, tehát erősödött a csapat.

-Palacio pont jó lesz az EL-be, mondjuk egy Austria Wien szintű csapat ellen. Remélem, ő lesz ebben az évadban a legolcsóbb igazolásunk, mert ne feledjük már el, hogy egy 18-szoros olasz és 3-szoros BL/BEK győztes csapatról beszélünk. Unom már ezeket a közepes játékosokat. Militót, mikor leigazoltuk, előtte 24 góllal olasz gólkirály volt. Na akkor ő minden volt, csak nem egy átlagos valaki.

- Különösebben én sem élveztem a gatyámba miatta, de Forlán és Zarate olyan alacsonyra tették a lécet, hogy egy Dorothyt, Totót vagy a Bádogembert is szívesebben látnám a jobbszélen helyettük.

-Megnyugtatok mindenkit, Palacio remek igazolás lesz. Már tavaly is sajnáltam, hogy végül nem hoztuk el Gasp bácsinak.

Na és most?