Ugyanaz a nóta

Elkezdődött az idény, mondanám, hogy végre már, de ez a torinói 90 perc kicsit sem esett jól, úgyhogy nem mondom. Tudtuk, hogy masszív csapat a Toro, azt is sejthettük, hogy nem fogunk parádézni, de talán elvárható lett volna egy olyan teljesítmény, ami nem alulról súrolja a nullát. Pánikra egyébként semmi ok, de látványosan nem sikerült Mazzarrinak a rajtra élesíteni a csapat formáját.Elkezdődött az idény, mondanám, hogy végre már, de ez a torinói 90 perc kicsit sem esett jól, úgyhogy nem mondom. Tudtuk, hogy masszív csapat a Toro, azt is sejthettük, hogy nem fogunk parádézni, de talán elvárható lett volna egy olyan teljesítmény, ami nem alulról súrolja a nullát. Pánikra egyébként semmi ok, de látványosan nem sikerült Mazzarrinak a rajtra élesíteni a csapat formáját.

Nagy meglepetést nem okozott a kezdőcsapat, Palacio és egy ma érkező, egyelőre a neve elhallgatását kérő támadó hiánya és Osvaldo nem megfelelő fizikai állapota miatt a jó Walter nem is tudott volna több csatárral kezdeni, Icardi volt egyedül elöl, mögötte Hernanes és Kovacic volt megbízva a gólhelyzetek kialakításával, Medel és M'Vila az állatkodással, Dzsoni és Dodo a szélek bejátszásával, Rano, Vidic, JJ és Handa pedig azzal, hogy az eredményjelzőn a Bikák neve mellett a meccs végén is s 0 álljon. Mindez egy 3-4-2-1-es formációban öltött testet. Érdekesség, hogy a tavalyi, Genoa elleni idénynyitóhoz képest mindössze 4 (!) helyen egyezett meg az idei kezdő az egy évvel ezelőttivel (Handa, Rano, JJ, Dzsoni).

Viszonylag hamar körvonalazódott, hogy mire lehet számítani a mérkőzésen: birtokoltuk a labdát mindenféle ötlet nélkül, a Toro meg kontrázik, ha tud. A tavaly kismilliószor látott módon építettük fel a "támadásainkat", vagyis középről ki valamelyik szárnyvédőnek, aki megpróbál cselezni, de két védővel szemben esélytelen, vissza középre, onnan átfordítás a másik oldalra. Izgi volt, mint mindig. Labdavesztés után viszont akadtak gondok, a Torino nem szarozott a középpályán, ha megszerezték a lasztit, egyből indítottak a két csatár felé, akik versenyfutásra késztették a nem kifejezetten villámléptű védőinket, de baj nem lett belőle.

Aztán a játékvezető egyrészt bemutatkozott Vidicnek, másrészt tudatta velünk, hogy elnök váltás ide vagy oda, az FIGC-ben a szélirány nem változott, idén is számíthatunk nevetségesebbnél nevetségesebb kamutizikre, hurrá. Larrondo próbálkozott kifogni Handán, de ő ilyen büntetőket fogyaszt a reggeli kávéja mellé.

A második félidő hasonló Medelben folyt, bár az első felében azért volt okunk bosszankodni bőven. Egyrészt Jonathant szívatta Darmian, amiből lett helyzete a Toronak (Quagliarella lövésénél volt egy kis mákunk), a másik oldalon viszont Icardi bénázott el egy labdaátvételt, így nem lett ziccer, majd Hernanes parádés átadását nem tudta elemelni a kapus mellett. Az utolsó 10 percre aztán meghaltam a netem, de Rolkó88 megnyugtatott, hogy sikerült helyzet nélkül megoldani a meccs végét is. Vidic kiállításával meg saját magát röhögtette ki a spori.

Ezzel a vasárnap estével sem nőtt drasztikusan a Walter Mazzarri Fan Club létszáma, de azért azt is szögezzük le, hogy Immoblie és Cerci nélkül is simán masszív felsőházi csapat lehet a Torino idén is, nem a világ tragédiája, hogy 1 ponttal megyünk haza.

Ma pedig jöhet a szokásos mercato-záró bolondok háza, este 11-ig lehet reménykedni, hogy érkezik egy fasza spíler, akivel előrébb leszünk.

Mozgóképes illusztráció:

Pontozás:

Handanovic: Büntetőt védett, magabiztos volt, ahogy várjuk tőle. Maradjon egész évre ilyen! (8)

Ranocchia: Nagy hibájára nem emlékszem, de a versenyfutásokkal lehet baja a továbbiakban is. (6)

Vidic: Ráfújt a madár egy tizi és a végén még ki is állította, de nem pontozom le emiatt, nincs is miért. Érződött néha rajta, hogy nincs még összeszokva a társakkal. (5,5)

Juan Jesus: Kemény volt, ahogy szokott, neki volt a védelemből a legtöbb tackle-je, nem tudták zavarba hozni. (6,5)

Jonathan: Nem ültek a cselei elöl, cserébe Darmiannal is gondjai voltak hátul. Ez gyenge volt, Jonny! (5)

Medel: Sok labdát szerzett, ezért szerződtettük, de ahogy a védelemnél említettem, a középpályán hatványozottan igaz: érződik az összeszokottság hiánya bizonyos játékhelyzetekben. Panasz egyébként nem lehet rá. (6,5)

M'Vila: Medelnél halványabb volt, de lesz ez még jobb is, bőven több van benne. (6)

Dodo: Van benne fantázia, könnyedén lehet a legjobb szárnyvédőnk idén. A meccs hajrájára elfáradhatott, az első félidőben többet mutatott elöl, hátul nem volt problémája. (6)

Kovacic: Tőle többet vártam. Távolról talán egyszer lőtt, kockázatos passzokra ritkán vállalkozott. Nagy lesz rajta a nyomás, reméljük, hogy elbír vele. (5,5)

Hernanes: Leginkább rajta látszott, hogy meg akarja nyerni a meccset, kulcspasszokat osztott, lőtt, legkevesebb panaszunk rá lehet. Kicsit pontatlan volt, főleg az első félidőben. (6,5)

Icardi: Jól alakított a láthatatlan embert, simán elteltek 10 percek, mire találkozott a labdával. Ő sem volt elég éles, helyzeteket hibázott. (5)

Osvaldo: Összjátékba sokkal jobban bevonható, mint Icardi, ha az erőnléte eléri a 100%-ot, a balhézási kedve pedig a nullát, nagyon jól járunk vele. (5,5)

D'Ambrioso és Nagatomo: a netem halála miatt egy másodpercet se láttam belőlük. (-)

Mazzarri: A szokásos, elképzelési nélküli játék mellett nekem az fájt a legjobban, hogy nem éreztem a mindenáron való győzni akarást, mintha nem sikerült volna tudatosítani a fiaival, hogy ez már bajnoki. (5)