Rég volt olyan, hogy a válogatott szünet közben ne a falat kaparva számoltam volna vissza a következő meccsünkig, most mégis ez a helyzet. Az utolsó két bajnoki annyira rettenetesre sikeredett, hogy kellemes bizsergés helyett gyomorgörcs és összeszorítottak farpofák jelzik, hogy este pályára lépnek kedvenceink. Márpedig hetedik forduló ide vagy oda, kulcsfontosságú 90 perc következik, nem is annyira a táblázat miatt (nyilván az sem elhanyagolható), inkább a közeljövő várható eseményeit illetően.Rég volt olyan, hogy a válogatott szünet közben ne a falat kaparva számoltam volna vissza a következő meccsünkig, most mégis ez a helyzet. Az utolsó két bajnoki annyira rettenetesre sikeredett, hogy kellemes bizsergés helyett gyomorgörcs és összeszorítottak farpofák jelzik, hogy este pályára lépnek kedvenceink. Márpedig hetedik forduló ide vagy oda, kulcsfontosságú 90 perc következik, nem is annyira a táblázat miatt (nyilván az sem elhanyagolható), inkább a közeljövő várható eseményeit illetően.
Az Atalanta néhány héttel ezelőtti, hétközi lesimázása után nyugodt mosollyal szemléltem a tabellát és kukkantottam bele a sorsolásunkban. Akkor egy harmadik helyen álló Intert láttam, amely kicsit váratlanul magabiztos győzelmet aratva várta a folytatást. Az arcomon lévő nyugodt mosoly gonosz vigyorrá szelesedett, amikor észrevettem, hogy az éppen krízisben lévő Napoli jön nem sokára vendégségbe. Azon gondolkodtam, mennyire sorsszerű lenne, ha a jó Walter keze által a Meazzában érne véget Benítez nápolyi pályafutása. Éreztem, hogy túl szép lenne.
Jött is a következő két forduló, ami gyökeresen megváltoztatta az ember hozzáállását. Míg Délen valamelyest konszolidálódott a helyzet, mi olyan összeomlást mutattunk be, ami igencsak kérdésessé tette a jó Walter milánói jövőjét. Mert valljuk be, nagyon komolyan repedezik a pad. Sok dobása már nem maradt a stábnak. Vagy összeszedik magukat és produkálnak valami értékelhetőt, vagy tarthatatlanná válik a helyzet, aminek szükségszerű következménye a váltás.
Helyzet? Szar, de nem reménytelen
Megkerülhetetlenül fontos része a játéknak a taktika és sokkal izgalmasabb lenne arról az oldalról megközelíteni a meccset, hogy 3 belső védő kontra négy védő erős szélsőjátékkal, de ma este nem ez fogja eldönteni a derbit.
Ma az akarati tényezők fognak dönteni. Két, egymással kölcsönhatásban lévő kérdésre kaphatunk ma választ: képes-e a jó Walter felrázni sérülésektől tizedelt és mentális mélyponton lévő társaságot, illetve, hogy a játékosai bíznak-e benne, mellette állnak-e, kitartanak-e mellette. Amennyiben nem a válasz, akkor lehet nekiállni új edzőt keresni, mert füttykoncert közepette, újabb szégyent megélve hagyják el a pályát a játékosok. Ellenben ha igen a válasz, akkor talán visszatérhet egy kicsit a hitünk, akkor talán még nem kell a kukában dobni október közepén az egész szezont. Ma nem elég csak mondani, hogy "de hát mi akarunk nyerni, csak...". Nem. Ma már az első pillanattól kezdve látni akarom a szemekben, majd a kezdősípszótól a pályán mutatott teljesítményben azt, hogy akarják ezt a győzelmet. Hogy jobban akarják, mint az ellenfél. Hogy jóvá akarják tenni a Cagliari és a Fiorentina elleni arcpirító buktát. Ebben az esetben van esélyünk, sehogy máshogy nincs. Azért jó, hogy most jön ez a mérkőzés, mert a Napoli erős, ráadásul közvetlen ellenfél, pont egy olyan csapat, akik ellen ezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Internazionale-Napoli, 20.45, TV: Digi Sport 1
Probabili formazioni:
Handanovic - Ranocchia, Vidic, Juan Jesus - Nagatomo, Hernanes, M'Vila, Kovacic, Dodo - Palacio, Icardi