Akiknek a Newcastle United a jövőjük: Alan Pardew és stábja 2. rész

Az elősző részben bemutatásra kerültek a fő bizalmi emberek, a manager legfőbb segítői, azaz Andy Woodman (kapusedző), Steve Stone (az első csapat edzője) és John Carver (manager asszisztens). Most pedig jöjjön maga a manager azaz Alan Pardew.Andy Woodman (kapusedző), Steve Stone (az első csapat edzője) és John Carver (manager asszisztens). Most pedig jöjjön maga a manager azaz Alan Pardew.

Pardew közel 20 éves profi pályafutása során 9 csapat színeiben lépett pályára, nemzetközileg mégsem volt különösebben ismert játékos. 13 éves edzői karrierje során pedig a Newcastle United az ötödik csapat, ahol managerként dolgozik. 2010 decemberében érkezett, és ha az új szerződése lejártáig – 2020. május – marad, akkor biztos, hogy ez lesz karrierje legjelentősebb állomáshelye.

A játékos

Alan Scott Pardew 1961. július 18-án született Wimbledon-ban. Gyermekkorában a Fulham-nek szurkolt. 1980-ban indult pályafutása elején öt kisebb - Angliában a non-league jelzővel illetett - csapatban fordult meg (Whyteleafe, Epsom & Ewel, Corinthian Casuals, Dulwich Hamlet, Yeovil Town), mígnem 1987-ben a Crystal Palace-ba igazolt. Az itt eltöltött négy év alatt játszotta a legtöbb bajnoki meccsét (128), és a londoniakkal érte el a legnagyobb sikerét is játékosként, amikor 1990-ben bejutottak az F.A. kupa döntőjébe, ahol végül elbuktak a Manchester United-del szemben. 1991 és 1995 között a Charlton Athletic játékosa volt. Ez a klub volt másik jelentős állomáshelye. 104 bajnokin lépett pályára, és ezalatt az össz góltermésének több mint felét, 24 gólt szerezte meg piros fehérben. 1995-ben kölcsönadták a Tottenham-nek, ahol bajnoki mérkőzésen ugyan nem szerepelt, viszont négy alkalommal játszott az Intertotó Kupában. Ebből az egyik a Spurs 8:0-ás (rekord) veresége volt az 1. FC Köln ellen. Ezt követően visszautasított egy hong-kong-i ajánlatot és Barnet-ba igazolt, ahol nemsokára játékos-edző lett. Az 1997/1998-as szezont már a Reading-nél töltötte, ahol a visszavonulása mellett szakvezetői karrierjét is tervezgette. Erre utal, hogy ugyan még aktív játékosnak igazolt a kék fehérekhez, mégis kezdettől fogva ő irányította a reserve csapatot.

Alan Pardew 18 éves profi karrierje során 505 bajnoki meccsen 44 gólt szerzett. Pályafutása elején - 1984 és 1987 között - amikor non-league csapatokban játszott tagja volt az úgynevezett fél-profi angol válogatottnak.

A manager (1999-2010)

Pardew 1998-ban kéznél volt, amikor a Reading-nél kirúgták az aktuális managert. Caretaker-ként amolyan vészmegoldást jelentett a klubnak, de mivel elégedettek voltak vele, az 1999/2000-es szezonra már állandó megbízást kapott és 4 évig maradt. Itt fogalmazta meg először a mottóját ami angolul "Tenacity, spirit and flair". Ez tükörfordításban "Szakítószilárdság, szellem és szimat" de én inkább úgy forodítanám le, hogy Keménység, Hit, Koncentráció, hiszen a pályán:

1. Keménynek kell lenni!

2. Bátornak kell lenni, azaz legyen spiritusz!

3. És mindig résen kell lenni!

Ekkor a szakma már felfigyelt a játékosként nem túl nagy karriert maga mögött tudó szakemberre, és úgy emlegették, mint az egyik legtehetségesebb fiatal manager-t.

A 2003/2004-es szezon elején a West Ham United kikérte Pardew-t a Reading-től, de miután a kékek nem akarták elengedni, előbb le kellett mondania, mielőtt a Kalapácsosokhoz szerződött. Első évében a Championship playoff döntőjében szembekerült volt csapatával a Crystal Palace-szal. Nem sikerült a feljutás, csak a következő évben, (megint a rájátszás során) amikor is Pardew-ra már jelentős szurkolói nyomás is nehezedett. A 2005/2006-os szezonban aztán a kupában szárnyalt a West Ham, egészen a döntőig meneteltek, ahol a 3:3 után büntetőkkel veszítettek a Liverpool ellen. Ez volt mester második elvesztett kupadöntője. A következő évre egy negatív rekord jutott, a West Ham 70 éve nem kezdett olyan rosszul mint 2006 őszén. Decemberben kirúgták Pardew-t, mert a klub vezetés szerint ez volt a West Ham érdeke. West Ham managerként két jelentős momentum vele kapcsolatban, hogy neki sikerült európába hozni Tevez-t és Mascherano-t, valamint egy Arsenal elleni 1:1-es meccs alkalmával csúnyán összeveszett Arsene Wenger-rel.

Összesen két hétig volt állás nélkül, 2006 karácsonyán már alá is írta három és fél éves szerződését a Charlton Athletic-hez. Egy kiesés szélén álló csapatot vett át, és nem sikerült csodát tennie. Ez volt pályafutása első relegációja. A Charlton erősített ugyan a nyáron, de a következő évben csak 11. helyen végeztek a másodosztályban. Pardew nem akarta feladni, de amikor a 2008/2009-es szezonban az első 8 meccset nyeretlenül vívták meg, már a szurkolók is kikezdték. Megjelentek a Pardew távozását követelő transzparensek, és végül októberben közös megegyezéssel felbontották a szerződését.

Kilenc hónap munkanélküliség után 2009 júliusában jött a felkérés a harmadosztályú, szebb napokat látott Southampton új tulajdonosától. Pardew munkához látott, és olyan játékosokkal erősítette meg a keretet, mint a ma már a Premier League-ben szereplő Szentek első számú támadója Ricky Lambert. A csapat a szezon végén megnyerte az alacsonyabb osztályú kluboknak rendezett 2010 Football League Trophy-t, ami 1976 óta az első trófea volt a dél-angliai egyesület életében. Öt hónappal később azonban Pardew váratlanul eljött a Southampton-tól, feltehetően mert összetűzésbe került a klub ügyvezetőjével.

Newcastle United (2010-2020?)

2010 december 6-án a Mikulás felmondó levelet tett Chris Hughton csizmájába. A hivatalos indoklásban megköszönték az ír szakember munkáját, azonban közölték, hogy olyan koncepció váltás van folyamatban a klubnál, amihez új managerre is szükség van. A halk szavú, minden játékossal jól kijövő, mindegyiket kezelni tudó, fiatalokhoz bátran nyúló, ámde a meccs során alkalmazkodni, a játékba belenyúlni nem tudó, csak a 4-4-2-t és a 4-5-1-et ismerő Hughton tehát ment, és a nagy tervek ismeretében mindenki egy komoly nevet várt. Na nem Mourinho-t, de egy Premier League-ben már bizonyított szakvezetőt. Olyan nevek repkedtek, mint Martin Jol, Martin O'Neill, Terry Venables, esetleg újra Alan Shearer.

Alan Pardew 2010. december 9-én lett 5 és fél évre a Newcastle managere. Egy a Sky Sports által készített felmérés során 40 ezer szurkolónak csak 5.5 százaléka várta őt befutónak. Első meccsén 3:1-re verték a Liverpool-t Nolan, Barton és Carroll góljaival. A találkozó után Nolan és Barton külön kiemelte, hogy a győzelmet Hughton-nak ajánlják. Az első 2011-es hazai meccsén 5:0-ra vertük a West Ham-et, és minden szépnek tűnt. Aztán jött Carroll eladása és egy hullámzó tavasz, amikor sok meccs kb. egy hajszálon ment el. A csapat a 8. helyen is végezhetett volna, de az utolsó fordulóban, egy West Brom ellen 3:0-ról 3:3-ra "elveszített" mérkőzéssel csak a 12. hely jutott a tabellán.

A legutóbbi szezonra még mind emlékszünk. Az átigazolási politika változásával Hughton alatt megindult (Tioté, Ben Arfa), Pardew alatt kiteljesedett (Cabaye, Ba, Marveaux, Obertan, Cissé) az úgynevezett "Francia Forradalom" azaz a fiatal francia, illetve francia-afrikai játékosok igazolása. Pardew közben az első évében felmérte, majd nyáron szétrobbantotta a Hughton alatt kialakult (valószínűleg a másodosztály megnyerésében azért szerepet játszó) kemény magot. A Carroll távozása után egyre többször megnyilvánuló hangadók vagy távoztak, (Nolan, Barton, Enrique) vagy parkoló pályára kerültek (Harper, Alan Smith).

A Newcastle pedig megtanult megnyerni olyan meccseket is, ahol az ellenfél volt a jobb, és ez elengedhetetlen a Premier League-ben. A csapat 11 veretlen mérkőzéssel kezdett, majd nagy győzelmeket is aratva az 5. helyen végzett, és több mint 5 év után indulhatott európai kupában. Alan Pardew-t pedig az LMA nevű szervezet, valamint a Premier League manager-ek is az Év Manager-ének választották.

Pardew érdekes figura. Statisztikamániás, a részletek megszállottja. Több komoly GPS rendszerrel figyeli a meccseken és az edzéseken a játékosok minden mozdulatát, amiről a részletes elemzéseket kitárgyalják az elméleti felkészülés során. A taktikájának a legfőbb eleme a labda birtoklása, és a sok paszsos játék. Nyilván ez csak a TOP felállással (Ben Arfa, Tioté, Vabaye, Jonas középpálya) valósítható meg, és akkor is ellenfél függő, de a Főnök hitvallása az, hogy velem begyakoroljátok, hogy hogyan legyen náluk a labda a meccs nagy részében, és ha ez megvalósul akkor már könnyen szerezzük a pontokat. (Láthattuk azért, hogy a keret sajnos nem elég jó ehhez, és így ha sérülés, vagy meccsdömping miatt rotálni kell, akkor jönnek a kétségbeesett ívelgetések)

A fent említett Wenger-es balhéja mellett Pardew összetűzésbe került már Martin O'Neill-el, valamint nemrég a partjelző fellökéséért büntették meg. Pár hónapja pedig - igaz erről Alan nem tehet - egy német lány készített egy videoklippet, amiben szerelmet vall a newcastle-i ezüstrókának. Íme pár kép a főnökről:

80-as évek style: a mez nem feszül, csak a short...

Reading, az első meló

A nagy igazolások: Tevez és Masch

Pardew vs Wenger

Charlton Athletic, a veszett fejsze nyele

Southampton, ahol segített a mai csapat alapjait lerakni

Pardew vs O'Neill

Pardew vs a partjelző

A 2019/2020-as szezon vége még nagyon messze van, márpedig Alan Pardew és stábja pár napja, szeptember 27-én eddig írtak alá. Kicsi az esély, hogy a Főnök kitölti a szerződését, de ha igen, akkor (Fergusson és Wenger addigra már feltehetően bekövetkezett visszavonulása miatt) ő lehet a rekorder szakvezető. Kivéve ha az Everton managerét még mindig úgy hívják, hogy David Moyes. :)

Akárhogy is lesz, jó látni, hogy a nyugalomban és az állandóságban látják a siker titkát a vezetők.

HAJRÁ PARDEW, HAJRÁ NEWCASTLE!

Mark29